Hiánycikk lett, pedig egyre többen kerekeznének

Soha nem gondoltam volna, hogy egy járvány miatt reccsen meg a kerékpárgyártás. Azokat a kerékpárokat és alkatrészeket, amelyeket februárra vártunk, most kapjuk meg, ezért már több gyártónál szeptemberben leadtuk a 2023-as évi rendelést. Egyáltalán nem lehet tervezni, attól félek, még évekig így lesz – mondja Nagy András, a budapesti Berguson Kerékpárszaküzlet tulajdonosa, aki világéletében vállalkozó akart lenni.

Tizenhárom évesen már almát árult, de hamar rájött, hogy élelmiszerrel elég kockázatos kereskedni, ezért 26 évvel ezelőtt belevágott a használt bringákba, úgy gondolta, azokkal nem lehet mellélőni. Családi vállalkozásban kezdte édesapjával és testvérével, de amikor azzal szembesültek, hogy teherautószámra hozzák Nyugatról a lopott kétkerekűeket, ráébredtek, hogy így nem lehet tisztességesen versenyezni. Szép lassan átnyergeltek az új biciklikre.

– A közép- és felső kategóriás kerékpárok mellett döntöttünk, fokozatosan bővültünk. Emlékszem, itt fáskamrák voltak valamikor, megvettük a helyiségeket és felújítottuk – mutat körbe András a kétemeletes lakóház alagsorában. Az évek alatt a házban lévő összes lakást megvették, 400 négyzetméteren 22 alkalmazottal dolgoznak. A falakról és a plafonról is színes biciklik tucatjai lógnak, típusok szerint elrendezve.

Az árcédulák is jól láthatóak, rögtön tudja a vásárló, mivel áll szemben. A 100 ezer forintostól a 2,5 millió forintosig széles a választék, több mint 400 kerékpárt kínálnak. Hol van itt hiány?! – fut át az ember agyán, majd gyorsan érkezik a válasz: sok olyan kétkerekű van a „polcokon”, amelyek nem lennének a Berguson kínálatában, ha nem lenne koronavírus-járvány. Nem egy kereskedő kénytelen volt bezárni, a Berguson a szerencsések közé tartozik, mert megúszta. A járvány kitörésekor tele voltak a raktáraik, leginkább ennek köszönhetik a jó szerencséjüket.

A szerelőműhelyben javításra váró biciklik sorakoznak, mostanában ez a legnagyobb kihívás a kerékpárpiacon. – Ez egy 600 ezer forintos bicikli – mutat András egy fekete-bordó mountain bike-ra.

– A tulajdonos alig két hónapja vette nálunk, majd három hét után visszahozta, mert a hátsó agy meghibásodott. Kiderült, hogy gyári hibás, ezt a gyártó elismerte, és azt is, hogy alapvető alkatrészről van szó. A törvény szerint két hét alatt meg kell oldanom a problémát, hiszen garanciális termékről van szó. Jeleztem a cég magyarországi képviseletének, hogy szükségem van erre a 20 ezer forintos alkatrészre, mert meg kell javítani a kerékpárt.

Azt mondták, nekik nincs, de még az európai lerakatban sem, minimum három hónap, mire megérkezik a Távol-Keletről. Itt álltunk a bicikliszezon közepén, a vásárló egyre türelmetlenebb lett, ami teljesen érthető. Mivel nem volt egy ugyanilyen kerékpárunk, nem volt más megoldás, mint hogy egy magasabb kategóriájú kerékpárból kivettük az alkatrészt, így egy hónap alatt megoldottuk a problémát. A vásárló elégedetten távozott, mi pedig itt maradtunk egy szétszedett, hátsó agy nélküli biciklivel.

Lehet, hogy három hónapon belül megérkezik az alkatrész, de akkor már csak szezonon kívül, akciósan tudjuk eladni. Ez nem egyedi eset, tucatszám vannak hasonló történetek, raktárban állnak a javításra váró bringák. A korábbi évekhez képest jelentősen nőtt a forgalmunk az utóbbi másfél évben, de inkább választanám újra azt a kiszámítható piacot, amit évtizedeken át megszoktunk.

Hiába nagyobb a kereslet 10-20 százalékkal, ha a gyártók 40 százalékkal kevesebb kerékpárt gyártanak, mint kellene – mondja András, aki feleségével, Hegedüs-Nagy Zsuzsannával vezeti az üzletet, egymást erősítve próbálják átvészelni ezt a kritikus időszakot.

Nem kis hisztéria van a kerékpárpiacon, jól jelzi az alkatrészrendelések menete. – Ha neszét veszik a forgalmazók, hogy másnap reggel 8-tól például kerékpárt lehet rendelni interneten, öt perc alatt elfogy a készlet. Aki egy óra múlva ül le a gép elé, az már semmit nem kap. Mindenki felhalmoz, ha kell, ha nem – mondja Zsuzsanna.

Kétségtelenül pozitív hozadéka a járványnak, hogy a tömegközlekedés helyett egyre többen akarnak kétkerekűre ülni, olyanok is, akik korábban nem kerékpároztak. Tavalyelőtt 225 ezer kerékpárt adtak el Magyarországon, míg tavaly 260 ezret, ebből mintegy 10 ezer volt az elektromos rásegítésű. A számok is mutatják, hogy jelentősen megnőtt a kereslet, és nem csak nálunk, becslések szerint Európában tíz százalékkal emelkedett a kerékpározási hajlandóság, és nálunk is sorra dőlnek meg a korábbi rekordok.

A Magyar Kerékpárosklub adatai szerint tavaly 15 százalékkal többen pattantak bringára a fővárosban, mint a megelőző évben, decemberben pedig 61 százalékkal tekertek többen, mint 2019 utolsó hónapjában. A kijárási tilalom alatt a bringaüzletek és a szervizek is nyitva tarthattak, gyorsan kiürültek a raktárak és az alkatrészekkel teli polcok.

– A probléma az, hogy Európában szinte csak összeszerelő gyárak vannak, egyre kevésbé létezik érdemi bicikligyártás. Ezekben az üzemekben a beérkező vázat, kormányt, féket, nyerget, kereket, váltót rakják össze, és így dobják piacra a kerékpárokat. A bicikligyártás fellegvára a Távol-Keleten van, az alkatrészek 95 százaléka Kínából, Tajvanból, Kambodzsából és Japánból érkezik.

A termelés a járvány alatt sem csökkent jelentősen, viszont hatalmasra duzzadt a rendelésállomány, amit képtelenség kielégíteni, ezért tolódtak ki a szállítási határidők. Egy-egy alkatrészre tízszer hosszabb ideig kell várni, mint korábban – állítja Sipiczki Róbert, a Magyar Kerékpáripari és Kereskedelmi Szövetség elnöke.

– Sajnos az árak is jelentősen megváltoztak, 8-10 százalékos emelkedésről beszélhetünk 2019 és 2020 között, amit a következő évben 10-15 százalékos növekedés követett. Az elmúlt másfél évben az acél és az alumínium világpiaci ára megháromszorozódott, a műanyagok ára két és félszeresére emelkedett, ezek a bicikligyártás alapanyagai.

Döbbenetes adat, hogy Kínából Magyarországra egy darab 40 lábas konténer szállítása a pandémia előtt 3200 dollárba került, most jó, ha 18 ezer dollárért meg lehet oldani. Pár hónappal ezelőtt még 20 ezer dollárt kellett fizetni egy konténerért. A mostani helyzetben egyértelművé vált, hogy változtatni kell az európai piac ilyen mértékű kiszolgáltatottságán. Próbálkozások vannak, például az EU dömpingvámot vezetett be Kínával szemben, mégsem történt érdemi változás.

Az elmúlt 30-40 évben a nyugati világ arra rendezkedett be, hogy mindent a Távol-Keleten gyártatnak, hiszen ott sokkal olcsóbb az előállítás költsége és a munkabér is. Ideje lenne együtt gondolkozni azon, hogyan lehetne lerövidíteni a szállítási láncot és csökkenteni a szereplők számát.

Kelet-Európa szerepet vállalna a gyártásban, például Románia és Magyarország is, csak az a kérdés, hogy ez milyen hatással lenne az árakra. Biztosan emelkednének, de sokkal kisebb lenne az európai piac kiszolgálta­tottsága.

Meglepő, de Magyarország jelentős kerékpárgyártónak számít Európában. Négy éve 402 ezer kerékpár készült hazánkban a kerékpárgyártók európai szervezetének (CONEBI) adatai szerint, ezzel hazánk adja az összes, Európai Unióban gyártott kerékpár három százalékát. A tavaly gyártott 390 ezer kerékpárból 280 ezer exportra ment, a legnagyobb felvevőpiac Németország, Hollandia, Ausztria és Svájc. A külpiacokra főként a felsőkategóriás termékek kerülnek.

Közismert tény, hogy a kerékpározás számtalan haszonnal jár. Olcsó és tiszta megoldás a közlekedésre, ráadásul az egészségünknek is jót teszünk, amikor karikázunk. A Magyar Kerékpárosklub felmérése szerint a fővárosiak hat százaléka pattan naponta nyeregbe, míg a községekben ez az arány 51 százalék. Nem csoda, hogy Hollandia és Dánia után a harmadik „bringás” nemzet vagyunk, de velük ellentétben vidéken nem meggyőződésből, sokkal inkább kényszerből közlekednek az emberek biciklivel.

Hazánkban mintegy 700 cég működik a kerékpáriparban vagy -kereskedelemben, 4000 alkalmazott dolgozik a szektorban. Ha a legelterjedtebb, az átlag számára könnyen elérhető bringáról beszélünk, valószínű, hogy sokaknak a Csepel márka ugrik be elsőként. A csaknem 100 éves gyár utóda, a Csepel Zrt. ma Magyarországon az egyetlen olyan cég, amely teljes körű kerékpárgyártást folytat.

Az egykori klasszikusok mellett a modern bringák is ott vannak a repertoárjukban, mint a közkedvelt trekking, mountain bike, országúti verseny- és elektromos kerékpár. A cég a kerékpárok 90 százalékát a hazai piacra gyártja, évente mintegy 50 ezret.

A ko­ronavírus-járvánnyal járó nehézségek a Csepel Zrt.-t ugyanúgy sújtják, mint a világ bármely gyártóját.

– Tavaly rekordévet zártunk, 60 ezer darabot adtunk el, a raktáron lévő készleteink az utolsó szálig elfogytak. Most várjuk az alkatrészeket, hogy legyárthassuk a következő darabokat, de egy kerékpár összeszereléséhez majdnem 60 alkatrész kell, ha egy is hiányzik, nincs mit a piacra vinni. Sok mindent vásárolunk a japán Shimanótól, az egyik legnagyobb alkatrészgyártó cégtől, a legnagyobb hiány a váltórendszerekből van – mondja Klimon Péter, a Csepel Kerékpárgyártó és Forgalmazó Zrt. vezérigazgatója, aki egy Csepel Royallal kerekezik a munkahelyére mindennap.

– A pan­démia alatt nálunk az elektromos kerékpárokra nőtt meg jelentősen a kereslet, kétszer annyit adtunk el, mint az előző évben. Magyarországon az éves értékesített kerékpárok alig 10 százaléka elektromos, Nyugat-Európában ez az arány 30-40 százalék, de várhatóan emelkedni fog ez a szám. Valóban lépni kell, hogy ne legyünk ennyire kiszolgáltatva a távol-keleti gyártóknak, de az is nagy kérdés, hogy az elektromos kerékpárok gyártása a jövőben megmarad-e a kerékpárgyártóknál, vagy átkerül a járműgyártáshoz, ahol az informatika és a robottechnológia jóval magasabb szinten van.

A jövő év az ügyes gazdálkodásról és a válságmenedzselésről szól, egyelőre nem látjuk az alagút végét. Ennek ellenére nem aggódom a jövő miatt, a Csepel hosszú távú játékos, mindig lesz szerepünk a piacon. Természetesen sok függ attól, hogy a pandémia után is megmarad-e a kerékpározás iránti elkötelezettség.