Vírus ellen vérplazmát!

Miként a nagyvilágban, hazánkban is egyre nagyobb üzlet a gyógyszergyártáshoz szükséges vérplazma gyűjtése. Az utóbbi években megsokszorozódott az erre szakosodott cégek száma, a plazmadonorok pedig költségtérítés címen rendszeres jövedelemhez juthatnak. Ma­­gyarország egyike annak az öt-hat államnak, ahol jól működik ez a rendszer, aminek azért is van jelentősége, mert a világon nem mindenhol engedélyezett az efféle biznisz. Az pedig már a koronavírus-járvány kezdetén felmerült, hogy a plazmaterápia hatásos lehet a betegek kezelésében, azóta is alkalmazzák át­­hidaló gyógymódként.

Donor. Aki átesett a koronavírus-fertőzésen, a www.donornakjelentkezem.hu oldalon regisztrálhat, amennyiben segíteni kíván másoknak.

Dr. Lacza Zsombor, a Testnevelési Egyetem tudományos rektor­helyettese, az OrthoSera Medical Kft. ügyvezetője munkatársaival tíz éve fejleszt vérszérum­készít­mé­nyeket. A Covid–19 megjelenésére reagálva azonnal hozzáláttak a vérplazma-terápia fejlesztéséhez, ami biztató eredményeket hozott. A kutatások első fázisa most zárult le, így a csapatot irányító professzor friss hírekkel szolgál lapunknak:

– Vizsgálataink során arra fókuszálunk, hogy a koronavíruson átesettek véréből kinyert plazma milyen mértékben segíti a betegek gyógyulását. Tavaly március közepén kezdtük a plazmaterápia kipróbálását, Magyarországon ez volt az első olyan kezelés, ami elérhetővé vált a súlyos állapotban lévők számára. A plazmaterápia nem újdonság, több mint száz éve alkalmazzák a járványkezelésben, szinte kézenfekvő volt, hogy a Covid–19 esetében is ki kell próbálni. Egyik legfontosabb megállapításunk, hogy a plazma beadása után már másnap jobban van a beteg, csökkennek a gyulladásos tünetei.

A terápia biztonságos, nem jár szövődményekkel. Sajnos a betegségen átesett em­­berek nem mindegyikénél termelődik nagy mennyiségű ellenanyag, így az ő vérükből nem lehet kezelésre alkalmas vérplazmát nyerni. Ez azt jelenti, hogy a donorok közül ki kell szűrnünk a legmegfelelőbbeket. Arról is beszámolhatok, hogy nemzetközi vonatkozásban is figyelmet keltett a publikációnk, amelyben az antitestszint mérésére és a védettség kimutatására alkalmas módszereket vesszük górcső alá. Ha nem megfelelő tesztet használunk a betegségen átesett vagy a beoltott ember esetében, akkor megtévesztő eredményt kaphatunk. Márpedig ezek a tesztelések most, az oltások kapcsán egyre inkább előtérbe kerülnek, nem árt körültekintőnek lenni.

A plazma igen labilis vérkészítmény, vagyis nem tartható el so­káig. Covid-terápiás esetekben egy embertől csak egyszer vesznek le plazmát, ami önkéntelenül is maga után vonja az állandó donorhiányt. Az OrthoSera Medical konzorcium által begyűjtött plazma minden grammját idehaza használják fel tényleges fejlesztésekre, olyan innovatív gyógyszerkészítményekhez, melyek nemcsak világviszonylatban, hanem nemzetgazdasági szinten is jelentősek. Bár akadnak kritikus hangok plazmabiznisz­témában, lehet rosszul értelmezni a nonprofit tevékenységet, attól még a plazmára óriási szükség van az orvoslásban.

Évente akár 460 ezer forint

Az ország nagyobb városaiban, például Debrecenben, Békéscsabán, Kecskeméten vagy Pécsett is vannak már plazmaközpontok. Az egyik helyszínen élénk forgalmat tapasztaltunk, legalább harminc-negyven embert láttunk a jelenlétünk során. Az interneten is fellelhető cégek hirdetéseiben az olvasható, hogy „évente akár 460 ezer forint juttatás” jár a plazmadonoraiknak.

Értesüléseink szerint az egyik központban az első vizsgálatkor 3 ezer forintot kap készpénzben a páciens (a vidékiek útiköltség-térítés címen ezerrel többet), az első plazmaadáskor pedig azonnali 12 ezret, majd minden továbbiért akcióktól, bónuszoktól függően legalább 8 ezret. A tarifák cégektől függően változóak lehetnek. Egy személy 45 alkalommal lehet plazmadonor. Két alkalom között hivatalosan 72 óra regenerálódási időnek kell eltelnie. A törvényileg szabályozott, fehérjepótlásra adott költségtérítésből származó pénzt egyesek külföldi utazásra, mások élelmiszerre vagy ruházkodásra költik.

– A plazmával való gyógyítás tulajdonképpen az orvos által elrendelt, kórházban történő infúziós kezelés, ami vérátömlesztésnek felel meg – magyarázza dr. Lacza Zsombor. – Azoknál a koronavírusos betegeknél fejti ki legjobban a hatását, akik a kórházba kerülésüket követő három napon belül megkapják a megfelelő dózist, ám az ideális az lenne, ha a fertőzés tüneteinek kezdete első hetében hozzájutnának a plazmához. Eddig több mint háromszáz covidos betegnél alkalmaztuk kellő időben a vírusellenes kezelést, amiről a nemzetközi tapasztalatokkal egyetemben elmondhatjuk, hogy rendkívül hatásos és jelentősen befolyásolja a kór kimenetelét.

A számadatok igazolják, hogy a plazmaterápia minden koronavírusos állapotán javít, de esetenként nem kerülhetőek el a szövődmények, így a vakcináknak kiemelkedően fontos a szerepük. Most az oltás nagyobb figyelmet kap, mint a plazmakezelés. Ez utóbbi módszer hatékonyságát nemrég egy online konferencia külföldi és hazai résztvevői egyöntetűen elismerték, ennek ellenére vannak olyan kórházaink, ahol a járvány alatt csak mutatóban kezeltek néhány beteget vérplaz­mával.

Ötvenperces beavatkozás

– Három héttel a koronavírusból való gyógyulás után már lehet jelentkezni terápiás vérplazmaadásra – hívja fel a figyelmet dr. Gyulai Ildikó, az Országos Vérellátó Szolgálat (OVSZ) kecskeméti területvezető főorvosa.

– Körzetünkben hetente négy-öt alkalmas donort találunk, de ennél jóval több az érdeklődő. A donoroknak először alkalmassági vizsgálaton kell átesniük, majd a levett mintából megállapítjuk, hogy van-e elegendő ellenanyag a vérükben. Ideális esetben megtörténhet a 30-50 percig tartó plazma­ferezis, amit egye­lőre egy erre szakosodott magánközpontban végeztetünk el orvosi felügyelet mellett, de már nem sokáig, mert nemrég megérkeztek intézményünkbe az ehhez szükséges műszaki berendezések. A terápiás plazmaadást az OVSZ alkalmanként 12 ezer forint értékű költségtérítési utalvánnyal támogatja.

A Testnevelési Egyetemen profi és amatőr sportolóknál megfigyelték, hogy a koronavírus-betegségen átesve hónapokkal később sem tudják visszanyerni a fizikai teljesítőképességüket. Még akkor sem, ha könnyebben vészelték át a fertőzést. Állapotfelmérésük után hat-nyolc héten át kaptak kezelést, egyebek közt elektromágneses besugárzást, ami a tüdő regenerálódását segíti. A másik opció az otthon végezhető légzőtorna.

Segítség a sorstársaknak Binder Dominika hatszoros plazmaadó: „Tavaly decemberben estem át a Covid–19-koronavírus-betegségen. A véradóállomás felhívására jelentkeztem konvaleszcens plazmaadásra. Azt gondoltam, ha ezzel hozzá tudok járulni a kórházban kezelt súlyos állapotban lévő sorstársaim gyógyulásához, akkor meg kell tennem ezt a lépést. Amíg megfelelő az ellenanyagszintem, két-három hetente jövök.”

A visszamérések arról árulkodnak, hogy a meggyógyultak 42 százalékánál vannak maradványtünetek, ami meglepően magas arány. A professzor által vezetett munkacsoport a donoraiknál felmerülő poszt-Covid-szindróma pszichés tüneteinek kezelésére is készül, hiszen már most látható, hogy ez a jelenség a jövőben az egész népességre vonatkozóan óriási problémát okoz majd.