Az örök élet győzelme

– Sokan a karácsonyt gondolják a legnagyobb egyházi ünnepnek, de a keresztyénség számára Jézus kereszthalála és feltámadása jelentősebb üzenettel bír. A húsvét sokak számára csupán négynapos hétvégét jelent. Mi az ünnep valódi és eredeti jelentősége?

– Ami az első karácsonykor az Isten Fia testet öltésével elindult, az a feltámadással ért célba. Jézus Krisztus a mi megváltásunkért jött a Földre. Az emberiség egyetemes bűnének, Isten elleni lázadásának megoldása az, hogy Jézus Krisztus legyőzte a halált, a gonoszt, és engesztelő áldozatával megszerezte Isten bocsánatát és az örök életet. Nem a halálé az utolsó szó, hanem az élet győzelméé.

A Krisztus keresztje és feltámadása együtt teszi a názáreti Jézust Megváltóvá. Ravasz László püspök megfogalmazása szerint: „Nagypéntek húsvét nélkül abszolút csőd. Húsvét nagypéntek nélkül pogány theofánia.” Az élő Krisztus a keresztyén hitvallás alapja és tartalma. Feltámadáshit nélkül nincs keresztyénség. Húsvét örömünnepe az egyházi esztendő csúcspontja, az ünnepek ünnepe.

– Öt éve már nagypéntek is munkaszüneti nap. Miért fontos ez a keresztyén emberek számára?

– A nagypéntek megünneplése munkaszünet nélkül sem halt ki belőlünk, mert az ünneplés megélése belső, lelki folyamat, de azért a munkaszünet nagyban elősegíti, hogy a templom csendjében gondoljuk végig Jézus szenvedésének eseménysorát és jelentőségét. Ilyenkor sok helyen együtt olvassák-­hallgatják a szenvedéstörténetet.

A nagypéntek egészen személyes ünnep: Jézus önfeláldozó helycseréje és keresztáldozata miat­tam, helyettem és érettem történt, „mert úgy szerette Isten a világot, hogy egyszülött Fiát adta, hogy aki hisz őbenne, el ne vesszen, hanem örök élete legyen.” (Jn 3,16)

– Jézus feltámadása után az őt kereső asszonyokhoz így szólt az angyal: Ne féljetek! A koronavírus-járvány és a szomszédunkban zajló háború árnyékában talán ma egyre aktuálisabb ez a gondolat, és amit utána mondanak az angyalok.

– Isten csodálatos őrségváltást rendezett Arimátiai József sírboltjánál, ahol a hittel menő asszonyok útbaigazítást kapnak: Ti, ne féljetek! – A názáreti Jézus nincsen itt, mert feltámadt, amint megmondta. Jöjjetek, lássátok! Menjetek el gyorsan, mondjátok el, hogy feltámadt a halottak közül, előttetek megy, ott meglátjátok! – Féleleműző mondatok ezek. Az Élő Úr nem engedi magát múmiává tenni, eszmévé vagy dogmává merevíteni.

A minden figyelmet lekötő sírkertet ott kell hagyni, és menni kell az élet sűrűjébe, mert Jézussal ott lehet találkozni. A feltámadás a keresztyén élet fordulópontja. A há­­ború közepette is az élet győzelme a reménységünk. Ebből a to­­tális morális kudarcból csak az segíthet kilábalni, ha az élet győzelmét komolyan véve igyekszünk másként élni és erkölcsileg megváltozni. A feltámadás minden fogalmat szétrepesztő, a szókészletünket túlszárnyaló történés. A hazugsághadjáratot felülírja az örömhírvivők igehirdetése.

A megsemmisíteni akaró gonosz szándék zátonyra fut az életadó húsvéti békességen. A hatalommániás romlottság korrupcióját legyőzi a feltámadás tisztasága. Az Élet Ura előttünk megy, erre tanít, és nyilvánvalóvá teszi magát.

– Mit tart 2022-ben a legfontosabb húsvéti üzenetnek?

– Az ártatlanok értelmetlen háborús haláláról ma is tud Isten. A gyűlölet vezérelte ember ma is képes a „Feszítsd meg!”-et megvalósítani. A svájci lelkész-költő Kurt Marti szavaival mondhatjuk: „A mi Urunknak, Istenünknek egyáltalán nem tetszett, hogy páran közületek úgy gondolták: ő így akarta. Annak nevében, ki a holtakat feltámasztotta, annak nevében, ki feltámadott, tiltakozunk a halál ellen.”

Isten diadalra vitte az életet, és aki az élet diadalában hisz, annak az a feladata, hogy az átfogó békességért tegyen meg mindent. Küzdjön a halál ellen az életért, ahogyan Isten küzdött a halál ellen. Az Apostoli Hitvallással valljuk a test feltámadását, vagyis, ha Isten eb­ben a testben akar feltámasztani, akkor ezért a testért sokkal nagyobb a felelősségünk. Jobban meg kell becsülnünk a testi-fizikai életet, és szabad lelkiismerettel kell harcolnunk a létet fenyegető bűnök ellen. Ez a hit konzekvenciája.

– A húsvéthoz számos népszokás is kapcsolódik. Hogyan viszonyul ezekhez az egyház?

– A népszokások mögött fontos tartalmak vannak. Sűrített jelentésük azonban sokszor elhalványul. Kérdés, hogy a jel, a tárgy, a szokás mozzanatai eltakarják-e a lényeget, vagy rávilágítanak arra. A jelektől el kell jutni az üzenetig, addig a többletig, amire a jel, a szimbólum mutat. Az egyháznak nem szabad belefáradnia újra és újra elvezetni a jeltől a jelzett dologig.

Például a nyúl gyorsasága és félénksége miatt az éberség keresztény szimbólumává vált, valamint a bűn és a kísértés előli menekülés jelképévé. Húsvét reggelén Péter és János apostol nagy sietséggel futottak a nyitott sírhoz, hogy figyelmesen meggyőződjenek Jézus feltámadásáról. A tojás a Krisztus sírból való feltámadásának szimbóluma lett. Ahogyan a tojásból új élet kel ki, úgy támad föl Krisztus is sírjából az emberek megváltására.

Más felfogás szerint a tojáshéj az Ószövetséget, a belseje az Újszövetséget jelképezi. A pirosra festett tojás Krisztusnak az emberiségért kiontott vérére emlékeztet. A locsolkodás pedig a keresztségre utaló szokás: az élet vizével való meghintés, védelem a hervadás, a halál ellen, hiszen a víznek tisztító és életadó erőt tulajdonítottak.

– A Tiszántúli Egyházkerület határos Kárpátaljával és a Partium­mal, ahonnan és amely irányból ukrajnai menekültek százezrei érkeztek Magyarországra. Hogyan segítenek nekik a tiszántúli települések lakói?

– A kárpátaljai és a romániai határátkelőhelyek mind az egyházkerületünk települései. Gyülekezeti tagjaink a lelkipásztorok vezetésével az elsők között álltak rendelkezésre a menekültek fogadására és ellátására. Pótolhatatlan munkát végeznek. Az ellátás vetésforgóban történik éjjel-nappal. Ez folyamatos készenlétet igényel az önkéntesek részéről az étkeztetéstől a helyiségek fertőtlenítésén, az orvosi ellátáson, a tolmácsolást igénylők megsegítésén át a kisgyermekesek támogatásáig.

Sajnálatos tapasztalat, hogy figyelni kell azokat is, akik ebből a szomorú állapotból hasznot szeretnének húzni… Igen összetett feladatot jelent mindaz, ami ezeken a fogadóállomásokon történik. Az áldozathozatal jelentőségét nem lehet elégszer hangsúlyozni.

– Püspök úr a háború kitörése óta járt Kárpátalján. Mivel találkozott ott?

– Bátorítani mentünk Beregszászra a Kárpátalján szolgáló 70-80 lelkipásztort, akik mint lelki vezetők helyben maradtak, és a háborús kelet-ukrajnai területek nyugati hátországaként ők is menekülteket fogadnak be, gondoskodnak a rajtuk áthaladó átutazókról, és tartják a lelket a településük otthon maradó tagjaiban. Nagyon bíznak Istenben, akihez most még áthatóbban szól a himnuszukká lett Mindig velem, Uram… című ének verse: „Bánat vagy félelem, kétség ha jő, / Hű karja átölel, oltalmaz Ő. / Nappal s bús éjjelen az Úr mindig velem, / Az Úr mindig velem, mindig velem.”

Számítanak az anyaországi segítségre és a testvérgyülekezeti kapcsolatokra. Eddig sem volt könnyű az életük, de tudatosan kapaszkodnak Isten igéjébe, és szüntelenül imádkoznak erőért. A bé­kességóhajtás igen erőteljes bennük, mert tudják: a megoldás nem a fegyverekben van, azok csak még mélyebb ellentéteket és fájdalmat okoznak.

– Kálvin az Institutio című könyvében úgy fogalmaz, hogy a feltámadás célja az örök boldogság. Mit jelent ez?

– Pál apostol az örök boldogságról azt mondja: „Amit szem nem látott, fül nem hallott, és ember szíve meg sem sejtett, azt készítette el az Isten az őt szeretőknek.” (1Kor 2,9) Isten országa világossággal, örömmel, boldogsággal és dicsőséggel lesz teljes, a jó teljességével.

A Jelenések könyve szerint az üdvösségben az emberekkel „maga Isten lesz velük, és letöröl minden könnyet a szemükről, és halál sem lesz többé, sem gyász, sem jajkiáltás, sem fájdalom nem lesz többé, mert az elsők elmúltak.” (Jel 21,3-4) Amikor a halottak feltámadása elérkezik, akkor kiteljesedik és győzelmet vesz az új élet, egy minőségileg más élet: az örök élet, ami fölött már nincs hatalma a mulandóságnak.