Új esély a rákvakcina megtalálására

Hatalmas áttörés várható a rákkutatásban, mégpedig a koronavírus-járványnak „köszönhe­tően”, mert a Covid-kutatás eredményeinek figyelembevételével az eddig alkalmazott molekuláris diagnosztika mellett lehetővé válik mutáns daganatgének mRNS-eit (messenger, azaz hírvivő nuklein) vakcina formájában bejuttatni a szervezetbe.

– Jelenleg az áttétes rákok legyőzéséhez két út a legígéretesebb: a célzott terápia és az immunkezelés – mondja dr. Peták István kutató orvos. – Mindkét esetben abból indulunk ki, hogy a daganatokban egyedi génhibák vannak, melyek hibás fehérjéket hoznak létre, és ezek működése okozza a megbetegedést. Ellenük egyre gyakrabban célzott gyógyszert adhatunk.

A má­sik eljárás során megpróbáljuk elérni, hogy az immunrendszer észrevegye azokat a rákos sejteket, amelyek ezeket a hibás fehérjéket termelik, s ezáltal kiváltódjon egy immunválasz. A rákvakcinának a tumorra jellemző fehérjéket, azon belül hibás fehérjéket, illetve azok részeit, vagy a daganatok által termelt embrionális fehérjéket kell tartalmaznia. A nagy kérdés: ezekre a kóros antigénekre hogyan lehet felhívni az immunrendszer figyelmét?

Erre a legtökéletesebb megoldás az mRNS-technológia, melynek kifejlesztője – Drew Weismann mellett – a magyar származású, Amerikában élő dr. Karikó Katalin. A módszer által gyorsan sokféle fehérjét kódoló mRNS-t lehet szintetikusan előállítani, például a Covid–19-vakcina esetében a szintetikus mRNS „rákényszeríti” a sejteket a testidegen vírusfehérje megfelelő szakaszának elkészítésére, termelésére.

Az immunrendszer erre reagálva termel ellenanyagot, amivel a szervezet képes leküzdeni a vírust. Sőt a „beteg” sejtek úgynevezett sejtes immunitást hoznak létre. Peták doktor lelkesen számol be arról, hogy ha e módszer alapján a rákgyógyításban olyan fehérjéket, kódoló messengereket tartalmazó vakcinákat alkalmaznának, melyek a daganatspecifikus fehérjéket hozzák helyzetbe, akkor kialakulhat egy immunválasz, minek következtében a daganatsejtek elpusztulnak.

– A koronavírus ellen kifejlesztett mRNS-alapú vakcina, vagyis az mRNS-eljárás gyógyszerként történő hasznosítása az orvostudomány szempontjából jelentős fordulópontot jelent, ami akkor szokott bekövetkezni, amikor az alapkutatási eredményeket technológiai áttörések követik, melynek segítségével a gyógyításban is fel tudjuk használni az ismereteinket – magyarázza dr. Peták István.

– Nem lehetett előre tudni, hogy a sok évtizede tartó mRNS-kutatásokat éppen a koronavírus-járvány gyorsítja fel, és választ kapunk az addig felmerülő elméleti kétségekre, például hogyan kell kémiailag módosítani az mRNS-t, a „hírvivő molekulát”, hogy gyógyszerként használhassuk. Dr. Karikó Katalinnak ezen a területen elért felfedezése óriási technológiai áttörést hozott, és megnyitotta az utat egyéb kutatások előtt is. Nagyon örülünk a sikerének, reméljük, hogy a jövőben együttműködés is létrejöhet köztünk.

Hogy milyen lenne az ideális rákvakcina? Ez a kutatóorvos számára is nagy kérdés. Eddig is azt tartotta szem előtt, hogy a rákos betegek a számukra lehető legjobb, úgynevezett személyre szabott terápiát, illetve gyógyszert kapják. A vakcina esetében az a legfőbb cél, hogy a daganat ellen kialakuljon az immunválasz.

Ehhez viszont tudni kell, milyen génhibák vannak az adott beteg tumorában, hiszen azok elpusztításához ugyanolyan antigéneket kódoló mRNS-t tartalmazó oltóanyagra van szükség. A Covid–19 esetében egyetlen vírusról beszélünk, a daganatok pedig minden betegségnél más és más számú génhibát tartalmaznak, lehet egy-kettő, de lehet sokkal több is.

Tehát erre való tekintettel nem lehet általános rákvakcinát fejleszteni, mert nincs arra garancia, hogy az éppen kívánatos antigének lesznek a betegben. Az mRNS-technikában azonban éppen az a zseniális, hogy nagyon gyorsan, sokféle, akár személyre szabott vakcinát is létre lehet hozni. A sikeres beavatkozás további feltétele a beteg immunrendszerében lévő receptor­gének típusa, ami meghatározza, hogy a beteg immunrendszere milyen antigéneket képes felismerni, de a vakcina személyre szabott gyártásában ezt is figyelembe lehet venni.

– Ha ezek a feltételek adottak, létrejöhet az immunválasz, de még akkor sem biztos, hogy hatásos lesz – folytatja dr. Peták István.

– A da­ganatsejtekben termelődő PD-L1 vegyülettel is számolni kell, ami programozott sejthalált okoz az őt támogató immunsejtekben. Tehát a vakcina segítségével a szervezet védelmi rendszere hiába ismeri fel és kezdi el kifejteni hatását a tumorral szemben, ha a PD-L1 fehérje termelődése gátolja a folyamatot. Szerencsére a PD-L1 ellen vannak már gyógyszerek, és hatékonyan alkalmazzuk is ezeket a rákgyógyításban.

Tehát a rákvakcina és a PD-L1-gátló kezelés együtt, kombinációban, sok betegnek gyó­gyulást hozhat. Most azon dolgozunk, hogy kinél milyen terápia lenne a leghatásosabb. Ez főleg technológiai fejlesztés, melynek során a döntést támogató rendszert – ami lényegében egy orvosi szoftver – finomítjuk. Olyan eszközt szeretnénk az orvosok kezébe adni, ami alapján eldönthetik, hogy célzott gyógyszert, PD-L1-gátló gyógyszert, illetve a majdan elérhető vakcinát használják-e a rákbetegek kezeléséhez.

Peták doktor elárulja, hogy az általa irányított startup cég nem tervez vakcinagyártást, hiszen ez nem az ő küldetésük. Feladatuk a megfelelő célzott gyógyszer, a leen­dő vakcinához kiválasztott molekuláris diagnosztika, a beteg daganatában lévő génhibák kimutatása és az eredmények alapján az orvosi döntések támogatása. Számukra is az innovációban rejlik a jövő, a cél mindig az, hogy új orvosi eszközök jöjjenek létre.

Nem vitás, hogy az orvoslásban látványos fejlődések várhatók, az mRNS-technológia használatával óriási távlatok nyílnak meg. Az Oncompass Medicine kutatócsoportja szerint minél több a célzott gyógyszer, az immunterápia, a vakcina, annál fontosabbak az ő megoldásaik is.

A médiában időnként futótűzként terjed a hír, hogy megtalálták a rák ellenszerét. A híres vak bolgár jósnő jövendölése szerint ez a világrengető felfedezés 2021-ben bekövetkezik. Dr. Peták István ezen csak mosolyog, miközben úgy látja, nagyon gyorsan közeledünk a cél felé. Egy-egy daganatos beteg esetében már most valóság a sikeres gyógyulás, de tömeges méretekről még nem beszélhetünk.

Gyanúja szerint az idén újabb nagy lépések történnek, és ha a koronavírustól meg a rák egyes fajtáitól végleg megszabadulnánk, akkor mindenki elmondhatná, hogy jó éve volt.