Egyik udvarból a másikba

Szélhámos királyjelölt

A dátum: 1357. Egy szép napon Nagy Lajos budai udvarába beállított egy sienai takács, aki azt mondta magáról, hogy a magyar király unokatestvére és a francia trón jogos örököse.

Történt ugyanis, hogy Károly Róbert húga, Anjou Klemencia feleségül ment X. Lajos francia királyhoz. Gyermekük, I. (Utószülött) János azonban már az apa halála után látta meg a napvilágot. A csecsemő alig öt nappal később elhunyt, és mivel a megholt király öccse ragadta magához a hatalmat, azonnal elindult a pletyka, miszerint „méreglabdacsot” dugott az újszülött szájába a trónra igyekvő Fülöp herceg anyósa.

Csaknem negyven év múltán a Róma feletti hatalmat magához ragadó Cola di Rienzo pedig azt állította, hogy annak idején nem is a kis trónörököst gyilkolták meg, mert azt kicserélték egy másik csecsemővel. Elmondása szerint az igazi Utószülött János egy sienai kereskedő fiaként nőtt fel. Így került elő egy fiatalember, aki magát Jánosnak kiadva igyekezett híveket és hadat gyűjteni, hogy megszerezze a francia koronát. Ezért jött Budára, ahol Lajos vendégül látta, és nyomozást indított.

Végül egy oklevelet adott ki Lajos, amelyben biztosította „unokatestvérét” támogatásáról, mivel a néhai Klemenciát ismerő magyar urak szerint a fiatalember hasonlított vélt édesanyjára, és a nyomozás során is több bizonyíték szólt mellette. Ma már azonban azt is tudjuk, hogy ez az oklevél is hamisítvány, és magyarországi olasz kereskedők segítettek a szélhámosnak azt elkészíteni.

A magát Jánosnak kiadó Giannino di Guccio terve végül kudarcba fulladt. Tarantói Lajos Nápolyban börtönbe vetette, és ott is halt meg 1363-ban.

A szultán jóval többet fizetett

A híres erdélyi ágyúöntő, Orbán mester 1452-ben Bizáncba ment, hogy felajánlja szolgálatait a végnapjait élő Kelet-római Birodalom urának. A bizánci császár örömmel fogadta volna fel a magyar mestert, hiszen nagy szüksége volt a legmodernebb haditechnikai eszközökre a törökkel szemben. Egyes források szerint azonban nem tudta eléggé megfizetni az erdélyi ágyúöntőt, akit ráadásul csak rossz minőségű nyersanyaggal tudott volna ellátni.

Orbán mester erre fogta magát, és átment Drinápolyba, a szultáni udvarba, ahol a szultáni ágyúöntő műhely vezetője lett. II. Mohamed egyébként is külföldi – magyar, német, olasz – mestereket alkalmazott a legújabb technológiák kifejlesztése érdekében. Orbán mester nála építette meg a hatalmas méretű Basilica nevű ágyút: több mint 8 méter hosszú volt a csöve, majdnem egyméteres az átmérője, és majdnem 700 kilós lövedékeket is ki tudott lőni.

A szultán végül 14 nagyobb és 56 kisebb ágyút rendelt Bizánc ostromára az erdélyitől. A Basilicát a szultán sátra előtt állították fel, a monstrummal egy nap hétszer lehetett lőni.

Bizánc végül elesett, de sem az óriási ágyú, sem Orbán mester nem élte azt meg. A Basilica hat hét után készítőjével együtt felrobbant...

Török a magyarok szolgálatában

I. Murád szultán megvakíttatta az ellene fellázadó fiát, Szaudzsi béget, aki ezért családjával hazánkba menekült. Luxemburgi Zsigmond pedig törökellenes küzdelmei közepette szívesen látta a szultáni család sarját. A magyarországi oklevelek csak így említik Szaudzsit: „vak török császár”, akit egyes források Musztafának neveznek. A menekült család a pesti Széna téren a Bencsik-házban lelhetett otthonra (1874-ig Pesten a mai Kálvin teret hívták Széna térnek).

Szaudzsi idősebb fia, Orkhán valószínűleg nem sokáig élt a Magyar Királyságban, és feltehetően Bizánc 1453. évi ostrománál hunyt el. A ki­sebbik fiú, Daud Cselebi (az oklevelekben Chalapia David) viszont birtokot is kapott Csanád vármegyében. Daud Cselebi 1448-ban ott harcolt a második rigómezei csatában Hunyadi seregében. A csata első napja után tartott haditanácsban éppen ő javasolta a kormányzónak, hogy éjjel meglepetésszerűen mérjenek csapást a tüzérséggel a janicsárok táborára. A terv ugyan jó volt, de a törökök a vártnál hamarabb rendezték soraikat, és ellentámadásukkal, valamint létszámbeli fölényükkel a magyarok fölé kerekedtek.

Daud Cselebi II. Murád halála után Lengyelországon keresztül az Oszmán Birodalomba ment, hogy megpróbálja átvenni a hatalmat. Terve kudarcba fulladt, és visszatért Magyarországra. Szaudzsinak egyébként egy lánya is volt, aki a keresztségben a Katalin nevet kapta, ezért a nép Császár Katalinnak nevezte.