Mit rejt a folyam?

A jelenség szerte Európában jellemző. Csehországban és Németországban például több helyen úgynevezett éhségkövek bukkantak elő, amelyeket, ha úgy tetszik, elődeink pontosan nekünk készítettek. Ezek a kövek ugyanis figyelmeztetnek: a rájuk írt szövegek arról szólnak, hogy előbukkanásuk aszályt jelent, aminek következménye éhínség lesz. Az említett sziklák java részét – amelyeket alapvetően víz borít – az 1900-as években látták el üzenettel, de van olyan köztük, amelyik már az 1300-as évek óta figyelmeztet.

Ennél is régebbi maradványok kerültek elő az itáliai Tiberis folyóból. Rómánál egy Nero császár korából származó híd alapjai bukkantak elő, vagyis egy majdnem 2000 éves leletről beszélünk. Az Olaszország északi részét átszelő Pó folyóban pedig felszínre került egy II. világháborúban elsüllyedt hajó és egy 450 kilogrammos bomba is.

Hispániában az úgynevezett spanyol Stonehenge jelent meg a Valdecanas víztározóban. A hivatalosan Guadalperal Dolmennek nevezett építmény a feltételezések szerint Kr. e. 5000-ben készülhetett. 1926-ban fedezték fel, de egy vidékfejlesztési projekt során 1963-ban elárasztották a területet. Most, 2022-ben tehát egy 7000 éves épület látta meg újra a napvilágot.

„Az alacsony vízállásnak köszönhetően ismét kilátszik a napóleoni háborúk időszakából származó, majd később Klapka György által 1849-ben felújíttatott, több mint 200 éves régi komáromi cölöpös Duna-híd déli hídfője a Csillagerőddel szembeni Duna-parton” – ezt már Orosz Örs felvidéki aktivista, politikus tette közzé Facebook-oldalán.

Ugyanis Európa második leghosszabb folyójából is egyre-másra kerülnek elő a múlt emlékei. Vámos­szabadinál például egy vélhetően a II. világháborúból való orosz hajó roncsa emelkedett ki. Azonban nem először a pusztító világégés óta. Pár éve sokakat vonzott a kavicszátonyra az említett hajóroncs, annak idején a Magyar Honvédség fel is hívta a Duna menti települések figyelmét, hogy az alacsony vízállással világháborús roncsok és fegyverek kerülhetnek a felszínre: a Duna mentén 1944 végétől komoly harctevékenység folyt. Ezt a szakaszt, a Komárom és Dunacsúny közöttit 1945. március végétől érte el a front. Vélhetően a Vámosszabadi magasságában, a medvei hídtól egy kilométerre található elsüllyedt hajó egy találatot kapott orosz naszád lehet.

Több száz kilométerrel délebbre, a szerbiai Prahovo kikötőváros közelében pedig több tucat, robbanóanyaggal megrakott német hadihajó roncsa került elő, amelyeket szintén a II. világháború alatt süllyesztettek el. Ezek a hajók a náci Németország fekete-tengeri flottájához tartoztak, és 1944-ben a Duna mentén süllyesztették el őket a szovjet csapatok elől visszavonuló németek.

Az idei szárazság további több mint 20 hajóroncsot hozott a felszínre a Duna ezen szakaszán. Közülük sok még mindig több tonna lőszert, illetve robbanóanyagot tartalmaz, és veszélyt jelent a hajózásra.

„A német flottilla nagy ökológiai katasztrófát hagyott maga után, amely fenyeget minket, a prahovóiakat” – nyilatkozta a Reutersnek a 74 éves Velimir Trajilovic, egy prahovói nyugdíjas, aki könyvet írt a német hajókról. A helyi halászati iparban dolgozók is veszélyben vannak, többek között a folyó túlpartján fekvő Romániában is. A szerb kormány ezért márciusban pályázatot írt ki a hajótestek kiemelésére, valamint a lőszerek és robbanóanyagok eltávolítására. A művelet költségeit 29 millió euróra, azaz kb. 12 milliárd forintra becsülték.

Páncéltörő gránáttól a tiszti pezsgőig

A budapesti Duna-szakaszon annyi a robbanóanyag a vízben, hogy abból fel lehetne szerelni egy hadsereget – állították egyesek már a 2000-es évek elején. A honvédség nyilvántartása szerint a Duna magyarországi szakaszán több mint 400 ismert és nyilvántartott roncs hever a folyó medrében. Repülőgéproncstól a harckocsiig, szállító járművektől a konténerekig mindenféle civil és főleg hadianyagot rejt a folyó. Olykor egészen meglepő dolgokat. A tűzszerészek még 1983-ban a Lánchíd budai pillére mellől szedtek ki egy tucatnyi robbanótestet, köztük bombát is. Találtak azonban ejtőernyővel ledobott és célt tévesztett szállítókonténereket is. Az egyikben páncéltörő gránátok voltak, de a másikban sok üveg pezsgő, amit vélhetően a Várban állomásozó egységeknél szolgáló tiszteknek dobtak le. Elsősorban a fővárosi szakaszon vannak bombák is, amelyek közül szakértők becslése szerint több ezret dobott le a szövetséges légierő. Ezek közül pedig legalább minden tizedik „állva maradt” valahol a mederben, gyakran a hidak környékén – írta annak idején a Népszabadság. Mindezt bizonyítják a Lánchíd felújítása körüli munkák. Emlékezhetünk, tavaly nyáron a honvédségi tűzszerészek egy 100 és egy 250 kilós szovjet bombát is hatástalanítottak a híd mellett.

Kincsekkel megrakodva

Esztergom térségében a Mohácsnál elesett II. Lajos özvegyének, Mária királynénak a kincseit keresi az Argonauta Kutatócsoport – erről számoltak be a lapok tavaly nyáron. Egy leírás szerint ugyanis 1526-ban, a mohácsi csata után a magyar királyi udvar tagjai kincsekkel és rengeteg arannyal megrakott hajókkal menekültek nyugatra. Elhajóztak Esztergom mellett is, de itt megtámadták a hajóhadat, amely elsüllyedt. A lelkes búvár régészek még nem bukkantak a kincs nyomára, de egy XVIII. századi hajóroncsot már találtak.