Jézus bölcsőjénél

Az első betlehem Assisi Szent Ferenc nevéhez fűződik, aki 1222 karácsonyán járt Jézus születésének helyszínén. A szerzetesre olyan nagy hatást tett a karácsonyi liturgia, hogy hazatérve, a pápához fordult engedélyért, hogy a következő esztendőben ő is hasonlóképpen ünnepelhessen. Mikor eljött a betlehemállítás ideje, Ferenc a Greccio-kolostor közelében lévő erdőben egy barlangot szalmával béleltetett ki, ahová jászolt állíttatott élő állatokkal, s ott tartotta prédikációját a híveknek.

E nagyon is élethű kép segítségével hozta közelebb Jézus születésének misztériumát azokhoz, akik nem tudták olvasni Szent Lukács II. századból fennmaradt karácsonyi evangéliumát. Szent Ferenc betlehemének mintájára az első igazi bölcsőt Arnolfo di Cambio szobrász készítette Rómában 1283-ban, amely ma a Santa Maria Maggiore-bazilika egyik mellékfolyosójának oltárán áll. Az idea aztán gyorsan elterjedt, a XVI. század közepén a betlehemállítás Európa-szerte számos katolikus templomban szokássá vált.

A prágai jezsuiták voltak az elsők, akik 1562-ben igen nagy figyelmet fordítottak a precízen megtervezett bölcső megépítésére, és Jézus születésének, illetve a háromkirályok érkezésére. Később aztán a müncheni és innsbrucki nagytemplomokban, valamint megannyi kis plébánián és kápolnában is elterjedt a fafaragvány. A dél-tiroli Val Gardena hegyvidéki gazdái már a tél beálltával nekiláttak a betlehemek kifaragásának.

Megalkották a Szent Családot, az istállót, a megannyi jószágot és a bölcsőt. Ily módon a mesterien megmunkált bibliai jelenetek fokozatosan magáncsaládokhoz kerültek, ahol a mai napig nagy örömet szereznek a betlehemgyűjtőknek. Míg a bölcsők ábrázolása kezdetben a kis Jézusra, Máriára és Józsefre, valamint a bölcső mellett fekvő jószágokra korlátozódott, a XIX. század folyamán egyre több figura került be a betlehembe: a három bölcs király, valamint a pásztorok és a juhaik is. Az istállókat üstököscsillaggal és a Jézus születését hirdető angyallal látták el.

A lengyelek versenyt is rendeznek a betlehemeik tiszteletére. A szopka, vagyis a színes, ünnepi pajtácska nem más, mint Krakkó kétszáz éves hagyománnyal rendelkező betleheme, amely az UNESCO kulturális örökségének listájára is felkerült. 1937 óta rendezik meg a betlehemépítő versenyt a város főterén. A krakkóiak igazán egyedivé tették a munkáikat, ugyanis Jézus születésének bibliai jeleneteit a helyi műemlékek, sőt gyakran a világ mai eseményei közé helyezik.

Mikroszkóppal látható

Az idén állították ki a világ legapróbb betlehemét, melyet Graham Short birminghami mikrogravírozó kézzel vésett egy tű lyukának belsejében lévő aranyszemre. A northfieldi St. Laurence-temp­lomban megrendezett betlehemes fesztivál látogatói mikroszkóppal csodálhatják meg a nem mindennapi kis bölcsőt ábrázoló darabot. Az idős művész elmondta: nagy teljesítményű orvosi mikrosz­kópot használ, és olyan gyógyszereket szed, amelyek csökkentik a pulzusát – ugyanis a mester szó szerint a szívdobbanások között vés.

Annak ellenére, hogy a XVIII. században a betlehemi játékokat zsibvásári hangulatuk miatt kitiltották a lengyel templomokból, a helyiek lelkesedését semmi sem törhette le. Először hordozható utcai modelleket készítettek, ezeket a köztereken állították fel. Később felkerültek rájuk a ma már elengedhetetlen és jellegzetes elemek, amelyek a leghíresebb és legfelismerhetőbb krakkói épületeket – a Mária-templomot, a waweli székesegyház tornyait, a Flórián-kaput – ábrázolják.

Természetesen a kulcsfigurák sem hiányozhatnak: a Szent Család mellett megjelennek az angyalok, ott van az ördög, a lengyel népviseletbe öltöztetett alakok és Krakkó sárkánya is. Minden évben december első csütörtökén gyűlik össze a város apraja-nagyja a Mickiewicz-emlékmű előtt, ahol izgatottan várják, hogy ki lesz a verseny győztese. Bár a megméretésre bárki nevezhet, a legszebb munkákat a többgenerációs betlehemépítő családok, építészek és amatőr művészek készítik, akik olykor hónapokig dolgoznak remekművükön. A vázat a legtöbben fából, papírmaséból vagy kartonból álmodják meg, amit aztán színes papírral, csillogó fóliával vonnak be, erre jönnek a figurák, a belső világítás és a forgatható részek. A zsűri leginkább az összhangot, a hagyománytiszteletet és a színvilágot értékeli.

A lengyelek mellett mi, magyarok is büszkék lehetünk, ugyanis az apró somogyi faluban, a Kis-Balaton szomszédságában, a festői Vörsön Közép-Európa legnagyobb fedett betlehemét tekinthetjük meg. Története 1948-ra nyúlik vissza. A híres alkotást első alkalommal Futó Tibor építette, ami akkor még csak pár négyzetmétert foglalt el. Tervezője a Jézus Szíve-oltár elé állította fel, ahol nem volt elég nagy a hely.

Később falubeli kezdeményezésre lebontották az oltárt, és a helyére egy kisebb betlehemet építettek. 1980 és 1988 között Futó Tibortól Miklosics József, majd Futó Péter vette át a munkát, akinek halála után 2014-től, Gere László vezetésével, a Vörsi Egyházközség és több lelkes segítő munkáját dicséri a bibliai táj.

Ma már több mint 60 négyzetméteren csodálhatják meg a látogatók advent első vasárnapjától kezdve január végéig az alkotást, mindennap 9 és 17 óra között. Az óriási betlehem gipszből, az ember- és állatfigu­rákat leszámítva kizárólag természetes anyagokból készül. A lelke a robusztus tartószerkezet – emiatt lehetséges egyáltalán egy ilyen grandiózus művet kivitelezni. Erre kerülnek a fenyőágak, melyek a mohát tartják, így létrejön az impozáns domboldal, ahol aztán elindulhat a fantázia: a betlehem a bibliai tájat a magyar kultúra jellegzetes elemeivel vegyítve jeleníti meg.