Ismét magyar Oscar-díjas

Így kell bearanyozni egy hétfő hajnalt: Sipos Zsuzsanna berendező március közepén már a brit filmakadémia BAFTA-díját is elnyerte a Dűne című filmben nyújtott munkájáért, és most az Oscart is sikerült bezsebelnie! A Magyarországon is forgatott sci-fi a filmes szakember sokadik nemzetközi produkciója, korábban dolgozott a Szárnyas fejvadász 2049-ben, a Gemini Manben és a Borgiákban is. „Először reklámokban kaptam munkát, aztán később külföldi filmekben. Az első nagy a Borgiák című sorozat volt, abban asszisztensként működtem közre, aztán szépen lassan bekerültem a nagyfilmek világába” – emlékezett vissza a marketingesnek, majd lakberendezőnek készülő Sipos Zsuzsanna a kezdetekre a Nők Lapjának adott interjúban. Egyébként családban marad a szakma, mivel férje is filmes berendező.

„A magyar filmipar és a hazai filmes szakemberek kimagasló színvonalú munkájának elismerése is egyben a Dűne sikere az Oscaron. Több száz hazai filmes közreműködésével, főként Magyarországon készült ez a szuperprodukció, amely jelentős szakmai elismerésekkel és csaknem 400 millió dolláros bevételével a tavalyi év egyik legsikeresebb mozifilmje lett” – fogalmazott Káel Csaba, a Nemzeti Filmintézet elnöke.

A miniszterelnök is gratulált a „filmbe illő sikerhez”.

A versengésben a rendkívül látványos Dűne hozta a papírformát, és tarolt a technikai kategóriákban: hat díjat gyűjtött be, a „miénk” mellett például a legjobb operatőrnek, a legjobb vágásnak és a legjobb speciális effekteknek járót is. (A technikai díjakat idén az élő közvetítés előtt adták át, és csak rövidített bejátszásokat hoztak le belőle a gála során.)

Essen szó azért a nagydíjasról is: hónapokon át mindenki a 12 kategóriában jelölt, A kutya karmai közt című filmet tartotta a nagy esélyesnek, ám végül a célegyenesben előző CODA lett a befutó. A dráma mindhárom jelölését díjra váltotta, így a legjobb film, a legjobb adaptált forgatókönyv és a legjobb férfi mellékszereplő (Troy Kotsur) kategóriában is győzni tudott. A CODA a Child of Deaf Adult (siket felnőtt gyermeke) kifejezés rövidítése. Az alkotás egy siket családban felnövő halló gyermekről szól, aki énekes szeretne lenni; a lány szüleit valóban siket színészek alakították. Az 53 éves Kotsur az első siket férfi színész, aki Oscar-díjat érdemelt ki.

Honfitársaink büszkeségfaláról

Geza Herczeg (Herczegh Géza): 1938, Zola élete, legjobb adaptált forgatókönyv, legjobb forgatókönyvíró Korda Vince (Kellner Vince): 1941, A bagdadi tolvaj, legjobb látványtervezés Michael Curtiz (Kertész Mihály): 1944, Casablanca, legjobb rendező Rózsa Miklós: 1946, Elbűvölve, 1948, Kettős élet, 1960, Ben Hur, legjobb eredeti filmzene Zukor Adolf (Adolph Zukor): 1949, tiszteletbeli Oscar-díj Marcel Vertes (Vértes Marcell): 1953, Moulin Rouge, legjobb látványtervezés George Cukor: 1965, My Fair Lady, legjobb rendező Zsigmond Vilmos: 1978, Harmadik típusú találkozások, legjobb operatőr Zoltan Elek (Elek Zoltán): 1986, A Maszk, legjobb smink Böszörményi Zsuzsa: 1991, Egyszer volt, hol nem volt…, diák-Oscar Szalay Attila: 1995, technikai Oscar-díj a giroszkóp-stabilizátoros Spacecam kamerarendszer kifejlesztéséért Jászberényi Márk, Perlaki Tamás, Priskin Gyula: 2010, technikai Oscar-díj a Lustre színkorrekciós rendszer kifejlesztéséért Madjar Tibor, Kőhegyi Csaba, Major Imre: 2013, egy 3D-modellező szoft­ver fejlesztéséért kaptak elismerő oklevelet

Azt hiszem, nem tévedek nagyot: sokáig vitatkozunk majd még azon, jogos, illendő, méltányolható volt-e az amerikai színész Will Smith pofonja, amit a színpadra felsétálva kevert le a beteg felesége haján/kendőjén poénkodó Chris Rocknak. Amikor később hivatalosan is a színpadra szólították, hogy átvegye a Richard király főszerepéért neki ítélt Oscar-szobrot, köszönő beszédében bocsánatot kért a történtekért.

Zokogva idézte színésztársát, Denzel Washingtont, aki azt mondta neki: amikor a csúcson vagy, akkor kell a legjobban vigyázni. Arról is beszélt, hogy pont úgy viselkedett, ahogy a filmbéli karakteréről, a teniszcsillag Williams nővérek apukájáról is állították: mint egy őrült apa – de a szeretet szerinte olykor őrült dolgokra késztet.

Magyar filmek a csúcson

- A légy (1981): Rófusz Ferenc rajzfilmje az első magyar Oscar-díjas rövidfilm. - Mephisto (1982): Szabó István filmje a magyar játékfilmek közül elsőként nyerte el a legjobb idegen nyelvű filmnek járó Oscar-díjat. - Saul fia (2015): Nemes Jeles László alkotásának a legjobb idegen nyelvű film kategóriában sikerült nyernie. - Mindenki (2016): Deák Kristóf és Udvardy Anna alkotását a legjobb élőszereplős rövidfilm kategóriában díjazták az aranyszoborral.