A hely becsülhető, az időpont nem

– A török–szíriai területen nem meglepőek a földmozgások, de a Richter-skála szerinti 7,8-as erejű rengésre senki sem számított. Mi történt a föld mélyében?

– Törökország gyakori földrengésekkel sújtott terület. A térségben három tektonikai lemez találkozik egymással: az Afrikai-, az Arábiai- és az Anatóliai-lemez. Az Arábiai-lemez észak felé mozog, ami az Anatóliai-lemezt nyugati irányba tolja. A földrengéseket a térségben elhelyezkedő törésvonalakban felhalmozódó feszültség hirtelen felszabadulása okozza.

Az észak felé tolódó Arábiai-lemez hatására kialakult egy oldaleltolásos zóna – ezt nevezzük Kelet-anatóliai vetőnek –, és itt pattantak ki a borzasztóan erős rengések. Annyiban volt ez csak meglepő. hogy az 1970-es években csak három 6-osnál erősebb rengés volt, és ez egy kicsit elaltatta a veszélyérzetünket. Sajnos azonban a geológiai lépték sokkal hosszabb, mint a mi pár száz éves megfigyeléseink, emiatt ért mindenkit váratlanul egy ilyen nagy mértékű rengés.

– Hihetetlen mértékű rombolást végzett és rengeteg emberéletet követelt ez a katasztrófa. Mi lehet ennek az oka?

– Több szerencsétlen körülmény összejátszása. Az egyik, hogy sűrűn lakott helyen történt a földmozgás, Gaziantep egy kétmilliós város. Ilyen mértékű rengés évente 10-15 is előfordul a Földön, csak nem lesz belőlük hír, mert nem érintenek lakott területet. Másrészt ez egy sekélynek mondható földrengés, csak 18-20 kilométer mélyen volt a fészekmélység, ezért nagyon erősen érezhető volt a földmozgás. Tovább tetézte a bajt, hogy hajnalban történt a rengés, fel sem tudtak ocsúdni az emberek, azt sem tudták, mi történik.

Ráadásul az előbb említett oldalirányú eltolódás miatt – ha megnézzük az epicentrum­térképet – egy 100 kilométer hosszú szakaszon pattantak ki a rezgések. Nem egy kis pontban történt az elmozdulás, nemsokára valószínűleg meg tudják majd mondani a pontos adatokat, most úgy tűnik, hogy egy 150 kilométeres vető hirtelen 25 kilométer mélységig, akár 1-2 métert is elmozdult. Emiatt van a sok utórengés is, nagyon instabillá vált itt a környezet, akár 2-3 évig is előfordulhatnak további utórezgések. Emlékezzünk csak vissza a Horvátországban, Pet­rin­jában 2020. december 28-án bekövetkezett földrengésre, amelynek mind a mai napig vannak utórezgései, pedig csak 6,3-as volt. A várható utórezgések nagy veszélyt jelentenek, mert a földrengés során megsérült épületeken már egy kisebb mozgás is hatalmas károkat tud okozni.

– Milyen erősségű utórezgésekre lehet számítani? A hírek szerint azért fordult ennyire tragikusra a helyzet, mert a 7,8-as főrengést egy majdnem olyan erős utórezgés követte.

– Azt is mondják, hogy az itteni második 7,5-ös rezgés egy másik törésvonalon történt, tehát elméletileg nem az elsőnek az utórengése volt, de akkor is működik a dominóhatás, mert csaknem mintegy 130 kilométerre volt a főrengéstől. Valószínűleg ennek is lesznek utórezgései, ami dupla csapást jelent a területnek.

– Lehet-e előre jelezni a földrengéseket, és hogyan lehet védekezni ellenük?

– Mi, szeizmológusok némi iróniával azt szoktuk mondani, hogy nem a földrengések ölnek, hanem az épületek. Bár volt már sikeres előrejelzés – például Kínában – az állatok megváltozott viselkedése vagy a kutak vízszintje alapján, de tudományosan egyik sem bizonyítható, így védekezés szempontjából a megelőzés, a földrengésbiztos épületek építése jelentheti egyelőre a védelmet. Az összeomlott török és szír épületek többségének építésekor vélhetően nem tartották be a törvényi előírásokat.

A tudomány mostani állása szerint egyelőre csak azt tudjuk megállapítani, hol van esély földrengésre, de hogy mikor, azt nem. Nem lehet megjósolni, hogy a föld mélyében az egymás mellett sodródó kőzetlemezek elakadva hirtelen mikor zökkennek át. A geológiai lépték sokkal hosszabb a jelenlegi tudásunknál. Fáradhatatlanul keressük az előjeleket. Kovács István János kollégám például Badacsonytördemicen, Magyarország és Kelet-Európa első Integrált Geodinamikai Állomásán a földrengéseket megelőző földtani folyamatokat kutatja: a legfontosabb az olyan vegyületek azonosítása, amelyek a földrengéseket megelőzően jelentkeznek a gázok összetételében. Megfelelő számú és erősségű földrengés esetén lehetőség nyílhat arra, hogy szisztematikus, a rengéseket megelőző jeleket azonosítsanak.

– Nehéz elképzelni, hogy mit élhettek át azok az emberek, akik erre a hatalmas rengésre ébredtek. De mit tehetünk, ha bármilyen földmozgást észlelünk?

– Ha egy ilyen váratlan, ijesztő esemény történik, bizony könnyen elhagyja az embert a lélekjelenléte, hiszen – főleg az epicentrumok közelében – akár egy percig is tarthat a rázkódás. Nehéz erre felkészülni. A gyakori rengésekkel sújtott Japánban például a tűzriadó mellett létezik földrengésriadó is. Van egy gyorsriasztó rendszerük, amely nagy rengés érzékelésekor egy protokoll szerint beindítja az automatikus rendszert, amely leállítja a gyorsvasutat, a metrót, lehozza a lifteket és megszólaltatja a szirénákat. Megtanulják az emberek, hogy mit kell tenni. Létezik a 3F-szabály, azaz, földre, fedezékbe, fogózkodj. A földre azt jelenti, hogy félig guggoló helyzetbe ereszkedve támaszkodjunk a földre, mert a rázkódástól úgy eleshetünk, hogy akár el is törhet valamelyik testrészünk. Fedezékbe húzódni – akár csak egy aszal alá is – azért kell, hogy a leomló vakolat vagy a felboruló polcok ne okozzanak sérülést. Fogódzkodni pedig azért, mert az erős rengések elsodorhatják a fedezékünket.

Richter-skála

A mérési eljárást – amely a földrengés erősségének műszeres megfigyelésen alapuló mérőszámát adja meg – Charles Richter 1935-ben tette közzé. A magnitúdó a földrengéskor a fészekben felszabaduló energia logaritmusával arányos. Egy 4,5 méretű földrengés kipattanásakor nagyjából akkora energia szabadul fel, mint egy kisebb – 20 kilotonnás, nagaszaki méretű – atombomba robbanásakor. Két, látszólag „hasonló” magnitúdójú érték – például 5,4 és 6,4 között – a kipattanó energiában kb. 32-szeres különbséget takar. A 7,8-es rengés a 6-osnál ezerszer erősebb.

– Magyarország szerencsére nem tartozik a földrengéssel gyakorta sújtott országok közé, de a mi történelmünkben is előfordultak súlyos károkat és halálos áldozatokat követelő rengések. Kell-e számítanunk nagy erejű földmozgásra?

– 456-tól datálódik a mi föld­ren­géskatalógusunk. Ekkor Savaria – a mai Szombathely – területén 6,1-6,2 erejű rezgéseket mértek. A legnagyobb földrengés 1763-ban Komáromban történt. A 6,3-as rengés több száz emberéletet követelt és hatalmas pusztítást végzett, a zsámbéki templom is ekkor dőlt romba. Hozzáteszem, ilyen erejű rezgésből egy nap alatt már három történt a Kelet-anatóliai törésvonalon. Az elmúlt száz évben nálunk kettő 5-ösnél nagyobb rengés történt, Törökországban pedig a fő rengés után egy nap alatt már húsz. Katasztrofális most ott a helyzet.

Az utolsó hazai nagy erejű földrengés – egy 5,6-os – 1956-ban volt Dunaharasztiban, és a hosszú átlagok szerint ezeknek a visszatérési ideje 50–60 év Magyarországon, tehát igazából statisztikailag már nekünk is fel kell készülnünk egy nagyobb károkat okozó rengésre. Persze nem tudjuk a pontos idejét: lehet, hogy két nap, lehet, hogy 20 év múlva fog bekövetkezni. Magyarország szeizmicitása szórt, a földrengés szempontjából aktívabb területek Komárom, a Balaton északi partja, Eger és Kecskemét környékén találhatók.

– Mekkora a legnagyobb lehetséges rengés Magyarországon?

– Mint említettem, a Kelet-anatóliai törésvonal csaknem 600 kilométer, amelynek most egy 100–150 kilométeres szakasza megmozdult. Magyarország távol van ezektől a nagy lemezhatároktól. Gyakorlatilag nincs ilyen nagy vető, amelyik hazánkon keresztül menne, és ekkora energia tudna felhalmozódni azáltal, hogy a kőzetlemezek mozgása megakad. Tehát az eddig ismert 6,3-nál talán maximum 0,5-1 fokkal nagyobb rengés fordulhat elő. De ennél nagyobb rengésre 98 százalékos valószínűséggel nem számítunk.