Szkopjei anziksz

„Az élet élet – éljed!” Teréz anya élethimnuszának utolsó sora lehetne a hitvallása Észak-Macedóniának. Ez a fiatal ország keresi gyökereit, az identitását, amelyet hosszú évszázadokon át elnyomtak a hódítók. Novák Katalin köztársasági elnök minap hivatalos látogatáson járt a fővárosban, Szkopjében, ahová a Szabad Föld munkatársa is elkísérte.

Ország-világSzijjártó Gabriella2023. 02. 14. kedd2023. 02. 14.
Szkopjei anziksz

Kísérteties érzés éppen aznap reggel megérkezni a félmillió lakosú Szkopjébe, amikor hajnalban földrengés pusztított Törökország és Szíria határ menti vidékén. Az akkor még jugoszláviai városban ugyanis hatvan évvel ezelőtt, 1963. július 26-án, 5 óra 17 perckor megállt az idő – a régi vasútállomás (napjainkban múzeum) órája a mai napig ezt mutatja. Ekkor történt, hogy a Richter-skála szerint 6,9-es erősségű földrengés rázta meg a várost, húsz percen keresztül mozgott a föld. Több mint ezer ember életét vesztette, 3-4 ezren megsérültek. Kétszázezer ember vált hajléktalanná, az épületek 80 százaléka romba dőlt.

A katasztrófa után a világ 78 országa, köztük Magyarország is Szkopje segítségére sietett – a földrengés olyan határokon átívelő összefogást eredményezett, hogy újra tudott in­­dulni az élet.

Hivatalos találkozójukon legelőször is Magyarország és Észak-Macedónia köztársasági elnökei, Novák Katalin és Sztevo Penda­rovszki együttérzésüket fejezték ki a hajnali dél-törökországi földrengés áldozatainak. Az ukrajnai háborúról szólva a két elnök álláspontja közös: elítélik az orosz agressziót, egyben kiállnak Ukrajna területi integritása és szuverenitása mellett. Közös ér­dek, hogy mielőbb létrejöjjön Ukrajnában a tűzszünet, és megkezdődjenek a béketárgyalások. Novák Katalin emlékeztetett arra is, hogy Magyarország erején felül teljesít humanitárius téren: a háború kezdete óta több mint egymillió menekült érkezett az országba Ukrajnából.

Magyarország köztársasági elnökét, Novák Katalint Sztevo Pendarovszki, Észak-Macedónia államfője fogadta. Fotó: Bruzák Noémi, MTI

A magyar államfő megosztotta a hazai népesedéspolitika és családtámogatási rendszer tapasztalatait a súlyos demográfiai kihívásokkal szembesülő Észak-Macedónia elnökével, továbbá áttekintették a kétoldalú együttműködés eredményeit is. Például hazánk a Stipendium Hungaricum program keretében évente 20 északmacedón diáknak nyújt ösztöndíjat.

Magyarország számára kiemelten fontos a jó kapcsolat Észak-Macedóniával, a Nyugat-Balkán integrációja ugyanis egész Európa érdeke – hangsúlyozta Novák Katalin. Észak-Macedónia még 2004-ben benyújtotta európai uniós csatlakozási kérelmét, de sokáig nem történt érdemi előrelépés. Sztevo Penda­rovszki köszönetet mondott azért, hogy Magyarország továbbra is támogatja országa EU-tagságát, és támogatta azt is, hogy Észak-Macedónia vehette át az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet soros elnökségét Lengyelországtól.

Decemberben az IQAir svájci levegőminőségi technológiai vállalat Szkopjét a világ harmadik legszennyezettebb levegőjű városának nevezte, amikor is a légszennyezettségi mutatók a határérték 28-szorosára nőttek! A szmognak több oka is van: a járművek szennyező tevékenysége, az emberek által elégetett nem tiszta fűtőanyagok hatása és az ipari légszennyezés. A sporteseményeket törölték, az építkezéseken pedig csak hat órát lehetett dolgozni; emellett a kormány azt javasolta a munkáltatóknak, hogy a terhes nőket és a 60 év felettieket engedjék haza.

Fontos itt emlékeztetni arra, hogy múlt évben végre beindult a gépezet, júliusban megkezdődtek a csatlakozási tárgyalások. Októberben pedig az illegális bevándorlás megfékezése érdekében együttműködést írt alá az EU határvédelmi szerve, a Frontex és Észak-Macedónia. E szerint a Frontex katonákat telepíthet Észak-Macedóniába, amivel a nem uniós ország határvédelme is hatékonyabbá válhat. Az együttműködés egyben azt is tanúsítja, hogy Brüsszel kiáll az ország európai integrációja mellett.

Frontex kötött már hasonló megállapodást a térség más országaival, Albániával, Szerbiával, Mon­­tenegróval és Bosznia-Hercegovinával is. A határvédelmi ügynökség 2021 és 2024 között 350 millió euróval támogatná az érintett országokat az illegális migráció elleni küzdelemben. Észak-Macedónia továbbra is a nyugat-balkáni migrációs útvonal egyik középpontja, a migránsok Törökországon és Görögországon keresztül próbálnak eljutni a Nyugat-Balkánra, majd onnan tovább az EU nyugat-európai országaiba. A nyugat-balkáni régió stabilitása tehát kulcs Európa biztonságához és az illegális migráció elleni küzdelemhez is.

Tény, hogy tavaly kétszer annyi illegális migráns érkezett a nyugat-balkáni útvonalon, mint 2021-ben. Novák Katalin elmondta, hogy Magyarország ezen a téren is segítséget nyújt: 30 magyar rendőr teljesít szolgálatot az északmacedón–görög határon.

Észak-Macedónia fiatal állam, amely napjainkban folyamatos változáson megy keresztül, keresi gyökereit és identitását – de múltját tekintve sokat látott régió ez. Vegyük Szkopjét: a görögök és a rómaiak után a bizánciak, a bolgárok és a szerbek is viaskodtak a városért, míg végül a rigómezei csata után 500 évre Törökországhoz csatolták.

A XX. század világháborúi, az azt követő balkáni háborúk és a Jugoszlávia felbomlása utáni térképrendeződést követően 1991-ben lett önálló állam a kétmillió lakosú Macedónia. De ezzel korántsem köszöntött be a nyugalom: Görögországgal évtizedeken keresztül vitatkoztak a névhasználaton, ami abból fakadt, hogy Görögország északi területét is ugyanígy, Macedóniának hívják. Summa summarum: a kicsiny nyugat-balkáni ország végül a nevével is fizetett azért, hogy 2020-ban hivatalosan is az észak-atlanti szövetség (NATO) 30. tagja lett, merthogy 2019 februárja óta Észak-Macedóniának hívják.

A Vodno hegyen építették meg 2008-ban a Föld egyik legnagyobb, 66 méter magas keresztjét, azt üzenve, hogy Szkopje a 2000 éves kereszténység városa. Ennek szellemiségében is találkozott Novák Katalin Talat Xhaferi házelnökkel és Dimitar Kovacsevszki miniszterelnökkel, továbbá megkoszorúzta Goce Delchev nemzeti hős sírját, és ellátogatott a YouthHub ifjúsági központba.

Szkopje leghíresebb szülötte a Nobel-békedíjas Teréz anya, szülőháza helyén múzeum emlékezik rá. Valahogy úgy élnek arrafelé az emberek, ahogy a 2016-ban szentté avatott szerzetes írta: „Az élet küzdelem – harcold meg!”