Feledhetetlen tanárok és tanítók

A tanárt a XX. század tette az írók körében népszerű hőstípussá. A századfordulóig hazai viszonylatban nem születtek olyan művek, amelyek kifejezetten az iskolához, ezen belül is a tanárokhoz köthető élményekre épültek volna.

Akadt ugyan néhány kötet már a XIX. században is, melyekben megjelenik az iskola (ilyen például Jókai Mór két regénye, az És mégis mozog a föld vagy a Mire megvénülünk), ám a nevelőknek nem szánt főszerepet az író. Ekkoriban – miként Szilágyi Márton irodalomtörténész egyik előadásában megfogalmazta – az irodalomban még a XVIII. században a Rousseau által az Emil, avagy a nevelésről című fejlődésregényben megformált, a tanítványát folyamatosan korlátozó nevelő alakja jelent meg, a gyerek szerepe csak később vált fontossá.

Magyarországon a kiegyezést követően megnőtt a közoktatás szerepe, nagynevű iskolák jöttek létre, ennek is köszönhető, hogy az 1900-as évekre már általánosan elfogadott irányzat lett a magyar irodalomban a tanár- és iskolaregény. E folyamatnak az is kedvezett, hogy az iskoláztatás elterjedésével egyre több író tett szert magas – főképp bölcsész – végzettségre, akiknek a diákélmények komoly ihletforrást jelentettek a későbbiekben: az iskola kiváló modellül szolgált a hie­rarchikus és hatalmi viszonyok leképzésének ábrázolásában.

Kosztolányi Dezső Aranysárkány című regényében a tanár szinte élet-halál uraként jelenik meg. A látszólag művelt, mindenhez értő, közkedvelt Novák Antalról azonban Kosztolányi ábrázolásában kiderül, hogy a tanításra teljesen alkalmatlan.

Kosztolányi regényei szinte elkeserítő képet festenek a tanári hivatásról. A Nero, a véres költő Senecája ugyan nem mai értelemben vett pedagógus, de a császár mentoraként éppoly cinikus, mint a Pacsirta klasszikus műveltségének emlékezetét őrző, ám állandóan részeg latintanára. Az Aranysárkány többi tanár szereplője sem különb Nováknál: vagy elzüllenek, mint Biró Gyurka, pénzsóvárak, mint Nyerge Lázár, szürke hivatalnokok, mint Ábris igazgató, kegyetlen pandúrok, mint Fóris. A keményvonalas pedagógia képviselőinek sorát gazdagítják a Móricz Zsigmond Légy jó mindhalálig című művében megjelenő nevelők is.

A tanárként is tevékenykedő íróknál nem ennyire sötét a kép; Babits Mihály például a Timár Virgil fiában a tanárságot egyáltalán nem szenvedéstörténetként írta meg. A Hannibál feltámasztása című Móra Ferenc-regényben pedig a tanár higgadt, szerény, mű­­velt ember benyomását kelti.

A lányiskolák ábrázolása, majd a koedukáció megjelenése jelentősen megváltoztatta az irodalmi művek addigi dramaturgiáját. Hiszen – jegyezte meg Szilágyi Márton – ezekben a lányok jelenléte révén már a szerelem is bekapcsolódik a nevelődés folyamatába.

Gondoljunk csak az Abigél lánygimnáziumának szerelem után áhítozó diáklányaira, vagy egy másik Szabó Magda-alkotásra, a Für Elise-re. Ez utóbbiban az író saját iskolaélményeiről is ír, igaz, ebben már nem olyannak láttatja a tanárait, amilyenek valójában voltak, hanem ahogyan annak idején egyéb könyveiben megírta őket.

A nagy tekintélyű tanár alakja Karinthy Frigyes Tanár úr kérem című humoreszkjének lapjain is megjelenik, viszont hatalmas változás, hogy a karcolatok középpontjában már a diákok állnak, a tanárok pedig inkább csak keretként asszisztálnak a gyermeki nézőpontból kibomló mulatságos történetekhez, súlytalanná téve mindazt, ami az iskola falain belül történik.

Filmbéli tanárlegendák

McGalagony professzor – Harry Potter

Minerva McGalagony (Maggie Smith, képünkön) szigorú, de igazságos roxforti átváltozástan-tanár, akit a híres regénybeli iskola, a Roxfort élére háromszor is megválasztanak igazgatónak. Animágus, aki képes egy szürke csíkos macska alakját magára ölteni. McGa­lagony intézte el, hogy Harry Pottert első éves létére bevegyék a kvid­dics­csapatba – hiába, a mentoron nem csak egy filmben vagy regényben múlik sok: akkor is jócskán lendíthet egy ifjú ember életén, ha a képességei egyébként varázslatosak.

William Hundert – Császárok klubja

William Hundert a görög–római történelem professzora egy előkelő iskolában. Elveihez hű, szenvedélyes és nagyszerű tanár, ám egy napon váratlan ellenfelet kap a sorstól egy új diák személyében, aki a helyi politikai potentát burokban cseperedő csemetéje. A konfliktus az éves Julius Caesar-versenyen csúcsosodik ki, melyen Hundert kap leckét az élettől.

Henry Higgins – My Fair Lady

Ki ne emlékezne a My Fair Lady gőgös és hideg professzorára, Henry Higginsre (Rex Harrison), aki a film elején önteltsége csúcsán kijelenti, hogy akármelyik lányból képes hercegnőt faragni pusztán azzal, hogy megtanítja helyesen beszélni. A rátarti professzor később még magának is alig meri bevallani, hogy a beszédgyakorlatok végére beleszeretett tanítványába, Elizába.

Mr. Keating – Holt Költők Társasága

Robin Williams egyik legemlékezetesebb alakítása az 1989-ben készült Holt Költők Társasága különleges angoltanára. Carpe diem, vagyis élj a mának – ez a jelszava Mr. Keatingnek, aki arra buzdítja a fiúkat, hogy ne vonakodjanak nyitott szemmel járni a világban és megváltoztatni dolgokat maguk körül.

Hatása felemelően hollywoodias, John Keating ösztökélésére a diákok a padokra állva tépik szét könyveiket – hazai viszonyok közt mindezt inkább azoknak a diákoknak ajánljuk, akiknek az év végi bizonyítványában irodalomból már megvan a kettes.