Digitális nomádok kora

Vígh Bori, a backpacker.hu márka megalapítója a hazai digitális nomádok egyik legismertebb arca. Először 2014-ben Balin találkozott ezzel az életmóddal, akkor jött rá, hogy ő is így, szabadon szeretne élni.

– Már az első utazásaim alatt is vezettem blogot, nem sokkal később pedig a digitális nomád életformáról kezdtem írni. A bejegyzéseim hamar népszerűek lettek, hiszen akkor még elég kevesen hallottak Magyarországon az utazással egybekötött szabadúszó életmódról, amihez nem csak jó adag kalandvágy kell, de olyan munkakör is, amihez nincs szükség személyes jelenlétre. Ilyen többek között az írás, fordítás, online marketing, telesales, support, programozás, webdesign is. Ma a Covid-járvány miatt egyre elterjedtebb ez a fajta munkavégzés, nyolc évvel ezelőtt azonban még nem így volt.

Bori sokáig egy szoftvercégnél dolgozott marketingesként. Már akkor – 2006 körül – feltűnt neki, mennyire abszurd helyzet, hogy be kell járnia egy olyan irodába, ahol még a kollégáival is e-mailben kommunikálnak, hogy annak nyoma legyen a belső rendszerben. Így nem tartotta logikusnak a napi egyórányi utazgatást. Aztán beleszeretett a hátizsákos utazásba, és hamar jött az érzés: a továbbiakban nem szeretne az irodában ülni és várni a szabadságok idejét, hogy ismét járhassa a világot.

– 2015-ben lettem digitális nomád, akkor még közösségi médiamanager-munkákat vállaltam szabadúszóként. Ahogy a blogom egyre nőtt, már pénzt is lehetett keresni vele, majd a Nomad Cruise Program igazgatója lettem. Most másokat segítek digitális nomádnak lenni, illetve Fácánkerten rendezvényközpontot hoztunk létre, ahol elvonulásokat, esküvőket szervezünk.

Bori ma már ott választ magának home office helyszínt, ahol a közössége van. Nagyon sok nomáddal ismerkedett meg, kötött barátságot, így együtt szoktak vándorolni, általában követve a napot, s az utóbbi két évben a Covid-előírásokat is. A legnépszerűbb helyszínek: Mexikó, Cape Town, Bali, Kanári-szigetek.

– Sajnos az utazás ma a korlátozásoktól függ. Télen Cape Town még nagyon felkapott digitálisnomád-paradicsomnak számított, de az omikron megjelenése óta most biztos, hogy új helyet néznek maguknak, akik oda indultak volna. Én nyáron Lisszabon és Budapest között ingázom.

Bori szerint ennek az életformának megvannak az előnyei és a hátrányai is. A szabadság és a változatosság sokaknak kecsegtető lehet, hiszen állandóan érdekes helyekre utazhatnak, amikor szeretnének. Mivel a digitális nomádok nem halmoznak fel tárgyakat, könnyen változtatnak helyet, életformájukra a minimalizmus jellemző: legtöbbjüknek se kocsija, se lakása nincs. S a hátrány is innen fakad: a folyamatos jövés-menés, a stabilitás hiánya. Amikor egyszer csak Bori arra vágyott, hogy legyen egy cserepes koriandere, akkor érezte úgy, itt az ideje kicsit megállni.

Bár sokan szeretnék kipróbálni ezt az életformát, a tapasztalat azt mutatja, hogy csakis a nyitott és kíváncsi emberek képesek felülírni magukban a modern kori nomádsággal járó hatalmas bizonytalanságot és kockázatot. A sikerhez bejáratott rendszerességre van szükség, az idővel való jól gazdálkodás is kulcsképesség, mert e nélkül nagyon nehéz produktívnak lenni a nap folyamán. A digitális nomádok átlagosan heti legalább 40 órát dolgoznak, és azokhoz képest, akik irodában ülnek, sokkal jobban elválasztják a munkát a szabadidőtől.

Akiknek nagyon fontos a rutin, a biztonság, a kiszámíthatóság, akik szoronganak attól, ha valami új jelenik meg az életükben, nem élveznék a digitális nomádságot. S azoknak is roppant nehéz volna így élni, akik ragaszkodnak a materiális dolgokhoz, mert állandóan utazva nem lehet sok tulajdona az embernek.

Csábító fehér kártya

Számos ország felismerte, hogy a digitális nomádok a munkaerőhiány orvoslására is megoldást jelenthetnek. Idén január 1-jétől a magyar kormány Fehér Kártyát bocsátott ki, amely kifejezetten a digitális nomádok életstílusához illeszkedő tartózkodásiengedély-típus. Azok a harmadik országbeliek kérelmezhetik, akik más államban foglalkoztatásra irányuló jogviszonyban állnak vagy igazolt nyereséggel rendelkező külföldi vállalkozásban tulajdoni részesedéssel rendelkeznek, és a munkájukat, illetve vállalkozásuk irányítását Magyarországról fejlett digitális technológiai megoldással végzik.

A véleménykutatások azt mutatják, a digitális nomádok számára legfontosabb a gyors internet, az időjárás, a társasági élet és a választott hely szépsége. A kreativitás alapja – miként Csíkszentmihályi Mihály pszichológus megfogalmazta –: „a kíváncsiság és a szépség szeretete”.

Bár életünk abba az irányba halad, hogy egyre többen felismerjük, mi is megengedhetnénk maguknak ezt az életvitelt, Bori szerint előbb-utóbb minden nomád lelassul, a világjárás mellett a legtöbben bázist szeretnének majd maguknak.

– A pandémia is azt mutatja, hogy bár a legtöbbünknek lesz otthona, főhadiszállása, nem csak a digitális nomádok, de megannyi laptophoz kötött dolgozó jóval többször fog közösségi irodába járni, ami magával hozza, hogy sokan akár hónapokra is elutaznak. Emellett a klímaválság is nagymértékben befolyásolhatja ezt a fajta munkavégzést.

Európában Barcelona után Budapest a digitális nomádok kedvenc helye. Az időjárás, a jó közlekedés, az angolnyelv-ismeret, a pezsgő kulturális élet, a gasztronómia is csábító. Bori az őszt Portugáliában töltötte, a telet és a tavaszt Mexikóban vészeli át. Nyáron mindenképpen Európában marad, de ennél hosszabb távon a mai világban már nem nagyon tervez.

Nomádok

A digitális nomádok mintegy 36 millió főből álló sajátos szubkultúrát alkotnak, 26–50 év közöttiek, csaknem 20 százalékuk családos.