Színrészegségben alkotott

Dénes Zsófia írónő, Ady valamikori menyasszonya így írt Vaszary Jánosról az 1935-ös kiállítás kapcsán: „Színrészegsége akkor sem szűnik meg, ha nem az olasz nyár vibrál képein, hanem az ezüstös Párizs vagy a pesti utca és a magyar táj. Mert a forróság nem külső megnyilatkozás Vaszary János képein, mélyen a természetében ül.”

És mit mond maga az alkotó, önéletírásában? „Az egész életre szóló ajándékot, szellemi fegyvereket Párizs az ő csudálatosan színes, ragyogó élete, elsodró mozgása, kifoszthatatlan, újszerű formagazdagsága nyújtotta.”

Ha csak ennyit olvasunk az 1867-ben született Vaszary Jánosról, és utána keressük fel a Magyar Nemzeti Galéria meglepetésekkel teli kiállítását, megértjük, hogy miért népszerű ma is ez a sokoldalú képzőművész. Van itt realista-naturalista alkotás, impresszionista mű, szimbolista portré – a történelmi pillanatoktól a légies figurákon át a nagyvárosi zsúfoltságig, a démoni nőalakokig igyekszik megmutatni nekünk mindent az egykori Székely Bertalan-tanítvány, aki művészetről vallott gondolatait könyv formájában is közreadta.

Vaszaryt a természet és az irodalom foglalkoztatta elsősorban: hazai művészeti tanulmányai után München, majd a bohém Párizs, aztán később Róma művészeti világa következett. Minden, számára fontos pillanatot rögzített, majd olyan elképesztő tökéletességgel adott vissza a vásznon, hogy szinte a nézőt is magával vitte és viszi a kép világába. Legyen szó tengerparti sportról a Riviérán, izzó virágcsendéletről, a nagyváros fényeiről, Buda és Pest kavalkádjáról vagy egy érzéki aktról – Vaszary mesterségbeli tudása utánozhatatlan.

És ez még nem minden, hiszen ez alkalommal a Nemzeti Galéria művészettörténészei számos, eddig ismeretlen Vaszary-alkotás közül válogattak! Már 1961-ben gyűjteményes kiállítást rendeztek itt műveiből, 2007-ben jött az összefoglaló tárlat, majd 2016-ban bukkantak rá arra a két vászontekercsbe csavart 20-20 olajfestményre, melyeket eddig nem ismert senki. Az alkotások vagy a hagyatékból, vagy az alkotó műterméből kerülhettek a raktárban található szekrénybe. E művek közül most huszonnégyet láthatunk, természetesen egyedi összeállításban: részben ismeretlen, magángyűjteményi darabok és grafikai munkák is helyet kaptak az aktuális kiállításon.

Egy korabeli, felnagyított fotó Vaszary műtermébe is bepillantást enged. Aki pedig az alkotóra kíváncsi, szintén nem csalódik: életnagyságú reprodukcióról néz le ránk a szivarra gyújtó festő, mintha maga is jelen lenne és mustrálná, kik látogattak el a tárlatra, hogy műveiben gyönyörködjenek.