Jöhet végre a Mars!

El tudják képzelni, amint egy, a Földet „mindössze” 160-szor megkerülő űrhajós egy kék pöttyös gumilabda és egy ásványvizespalack segítségével magyarázza el magyar középiskolásoknak, hogyan is lép Föld körüli pályára egy űrhajó? Vagy arra a kérdésre, mi a legrosszabb egy űrutazásban, laza humorral csupán annyit válaszol a kollégája: hogy nem lehet alkoholt magukkal vinni.

Előbbi, Ulrich Walter nyugalmazott német kutatóűrhajós, aki civilben a Müncheni Egyetem űrhajózási professzora, és előadása nem csak az Occupy Mars (Foglaljuk el a Marsot) feliratú pólót viselő fiúnak lesz élethosszig emlékezetes, utóbbi, az űrbéli alkoholtilalommal nem egészen egyetértő asztronauta, a világűrt kétszer is megjáró, két űr­sétát végrehajtó Valerij Tokarev.

Ők ketten a Budapesti Műszaki és Gazdasági Egyetem (BME) hatalmas előadójában száznál is több fiatalt – főképp a műszaki és természettudományok iránt elkötelezett középiskolásokat, egyetemistákat – nevettettek meg angolul.

Milyen érzés a súlytalanság? – kérdezte az egyik diák. Válaszképp Ulrich Walter a jelenlévőket megkérte, csukják be a szemüket, és gondolkodjanak el azon a kérdésen: mi vagyok én? Kaptunk fél percet a magunkba nézésre, majd folytatta a gondolatmenetét. „Legtöbben bizonyára a test fizikai érzetein keresztül közelítik meg e problémát. A világűrben azonban a súlytalanság következtében megszűnik a testérzet, az izmok, a csontozat, a test mintha nem létezne. Egyetlen dolog marad csupán az emberrel, amit irányítani tud: a gondolkodása.”

Négyszáz fős szervezet

A Nemzetközi Űrhajós Szövetség egy szűk szakmai szervezet, amelynek olyan űrhajósok lehetnek a tagjai, akik legalább egyszer megkerülték a Földet, így jelenleg 38 országból több mint 400 tagja van, akik megfelelnek e kritériumnak. A szövetség célja, hogy előmozdítsa „az űrhajózás biztonságosabbá tételére vonatkozó szakmai párbeszédet”, a környezetvédelem ügyét, és felhívja a fiatalok figyelmét a természettudományokra. Korábban egy alkalommal, 1986-ban tartották nálunk az 1985-ben létrehozott szervezet kongresszusát.

A Nemzetközi Űrhajós Szövetség 33. kongresszusát – a szokásoknak megfelelően – ugyan alapvetően szűk körű szakmai eseménynek szánták, ám több magyar nagyvárosban, így Budapesten is tartottak nyílt napot, ahol kutatóűrhajósokkal találkozhatott a közönség.

Köztük a máig egyetlen magyar űrhajóssal, Farkas Bertalannal, akinek köszönhetően jött létre ez a hazai űrkutatás és a tudománypolitika szempontjából is fontos esemény, ugyanis a kongresszus házigazdája azon országok közül kerülhet ki, melyeknek űrhajósa már járt a világűrben.

S ha már szóba került a tudomány: a Műegyetemen az űrélmény-beszámolókon kívül egyéb fontos információ is elhangzott. Például az, hogy 2022 szeptemberétől űrmérnök mesterszak indul a Műegyetemen. Bacsárdi László, a BME Villamosmérnöki és Informatikai Kar egyetemi docense, egyben szakfelelős felkérésére az asztronauták dedikálták a szak alapító emléklapját.

És nem ez az egyetlen magyar campus, ahol táguló univerzumunkban próbálgathatják szárnyaikat az ambiciózus fiatalok: az ELTE TTK standjánál a hullámjelenségekről szóló laza csevegésből kiderült, az egyetem jövőre űrfizika szakon indít mesterképzést – a három végzős villamosmérnök komolyan fontolgatja a jelentkezést.

A legnagyobb durranásnak azonban az az űrkutatási kongresszusra időzített bejelentés számított, miszerint legkésőbb 2025-ig újabb kutatóűrhajósa lesz Magyarországnak. A kiválasztandó űrhajós küldetésének fő célja, hogy az évtized közepére tervezett űrrepülés során magyar egyetemek, tudományos kutatóintézetek és vállalkozások által fejlesztett kísérleteket végezzen és eszközöket teszteljen mikro­gravitációs környezetben a Nemzetközi Űrállomás fedélzetén.

A Hunor (Hungarian to Orbit) nemzeti kutatóűrhajós-programra jelentkezőknél elvárás a felsőfokú végzettség, a műszaki, természettudományos szak­mai tapasztalat, a pszichés terhelhetőség, a felsőfokú angolnyelv-tudás, valamint a határozott, kiegyensúlyozott személyiség és legfeljebb 40. betöltött életév.

A repülés tervezett időpontja 2024 első fele, a következő magyar űrhajós 30–60 napot tölthet a Nem­zetközi Űrállomáson – a program részleteiről a BME-n is beszélt Ferencz Orsolya űrkutatásért felelős miniszteri biztos. A pályázók 2022. január 31-ig adhatják be jelentkezésüket kizárólag elektronikus úton a hunor.gov.hu oldalon keresztül elérhető online jelentkezési lap kitöltésével.

Egyébként nem ez az egyetlen lehetőség, hogy magyarként a világűrbe jussunk. Az Európai Űrügynökség (ESA) teljes jogú tagjaként ma már honfitársaink is jelentkezhetnek az ESA űrhajós-válogatásaira, a korábban indított űrhajóstoborzására eddig több mint 170-en jelentkeztek hazánkból.

Végezetül a leendő magyar asztronau­tánknak űrbevalóul egy jó tanács Chris Hadfield ezredestől, aki sikereinek – és a túlélésének – a titkát a NASA-nál tanult életfilozófiában találta meg: „Készülj fel a legrosszabbra – azután élvezd minden pillanatát!”

Azoknak, akik valamilyen oknál fogva kimaradnának a Hunorból, Walter Ulrich jó tanácsát továbbítom: „Mindenkit biztatok, hogy éljen a kereskedelmi űrutazás nyújtotta lehetőségekkel. Egy picit drága, de megéri. Próbálják ki, tetszeni fog.”

Csak egy gyors árkörkép: társaságonként változó, de keltek már el jegyek 28 millió és 55 millió dollárért is. És nagy értük a tülekedés! Hm… az űrhajósok rendkívül vicces emberek.