Egyre értékesebb a család

– Magyarország válasza 2010 óta a népesedési problémákra a családbarát kormányzás. Milyen eredményeket sikerült felmutatniuk?

– A mostani nagyszülői generáció fiatalkorában az volt a természetes, hogy több gyermeket neveltek fel, míg ma inkább a gyermektelenség, az egygyermekes családmodell jellemző. Bár a mai fiatalok kezdetben házasságról és két gyermekről álmodoznak, sok esetben mégsem kötnek házasságot, és gyermekeik sem lesznek. Ha igen, akkor is egy gyermeket vállalnak. Ez az, ami hosszú távon a népesség fogyásához vezet Magyarországon és a világ számos országában.

Ezt a tendenciát szerettük volna visszafordítani, hogy újra gyarapodjunk, és fiatalodjon a nemzetünk. Ennek a törekvésnek már látszanak az eredményei, hiszen 11 éve családközpontú kormányzást folytatunk. Egyre bátrabban mondanak az új életre igent a fiatalok, s egyre fiatalabb életkorban mernek családot alapítani, gyermeket, több gyermeket vállalni.

– Míg 10 éve 5 tervezett gyermekből 3 született meg, ma már 4. Hogyan sikerül megváltoztatni a fiatalabb generáció gondolkodását?

– Nem megváltoztatni szeretnénk a fiatalokat, pusztán segíteni őket a család melletti döntésükben. A tervezett és a ténylegesen megszületett gyermekek száma között nagy a különbség. Ez Magyarországon is komoly problémát jelentett, európai szinten is rosszul teljesítettünk. Ebben már sikerült előrelépnünk. Mi a vágyott gyermekek megszületését támogatjuk.

Azt szeretnénk, hogy ha egy pár gyermeket, gyermekeket tervez, ne anyagi okokból hiúsuljon meg a családalapításuk. Ehhez az eszköz az, hogy a családalapítással és a gyermekneveléssel járó anyagi terhekből minél többet leveszünk a fiatalok válláról. Családközpontú az adópolitikánk, és a gyermekneveléssel járó költségeket is enyhítjük például az ingyen tankönyvekkel, az ingyenes gyermekétkezéssel és Erzsébet-táborokkal.

– Több a házasságkötés és kevesebb a válás. Ez már elég jó alap?

– Bízunk abban, hogy egyre stabilabbak a párkapcsolatok. Megduplázódott a házasságkötések száma, a válásoké pedig hatvan éve nem volt ilyen alacsony. Azért tartom ezt biztató jelnek, mert a házasság a gyermekvállalás előszobája. Jellemzően azért kötnek házasságot a fiatalok, mert szeretnének gyermekeket, vagy már van közös gyermekük, s a kapcsolatot szeretnék megerősíteni egy házasságkötéssel. A házasságkötések számának növekedése bizalom a jövő iránt, és értékrendbeli kérdés is: ismét nagyobb értéke van most, mint 10-15 évvel ezelőtt.

Egyébként a válások számának csökkenése önmagán túlmutató jelentőségű. A válások nagyon sokszor pénzhiányra is visszavezethetők, például egy félbeszakadt építkezés miatt olyan válsághelyzetek jelentkeznek, amelyeket nehéz orvosolni. Az, hogy a családtámogatások emelkednek, hogy otthonteremtési, otthonfelújítási támogatásokat adunk, mind segíthet abban, hogy a pénzhiány ne vezessen egy kapcsolat megromlásához.

– A családtámogatási intézkedéscsomag mennyire segítette a vidéki életet?

– Mindenképpen segítette, hiszen sok, vidéken, falun felnőtt fiatal dönt úgy, hogy nem a városba költözve alapít családot. Én is vidéki vagyok, bár Szeged egy nagyváros. Mégis azt láttam, hogy hosszú időn keresztül számos fiatal, főleg az értelmiségiek számára kilátástalan volt a vidéki élet. És ez öngerjesztő folyamat, ha úgy tetszik, ördögi kör.

Ha nincsenek helyben értelmiségi fiatalok, akkor nincs, aki tanítson, nincs, aki az egészségügyben dolgozzon, nincsenek a közösségnek olyan vezetői, akik segítik összetartani az ott élőket. Ilyen értelemben a vidéki élet perspektíváját veszítik el az ott élők, és ezért nincsenek gyermekek, így bölcsődék, óvodák, iskolák sem, nem lesz bolt, nem lesz posta. A falusi csok bevezetése, a kistelepüléseken a mini- vagy a családi bölcsődék létrehozásának támogatása, a helyi boltok megerősítése reményeink szerint hozzájárulhat ahhoz, hogy néhány év vagy évtized alatt ismét legyen egy olyan vidéki magyarság, amely a falvakban elégedetten él.

– Van rá esély, hogy 2024-re visszaépítik a tizenharmadik havi nyugdíjat?

– A kormány azt vállalta, hogy visszavezeti a tizenharmadik havi nyugdíjat. A nyugdíjasok egyheti juttatást kaptak pluszban az idén, jövőre félhavit, 2023-ban már háromhetit, s 2024-ben egy teljes haviban részesülnek. Ezzel törlesztünk valamit abból az adósságból, amelyet a baloldal felhalmozott.

– Előállhat olyan helyzet, hogy a koronavírus-járvány következtében a gazdasági helyzetünk romlik, és az állam nem tudja folytatni a családtámogatási rendszer további, tervezett elemeit?

– A reális várakozás az, hogy maradunk a növekedési pályán, ami európai szinten is kimagaslónak számít. Így a magyar emberek szorgalmából származó növekedést ismételten a családokra tudjuk fordítani.

– Széles körű támogatás illeti az egyszülős családokat is. Mindenki tudna olyan példát mondani a környezetéből, amikor a tartásdíjat nem fizeti az érintett szülő. Módosították a törvényt, amely már egyértelműen a gyermekek érdekét helyezi előtérbe. Várhatóan növekedni fog a gyermektartásdíj megállapításával kapcsolatos perek hatékonysága, és hatékonyabbá válik a gyermektartásdíj behajtása?

– A házasság nem mindig rózsaszínű történet, az egy szülő által nevelt gyermekek pedig – amennyiben a szüleik között a viszony megromlott – gyakran lelki és anyagi értelemben is sokat veszítenek. A gyermek nem eshet el a neki járó, nevelésére fordítható pénzektől! Sokszor sajnos a fizetni nem akaró szülők kijátszották a kiskapukat, s ennek akartunk mi véget vetni.

Ezért úgy alakítottuk át a szabályozást, hogy megfelelő és méltányos legyen a tartásdíj megállapítása, s minden gyermek meg is kapja azt. Adott esetben a tartásdíj megelőlegezője az állam lesz, és az adós fél az államnak tartozik majd. Úgy gondolom, hogy jobb, ha az államnak kell behajtania ezt a kötelezettséget, mint ha egy egyébként is nehéz helyzetben lévő, egyedül maradó szülőtől várnánk el ugyanezt.

– A napokban Tehetségbarát Önkormányzat díjat adott át. Mit jelent ez az elismerés?

– Legyen bármilyen gondoskodó egy kormányzati politika, a fővárosban vagy helyben, az önkormányzatok szintjén azt nagyon el lehet rontani. Igaz ez a család- vagy tehetségközpontú gondolkodásra is. Hiába indulnak országos programok, mondjuk egy falura vetítve, ott helyben nem biztos, hogy ebből valaki bármit is észrevesz. Aki tehetségbarát módon gondolkozik, az a következő generáció­ban látja a jövőt, és tudja azt, hogy Magyarország egyik legnagyobb erőforrása a kiművelt emberfő.

Ezért is van a világon egyedülálló módon nálunk Nemzeti Tehetség program, amely jövőre már 4,4 milliárd forintos támogatással működik, s évente 350 ezer tehetséges fiatalt támogat. Elismerjük az olyan településeket, ahol az alapfeladataikon túl aktív tevékenységgel segítik a tehetséges fiatalok felkutatását, segítik a tanulmányi versenyre jutást, megfelelő hangszert, próbatermet biztosítanak a tehetségeknek, alkotói támogatást, díjakat, versenyeket hirdetnek meg.

– A napokban Magyarországon járt Ferenc pápa. Ön néhány hete személyes audien­cián találkozott vele. Mit szűrt le a bizonyára felemelő találkozásokból?

– Különlegesek ezek a találkozások, hiszen én magam is hitvalló református keresztény vagyok. Az, hogy én egy pápai audiencián Ferenc pápával találkozhattam és kezet foghattam vele, s meghallgathattam a sza­vait, megtisztelő. Folyamatos feladatomnak érzem annak végiggondolását, hogyan lehet és kell keresztény módon politizálni, felelős döntéseket hozni, kiállva a hit és az emberi méltóság mellett.

Úgy érzem, hogy keresztény emberként kötelességem megvallani a hitemet, s érzem azt az erőt, amely megadatott. Az erőhöz felelősséget, feladatot is kaptunk, és ebben a feladatban egy közösség visszaigazolja a szolgálatunk értelmét.