Szabaduljunk a pluszkilóktól!

A 60 év felettiek a legveszélyeztetettebbek, hiszen az idő elő­re­haladtával gyengül az immunrendszer védekezőképessége, növekedik a krónikus betegségek kialakulásának sansza, s mindkettő hátterében szerepet játszhatnak a pluszkilók. A fér­fiak amúgy is veszélyeztetettebbek a járványban, így nem mindegy, mennyit ront tovább az esélyeiken az elhízás – olvasható a HáziPatika.com cikkében.

Bár még nem készült olyan kutatás, amely a túlsúlyosak arányát vizsgálta volna a kórházba került Covid–19-betegek között, Bedros J. Róbert, az elhízás­tudo­mány kérdései­vel foglalkozó Orszá­gos Obezitológiai Centrum vezetője az Inforádióban nemrég elmondta: – Az eddig lé­le­geztetőgépre került betegek 90 százaléka erősen túlsúlyos volt, és feltételezhetően az elhunytak jelentős része is érintett lehetett.

A kutatók eleinte csak találgatták, vajon azért végzetesebb-e az elhízottak körében a Covid–19, mert a túlsúly negatívan hat az immunrendszerre, vagy esetleg akkora pluszterhet ró a tüdőre, ami csökkenti a kapacitását? Netán az elhízottak körében gyakoribb krónikus betegségek tehetők felelőssé?

Végül a tanulmányokból kiderült, hogy mindezen tényezők összefüggnek, és tovább árnyalják a képet a már említett rizikófaktorok is: a kor, a nem, az etnikum. A túlsúly mindenképpen befolyásolja a tüdő kapacitását, mivel a zsírszövetek mennyiségének növekedésével egyenesen arányosan nő a mellkasra, a tüdőre, a rekeszizomra nehezedő nyomás is, ami megnehezíti a légzést. S ha valaki már eleve nehezebben lélegzik, akkor az olyan – a felső légutakat és tüdőt érintő – fertőzés esetében, mint a Covid–19, máris csökkent eséllyel veszi fel a harcot.

Tudta?

- A 15 év feletti magyar lakosság 58,2 százaléka túlsúlyos (34,3 százalék) vagy elhízott (23,9 százalék) a Központi Statisztikai Hivatal 2019-es adatai alapján. - Az elhízás világszerte 2 milliárd embert érintő, az életminőséget, a mentális egészséget is befolyásoló, illetve jelentős gazdasági terhet is okozó egészségügyi probléma, melynek visszaszorítása közös érdekünk – hívja fel a figyelmet a március 4-i elhízás világnapja.

A brit Sir Stephen O’Rahilly, a világ egyik legismertebb elhízás­kutatója szerint azonban a problémát nemcsak a tüdőt elnyomó nagy has okozza, hanem az is, hogy az elhízottak testében kevesebb adiponektin hormon termelődik. Ez a hormon felel egyrészt a tüdő védelméért, illetve kulcsfontosságú az erek átjárhatóságának megőrzésében.

Ha eh­hez még hozzátesszük, hogy az elhízott emberek szervezete a túlsúly következtében eleve jóval több vérrögképződést fokozó fehérjét termel a testszerte megjelent krónikus gyulladások miatt, máris megnő a Covid–19-re amúgy is jellemző vérrögök kialakulásának esélye, ami érelzáródást, stroke-ot, szívrohamot és tüdőembóliát is okozhat.

Az egészséges ember immunrendszere normál esetben gyulladással reagál – azaz több fehérvérsejtet termel –, hogy legyőzze a kórokozókat, majd mikor sikerrel járt, a gyulladás megszűnik. Ezzel szemben az elhízottak testében a kutatások szerint krónikus gyulladásos állapot alakul ki, ami – függetlenül bármilyen kórokozótól – folyamatosan lefoglalja az immunrendszer kapacitásainak egy részét, így előfordulhat, hogy az lassabban ismeri fel a szervezetbe kerülő kórokozókat, vagy kisebb intenzitással kezdi meg ellenük a küzdelmet.

A Covid-betegség kockázati tényezői között tartják számon a D-vitamin-hiányt is. Az elhízottak közül akár 25–35 százalékkal többen lehetnek D-vitamin-hiányosak, aminek egyik oka, hogy a napfényből kevésbé hatékonyan képesek szintetizálni ezt a létfontosságú vitamint.

A pluszkilókkal bajlódók talán megrémültek a fentieket olvasva, ám ha betartjuk a megfelelő óvintézkedéseket, a minimálisra csökkenthetjük a megfertőződés kockázatát. A legokosabb azonban, ha megpróbálunk leadni a felesleges kilókból.

Első lépésként a háziorvosunkkal mérjük fel az állapotunkat, az ismert betegségeinket, s hogy mennyi lenne az ideális fogyás, valamint annak üteme és módja. Ezután pedig vele vagy diabetológus, dietetikus, és/vagy edző bevonásával tervezzük meg, hogyan lenne célszerű megfelelő étrenddel és rendszeres mozgással változtatni az életmódunkon.