Megismerni, megszeretni, megvédeni

A világhírű angol primatológus – főemlősökkel foglalkozó tudós –, dr. Jane Goodall 26 évet töltött a tanzániai Gombe Nemzeti Parkban, hogy az ott élő csimpánzokat természetes környezetükben megfigyelje. Kutatási eredményei gyökeresen megváltoztatták a főemlősökhöz és a környezetünkhöz fűződő kapcsolatunkat.

Dr. Goodall 1986-ban döntött úgy, hogy a dzsungelt elhagyva a csimpánzok élőhelyei és a természetvédelem utazó nagykövete lesz. Azóta többek között megalapította a globális Jane Goodall Intézetet, emellett pedig 300 napot utazik évente, hogy felhívja a figyelmet az élőhelyek pusztulására, fogyasztási szokásaink környezetkárosító hatásaira és közös felelősségünkre. 1991-ben létrehozta a Roots& Shoots (Rügyek és Gyökerek) természet- és környezetvédelmi hálózatot, ami Magyarországon is nagy sikerrel dolgozik.

A program nemcsak arra ösztönzi a fiatalokat és az idősebbeket egyaránt, hogy megismerjék a Földünket fenyegető világméretű és helyi veszélyeket, hanem segíti is őket, hogy felépítsék, megszervezzék és véghezvigyék a saját projektjeiket.

Jakobovits Lili, a Roots&Shoots hazai koordinátora hangsúlyozza, hogy a mintegy 110 országban kipróbált programhoz itthon is bárki csatlakozhat:

– Foglalkoztat bennünket valamely környezeti probléma? Találtunk barátokat, akik szintén tenni akarnak a megoldásért? Akkor nincs más hátra, mint megalakítani egy Roots&Shoots csoportot! Ez a közelgő nyári szünetben mindenkinek hasznos program lehet. Csupán ki kell tűzni a céljainkat, megtervezni egy vagy több helyi projektet az állat- és környezetvédelem, embertársaink megsegítése témakörében, végül pedig a janegoodall.hu weboldalunkon található regisztrációs lapot kitöltve máris indulhat a csoport.

Miként Lili mondja, leginkább iskolák és óvodák csatlakoznak a programhoz, óriási lelkesedéssel. Jó példa az Újlengyeli Általános Iskola, amely már eddig is nagyon sok természetet szerető és védő gyermeket nevelt. Törekszik a környezeti kultúra és gondolkodás, a természetszeretet kialakítására, a fenntarthatóság elvének megvalósítására – ennek az összefogásnak példájaként született meg a hársfatanösvény.

A szívmelengető történet szerint az iskola utcafrontját a kerítésig bozótos ölelte körül, ahol a gyerekek egész évben madarakat vendégeltek meg étellel, itallal. Ám a községi ön­­kormányzat egyszer csak úgy döntött, megszünteti az édenkertet, hogy az utca járókelői és a parkoló autók vegyék át a terepet.

A munkagépek nekiláttak a bontásnak, mire a gyerekek és az iskola tiltakozni kezdtek. A polgármester végül tárgyalást kezdeményezett, és a gyerekek javaslatára az öreg hársfákat meghagyták, melyek nyáron az embereknek árnyékot, a madaraknak fész­kelőhelyet adnak.

A bozótos helyén az önkormányzat a gyerekek tervei alapján madárvédelmi parkot létesített, ahol a csoport által működtetett tanösvény tájékoztatja a helyi közösséget a mindennapok szépségeiről, s hogy mit tehetnek a hétköznapokon a környezet, a természet megóvása, embertársaik érdekében.

A Jane Goodall Intézet a Roots& Shoots mellett állatmenhelyi önkén­tes­ke­désre, békamentésre is invitál bennünket. Ez utóbbi esetben a Duna–Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság békamentő programjához csatlakozhatunk, amely a farmosi ásóbékák megmentését tűzte a zászlajára.

Farmos határában a békák téli és nyári élőhelyét a 311-es műút választja el, ezért az állatoknak minden tavasszal és ősszel az úttesten kell átkelniük. A több tízezer példányból csak nagyon kevés juthat át a forgalmas úton, ráadásul az elgázolt állatok az autósokat is veszélyeztetik. A békamentő akció során kora tavasszal az út mentén terelőkerítést állítanak fel, ennek tövébe vödröket helyeznek, melyekbe a kétéltűek éjszaka beleesnek. A reggel kiérkező önkéntesek begyűjtik, megszámolják, majd az út túloldalán elterülő mocsárba viszik őket, ahol biztonságban szaporodhatnak.

Lili a Budapesten, a II. kerületi Kővári út és Arad utca kereszteződésében, a sorompónál található tanösvényt is szívből ajánlja:

– Kialakítása a Magyar Madártani Egyesület Kétéltű- és Hüllővédelmi Szakosztályának köszönhető, melynek tagjai a Duna–Ipoly Nemzeti Park Igazgatósága támogatásával 2011-ben indították el a haragossikló-élőhely-védelmi programot. Később öt rádió-nyomkövetővel ellátott sikló monitorozását kezdték el a Vörös-kőváron, hogy pontosabb képet kaphassanak elterjedésükről, megismerhessék rejtett életmódjukat, amivel hozzájárulhatnak a védelmükhöz is.

E ponton kapcsolódtunk be a munkába: dr. Jane Goodall 2016-os látogatásakor az öt megjelölt példány közül személyesen engedett szabadon kettőt, melyeket Jane-nek és Valinak neveztek el, ugyanis dr. Goodall teljes neve Valerie Jane Goodall.

A Vörös-kővár és környéke folyamatos urbanizációs nyomás alatt áll. Rekreációs helyszín, számos sportversenyt rendeznek itt, kedvelt kutyasétáltató hely, s az esti bulik egyik színtere is, amiről eldobált sörös­do­bozok, üvegek és illegális tűzrakó helyek árulkodnak. Ezért is indított az intézet szemétszedési akciót, hogy bemutathassák az itt élőknek, ide látogatóknak, milyen kincs birtokában vannak. Elhatározták, hogy létrehozzák a Jane Goodall Tanösvényt.

– Úgy gondoljuk, ez némi védelmet nyújthat majd az itt élő állatoknak, növényeknek. Ha pedig az emberek megismerik, akkor megszeretik, s utána majd meg akarják védeni e ritka élőlényeket – mondja Jakobovits Lili.

Nyáron az intézet munkatársai a tanösvényen több vezetést is szerveznek óvodás és iskolás csoportoknak, de az érdeklődők találkozhatnak velük Kapolcson, a Művészetek Völgye Fesztiválon, a Művészetek Zöldje udvarban is, ahol textiltáskafestéssel, pa­pír­gyöngykészítéssel és -fűzéssel, előadásokkal és túravezetéssel is várják a látogatókat.