Ki kell maradnunk a háborúból

– Amikor beszélgetünk, már napok óta Kijevet ostromolják az orosz csapatok. Miért indulhatott el most ez az invázió?

– Több dolog is közrejátszott ebben. Egyrészt a diplomáciai tárgyalások megrekedtek, mert nem teljesítették Vlagyimir Putyin követeléseit a kelet-európai fegyvertelepítésekkel és Ukrajna lehetséges NATO-tagságával kapcsolatosan. Másrészt Volodimir Zelenszkij ukrán elnök is felelőtlen kijelentéseket tett arról, hogy akár nukleáris fegyvert is készek előállítani, bevetni az orosz fenyegetéssel szemben. Sorsdöntő lehetett az is, hogy Putyin a téli olimpián megállapodást kötött Hszi-Csin Ping kínai elnökkel, vagyis biztosította a hátterét egy támadás megindításának esetére.

– Vlagyimir Putyin azt állítja, hogy az invázió valójában egy béketeremtő misszió, amely az Oroszország elleni fegyverkezés leállítását szolgálja. Mi az álláspontja erről?

– Egy kommunikációs harc is folyik, az ukránok hódító invázióról beszélnek, Putyin pedig teljesen másról, és eközben arra szólította fel az ukrán hadsereget, hogy buktassa meg Zelenszkij kormányát. Legutóbb elrettentésül azt is közölte, beélesítette a nukleáris fegyvereket, hogy a NATO véletlenül se gondolkozzon a katonai beavatkozáson. Mindenki a saját hatalmi, politikai és biztonsági érdekeit tartja szem előtt. Az ukránok úgy gondolták az amerikaiak biztatására, hogy reménykedhetnek a NATO-tagságukban, és ez majd védelmet biztosít a számukra, ezért a jelenlegi vezetés kész volt részt venni kalandor politikai akciókban.

Az oroszoknak viszont érzelmi szempontból is fontos Ukrajna, hiszen Kijev az orosz államiság bölcsője, azt pedig, ami az elmúlt hónapokban történt Kazahsztánban és Belorussziá­ban, figyelmeztető jelzésként fogták fel. Azt tapasztalták, hogy a volt szovjet köztársaságokban egy biztonsági vákuum keletkezett, amit már nem tudtak jó szemmel nézni. Ott is gyors és határozott lépéseket tettek, nyilván úgy gondolhatták, Ukrajna esetében is le kell zárniuk a már nyolc éve húzódó konfliktust.

– Sokan nem értették, hogy az orosz kommandósok miért vonultak be már a háború első napjaiban Csernobilba. Ha jól értem a szavait, az oroszok attól tartottak, hogy itt fegyvergyártásra készülnek az ukránok?

– Úgy gondolom, ez a lépés azért is volt fontos, hogy az erőműből az ukrán erők ne tudjanak dúsított uránt kivinni egy úgynevezett „piszkos bomba” gyártásához, vagyis olyan, hagyományos, vegyi robbanóanyaggal működő bombához, amelyet nukleáris fűtőanyag szétszórására használhatnak fel.

– Putyin évek óta kifogásolja azt is, hogy Európa keleti felére csapásmérésre is alkalmas légvédelmi rakétabázisokat telepítenek. Elképzelhetőnek tartja, hogy emiatt esetleg megtámadhatnak más európai államokat is?

– Egy ilyen helyzetben persze sok mindent el lehet képzelni, és mindennek az ellenkezőjét is. Putyin elnök azonban nyilván tisztában van azzal, hogy Oroszország számára egy kiterjedt háború óriási gazdasági nehézségekkel is járna. Bár Oroszország jelenleg hat­ezer nukleáris robbanófejjel rendelkezik, nem gondolom azt sem, hogy megtámadna NATO-tagállamokat, megkockáztatva ezzel egy atomháborút.

– Egész Ukrajna elfoglalása a cél, vagy inkább egy oroszbarát kormányt akarnak hatalomra juttatni?

– Az orosz elnök nyilatkozatai szerint egyrészt a szerinte Oroszországot fenyegető fegyvereket akarják leszerelni Ukrajnában, másrészt olyan kormányt szeretnének az ország élén, amelyik nem jelent fenyegetést a számukra. Szerintem addig folytatják a hadműveleteket, amíg a jelenlegi, Amerika-barát kormányt nem tudják elűzni, és egy oroszbarát kabinetet ültetni a helyére.

– Jens Stoltenberg NATO-főtitkár úgy nyilatkozott, hogy közvetlenül nem avatkozik be a szövetség, de megerősítik a kelet-európai fegyveres védelmet. Kiket érinthet ez? Magyarországra is telepíthetnek fegyveres erőket?

– Ez értelemszerűen érintheti a balti államokat, Lengyelországot, Romániát, Bulgáriát és bennünket is. A térségbe tehát ideiglenesen csapaterősítéseket vezényelhetnek. Nyilvánvaló, hogy az Egyesült Államok és Nagy-Britannia tengeri erői és a felderítés is készenlétbe áll ilyenkor, és teljes erővel dolgozik.

Elképzelhető tehát, hogy Magyarországra is érkezik majd NATO-­erősítés, de jelenleg szerintem a harci cselekmények még nem adnak erre okot. A Magyar Honvédség vezetése pedig kinyilvánította, hogy garantálja az ország szuverenitását és biztonságát. A magyar katonai erőt át is csoportosították a keleti határszakaszra a menekültek biztonságba helyezése érdekében, valamint azért is, hogy lezárják a határt, és megakadályozzanak esetleges csapatátszivárgásokat. A helyzet azonban óráról órára változik.

– Általában milyen erőket kell a határhoz csoportosítani a harci cselekmények átszivárgásának magakadályozására?

– A Magyar Honvédségnek sajnos ebben már van rutinja, hiszen a délszláv háború idején ilyen műveleteket gyakorolt éles helyzetben is. Az nem titok, hogy ilyenkor fizikai értelemben is le kell zárni a határt, és megindul egy mélységi felderítő tevékenység, hogy mielőbb értesülhessenek bármilyen fegyveres mozgásról, csoportosulásról a határ közelében, és oda koncentrálhassák a védelmi erőket.

– Ezek szerint Debrecenbe, Nyíregyházára, Hódmezővásárhelyre szárazföldi csapatok települtek harckocsikkal és tüzérségi eszközökkel, illetve az új helikoptereket és a Gripeneket is készültségbe helyezték?

– Ez az ilyen helyzetben várható forgatókönyv. A Gripenek egyébként folyamatos készenléti szolgálatot teljesítettek eddig is, a magyar légtér védelme a feladatuk, ami egyben a NATO légtérvédelmének a biztosítása is a térségben. Reggeltől estig végzik egész évben a járőrözést, a légtér figyelését és a védelmét is. Most van igazán jelentősége annak is, hogy a Magyar Honvédség rendelkezik modern eszközökkel, többek között új páncélosokkal, helikopterekkel, új kézifegyverekkel.

– És rendelkezünk ehhez nagyszámú különleges műveleti katonával is?

– Igen. A Magyar Honvédség különleges műveleti ezrede gyorsreagálású erőként működik, és bármilyen körülmények között, különleges terepviszonyok mellett képes beavatkozni egy-egy katonai műveletbe számos eszközzel. A legmagasabb NATO-elvárásoknak felel meg, és tesz eleget folyamatos, kemény kiképzéssel és készenléttel. Az új, korszerű helikoptereink segítségével azonnal bárhol bevethetők, és képesek esetleges átszivárgó harci csoportok felszámolására.

– Mi lesz a szerepe a menekültekkel kapcsolatos feladatokban az államnak, illetve a honvédségnek? Mire számíthatnak a menekültáradat miatt a Kelet-Magyarországon élők?

– Ennek kezelésére megvan a magyar állami szervek jól összehangolt képessége. Ebben mindenkinek megvan a feladata a karitatív szervezetektől az állami szervezeteken, önkormányzatokon át a rendvédelmi szervekig. Meg kell határozni, hol nyissanak meg olyan objektumokat, ahol az embereket el lehet szállásolni, biztosítani lehet a védelmüket, élelmezésüket, egészségügyi ellátásukat. Ehhez előre kidolgozott válságtervek állnak rendelkezésre.

– Újra megnyithatják a menekülttáborokat is?

– Ilyen táboraink főként a déli határ mentén voltak. Úgy gondolom, hogy egyelőre inkább a keleti országrészben fognak ilyen ideiglenes szállás- és ellátóhelyeket találni. Például kollégiumokban, tornacsarnokokban, szállókon is el lehet helyezni ideiglenesen embereket, de a honvédségnek vannak fűthető, légkondicionálható sátrai is, amelyeket első lépésként, szükség esetén szintén használni lehet. Jó néhány már most is működik.

– Bizonyos politikusok azt hangoztatják, hogy ­NATO-kérésre katonákat, fegyvereket kell küldenünk Ukrajnába. Mint katonai nemzetbiztonsági szakértőnek, mi a véleménye erről?

– Isten óvja meg Magyarországot attól, hogy ilyen kalandor akcióba bárki belerángasson minket! Nem szabad belekeverednünk semmilyen szinten ebbe a konfliktusba! Felelős politikusoknak pedig az egész nemzet biztonságát és érdekét kell szem előtt tartani, beleértve a kárpátaljai magyarokat is. Ennek megfelelően kell cselekedni és beszélni.