Mi közünk Petőfihez?

– Miért szabadság és szerelem? És miért Partium?

– Petőfi a saját szellemi hagyatékából ma is ezt a kettőt tartaná fontosnak. Ezért azt gondoltuk, hogy az útját kereső, belül egyre erőteljesebben lobogó szabadságvágy és a szerelem megnyilvánulásainak kevésbé ismert száguldásait kell feltárnunk a költő születésének 200. évfordulójára készülve. Miért Partium?

Történelmi ismereteink lábjegyzeteiben sem nagyon találjuk a helyi barátairól és az ottani reformkori mozgalmakról szóló részeket, pedig ennek Partium fontos központja volt, és amely események nagyon is dühössé tették a költőt, amit az ott született verseiből, barátai visszaemlékezései­ből tudhatunk. S a szerelem? Gyimesi Emese irodalom- és társadalomtörténész, Szendrey Júlia-kutató segítségével új szempontok is szóba kerülnek a szerelmi szabadságharcról.

– Honnan a Petőfi iránti érdeklődése?

– Mondhatnám, Petőfi sosem hagyott el. Ott volt gyermekkoromban, a magyar érettségin, az egyetemi felvételin, a családi hagyományt követve lányom meséi között. Legutóbbi meghatározó élményem a kiskunfélegyházi Petőfi-rokonok találkozóján volt. Az óriási kutatómunka alapján írott és szerkesztett Rokonom, Petőfi című könyvben szereplő, ismert és kevésbé ismert családok tagjaival sikerült beszélgetnünk kamera előtt.

Magunk is meglepődtünk, hogy Hrúz Mária és Petrovics István, a költő szüleinek leszármazottai, köztünk élnek. Olyan emberi tartást, családi modelleket alkottak a XX. századi utódok, amelyekre azt mondtuk, hogy őket másoknak is be kell mutatni.

– Annyira bőséges lett az anyag, hogy újabb rész is született.

– A rokonokról szóló filmhez nagyon sok legendát, tudományos munkát kellett megismerni. Ezeket szelektálva kristályosodott ki, hogy a különlegességekkel a mi stábunknak is van hozzátennivalója a költő születésnapjára készülve. A folytatásban újabb két könyv volt az iránytű, amely Petőfi Sándor erdélyi, felvidéki és kárpátaljai utazásait kíséri végig. Tehát trilógiává nőtte ki magát az anyag.

Az első rész, a játékfilmes elemekkel gazdagított Szabadság és szerelem Partiumban már a közönségét keresi, a második, Rokonom, Petőfi című dokumentumfilm premierjét 2022. július 17-re tervezzük Szabadszálláson, a Petőfi-rokonság újabb találkozóján, a harmadik, Petőfi-barangolások: Felvidéken és Kárpátalján című, a költő ottani látogatásainak izgalmas, ugyanakkor ismeretlen napjait és barátait megidéző fejezet forgatókönyve pedig jelenleg is formálódik, és ha sikerül újabb pályázati lehetőségeket találnunk, remélhetőleg még az évforduló idején bemutathatjuk. A mai világban nehéz mentorokat találni még egy ilyen nemes ügyhöz is. A koltói és nagykárolyi ősz kényszerített bennünket, hogy leforgassuk a filmet, hogy – talán dacból? – saját erőforrá­sainkkal és munkánkkal olyan értéket teremtsünk, amelyre az utókor és a mai néző is figyelmet fordít.

– Mi közünk Petőfihez?

– Mottónkat Csoóri Sándor költő 1973-ban írt sorai adják: „Évekig ülünk, ülhetünk bársonyszékben vagy pocsolyában, évtizedekig az idő csárdaromjai közt morogva, feketén anélkül, hogy bárki föleszmélt volna magától, s megkérdezte volna: mi közünk Petőfihez?” A kérdés ma is jogos. Magunknak kell eldöntenünk a választ. Ne szakmai hiúságokon múljanak a róla szóló tények és legendák. Ne engedjük, hogy az elsivárosodó hagyományaink elzárják előlünk azt a Petőfi Sándort, akire ha odafigyelünk, nekünk is üzen.

Kovács András filmrendező ötven éve leírt gondolata ma is válasz lehet a kérdésre: „Szükségünk van magatartásának ösztönzésére, szükségünk van arra a bátorságra, ahogy a kor kérdéseit végiggondolta, arra az intellektuális tisztességre, amellyel kimondott kellemetlen igazságokat is, a következetességre, ahogy vállalta a továbbgondolás konzekvenciáit írásaiban és az életében.”

PONTOSAN

A filmet az MTVA is műsorára tűzi, valamint a Kárpát-medencei magyar nyelvű televíziók is levetítik. A világban élő magyarok közösségei a YouTube közvetítésével nézhetik meg.