Változóban a mozi világa

„Csak a látványos akciófilmek jutnak el a járvány után a mozikba, a többi átmegy a streaming médiába” – nyilatkozta nemrég Tom Hanks kétszeres Oscar-díjas szupersztár, aki a feleségével együtt tavaly márciusban szerencsésen átesett a koronavírus-fertőzésen.

E mondat fájdalmasan hangzik egy olyan színész szájából, akinek egész életműve a mozi világához kapcsolódik, mégis úgy érzi, hogy a tavaly december közepétől vetített A kapitány küldetése című filmje lehet az utolsó, aminek filmszínházban volt a bemutatója. Aggodalmát a veszélyhelyzet miatt kialakult állapotok igazolják, ugyanis a kulturális intézményekben előbb megcsappant a nézők száma, majd ideiglenesen lakat került az ajtókra.

A filmgyártók is sorra mondják le a látványos szuperprodukciók premierjeit, például az új James Bond-film esetében eddig háromszor halasztottak. Bárhogyan is alakul a jövő, a hosszú hónapokig tartó üresjáratot nagyon nehéz lesz behozni.

Mennyivel kényelmesebb, ha „házhoz megy” a film. Az élményért nem kell átautóz­ni a városon, parkolóhelyet keresni, jegyért sorba állni. Az internetre költöző műfaj már most is számos új lehetőséget nyitott meg. Ezek közül pillanatnyilag a streamelés (lásd: keretes szómagyarázatunkat) a legnépszerűbb, például a Netflix kínálatában megfelelő díjcsomag előfizetésével filmek és tévéműsorok érhetők el online vagy közvetlenül okos­tévén, játékkonzolon, számítógépen, mobiltelefonon.

És mi történik a hagyományos mozikkal? Valószínűleg nem tűnnek el, de átalakul a szerepük, könnyen lehet, hogy csak a nagyobb tömegeket vonzó, hatalmas költségvetésű akciófilmek terepe lesz. Azt mindenki látja, hogy az évtizedek során technikai és tartalmi vonatkozásban is óriási fejlődésen mentek át a kultúra e fellegvárai, melyekhez érzelmi alapon viszonyulunk. Nosztalgiával emlegetjük például az olajpadlós, vaskályhával fűtött, nyikorgó székekkel felszerelt mozitermeket.

Valaha a falvakban is működtek mozik, majd a nézők fokozatos elvesztése miatt kénytelenek voltak bezárni. A nagyobb városokban pedig a multiplexek térhódításával jutottak csődbe a régi típusú filmszínházak. Ebben az is szerepet játszott, hogy a kisebbek nem tudtak versenyre kelni a nagyobbak szupermodern technikai felszereltségével.

A mozik látogatottságának megcsappanásához jócskán hozzájárult a televízió elterjedése, illetve a VHS videokazettán, majd a DVD-n forgalmazott filmek árusítása, kölcsönzése is. A szórakoztatóipar mágnásai joggal tartottak az új konkurenciától, mert akkor még nem tudhatták, hogy a videotékákból mára mutatóba sem marad.

Annak idején pánikhangulat fogadta a hangosfilm megjelenését is, ami érthető, hiszen lezárult a némafilmek korszaka. Bár a világrengető újítási kísérleteket három német mérnök 1922-ben végezte el, az első produkció, amelyben megszólaltak a szereplők, az 1927-es A dzsesszénekes című Warner Bro­thers-film volt. (Magyarországon a Kék Bálvány, illetve a Hyppolit, a lakáj lett az úttörő 1931-ben.) Sokan idegenkedtek a váltástól, némely színész a kellemetlen hangja, szabálytalan kiejtése miatt esett kétségbe.

Csak addig tudtak érvényesülni, amíg nem kellett beszélniük, a „nem várt” technikai fejlődés letaszította őket a trónról, többen a pályát is elhagyták. Alapjaiban változott meg a filmgyártás. Átalakult a filmnyelv, nem kellettek az értelmező feliratok, értelmüket vesztették a széles gesztusok. A zajok, zörejek segítették az atmoszféra megteremtését, a filmzenék, a dalbetétek pedig tovább gazdagították a produkciók hangzásvilágát. A bármely nyelvű feliratozás, majd a szinkronizálás elterjedése az eredeti hang jelentőségét felértékelte.

Valójában a hollywoodi filmgyártás aranykora is a hangosfilmek térhódításával vette kezdetét. A producerek lázasan keresték a témákat, minden színdarabot meg akartak filmesíteni, várták a könyvújdonságokat, a hírlapok izgalmas tudósításait, melyekből valamilyen produkció születhet. Kialakultak a műfajok, köztük a western, a thriller, a musical.

Mi a streamelés?

Élőben közvetített, egyidejű, azonnali adatfolyam, amit nem kell előre letölteni. Általában tömörített multimédiás információ, film- vagy műsorszolgáltatás, amely a világhálón keresztül érhető el előfizetés vagy megadott link alkalmazásával. A koronavírus-járvány okozta kényszerhelyzet miatt Magyarországon is egyre több kulturális intézmény választja ezt a közlésformát, az online térben egyebek közt színházi előadások, koncertek szerepelnek a kínálatukban, az egyéni kezdeményezések sorában pedig főzőtanfolyamok, fitneszedzések is választhatók.

Tudatosan felépített művészi karrierekről, végletekig istenített hollywoodi sztárokról beszélt a földkerekség. A hangosfilm hihetetlen magaslatokba repítette az iparágat, amely megújult, fejlődött és világuralomra tört. Nem mellesleg: a technikai ugrás a mozikat is felfuttatta, egyre változatosabb kínálattal tudtak előrukkolni.

A múltbéli tapasztalatok alapján kijelenthető, hogy a filmszínházak azért élnek túl mindent, mert befogadták az újabb és újabb médiumokat. Az pedig már másik történet, hogy a mozikat, illetve magát a filmkészítést a televízió, a videomagnó, a DVD-lejátszó megjelenése sem tudta letaszítani a trónról – eddig.