Minden díj megbecsülés

Adamis Anna dalszövegíró, költő, jogász számos szakmai elismerés és életműdíj után megkapta a Kossuth-díjat. Legtöbb dalát az Omegának és az LGT-nek ajándékozta, nevéhez fűződik a Képzelt riport… és a Harmincéves vagyok rockmusical is.

– Nekem nagyon sokat jelent ez a díj. Boldog vagyok – summázza röviden a visszavonultan élő alkotó. – És gondolom, aki szeret engem vagy ismeri a munkásságomat, az is hasonlóképpen érez.

A művésznő ikonikus szövegei generációjának életérzéseit tükrözik, mindmáig töretlen népsze­rűségnek örvendenek. Ilyen a Gyöngyhajú lány, a Kék asszony, a Valaki mondja meg, a Ringasd el magad. Vagy a Petróleumlámpa, ami egy létező tárgy.

– A gyönyörű német darab ma is az egyik legféltettebb kincsem, az 1860-as években készült („kényes porcelán…, talpán zöld be­tűk…”), édesanyám Prágában kap­­ta az anyukája barátnőjétől. „És itt áll a zongorán…” – ma is. A zongora cserélődik ugyan, egyiken a nagymama zongoratanárnő húga játszott, s akkor került hozzám, mikor nagypapámat 92 esztendős korában átköltöztettük a Felvidékről Budapestre.

Egy-egy elismerés óhatatlanul előhozza a régi emlékeket is. Adamis Anna felidézi a Locomotív GT 1974-es amerikai turnéját, amikor három hónap alatt 52 koncertet adtak. Minden percüket beosztották. Fizikailag és szellemileg is kimerítő volt, de rengeteg élményt is adott.

– Egy chicagói szállodában ír­tam a második amerikai LGT-lemezt angol nyelven. Az igazgatóság adott kölcsön egy írógépet, amin nemhogy zs, de t betű sem volt, az ugyanis kitört. Így találtam fel a saját t nélküli titkosírásomat. Élményeink bekerültek a szövegekbe is, például az „írógépén nem volt zs betű” sor.

Horváth Mária animációsfilm-rendező, forgatókönyvíró, grafikus kiemelkedő értékteremtő munkája elismeréseként Magyarország Érdemes Művésze díjban részesült. Szakmájában 1971 óta dolgozik, alapító tagja a Kecskeméti Rajzfilmstúdiónak.

– Meglepett a kitüntetés, hiszen nem ezek inspirálnak. Elég fiatalon, harmincvalahány évesen kaptam meg a Balázs Béla-díjat, de sosem foglalkoztatott egy újabb állami elismerés gondolata. Most voltam hetvenéves, a stúdió meg ötven. Sokrétű alkotómunkát végeztem. Három évtizeden át tartott a Magyar népmesék sorozat készítése, az utóbbi időkben pedig a Cigány mesék sorozat létrehozásában veszek részt. Ez a két produkció nemcsak a stúdió számára szimbolikus, hanem az én pályámnak is szép ívet ad. Kísérleti filmek alkotójaként pedig hazai és nemzetközi fesztiválokon szerepeltem sikerrel.

Az idő haladtával az animáció robbanásszerű technikai fejlődésen ment keresztül. A hőskorszakban mindent kézzel rajzoltak, festettek, és körülményes volt mozgáspróbák felvétele is, ma pedig már a 3D-s technika jóvoltából pillanatok alatt látszik a végeredmény. Szerencsésnek érzi magát, hogy fiatalokkal van körülvéve, akik bevezették a digitális animáció rejtelmeibe.

– Egyik téma hozza a másikat. Lányom biztatására kezdtem el foglalkozni a cigány mesékkel, s egyre mélyebbre jutottam a cigányság tradícióinak tanulmányozásában. Nagyon nagy kincsre találtam! Örülnék, ha ezzel a sorozattal sikerülne valamelyest változtatni a cigányság megítélésén.

A rendezőnő tartalmasnak és kereknek érzi a pályáját. Eredetileg ötvösnek készült, de egyáltalán nem bánja, hogy a rajzfilmeknél kötött ki, mindazonáltal szeret könyveket illusztrálni és bábszínházi díszleteket, jelmezeket tervezni. Erdész édesapja révén harmonikus környezetben nőtt fel, s a gyerekkorából hozott álomszerű élményei visszaköszönnek az alkotói világában.

Király Farkas kiemelkedő irodalmi, költői, írói, műfordítói tevékenysége elismeréseként József Attila-díjat kapott. Volt a Napút, az Ambroozia, az Irodalmi Jelen szerkesztője, a Szabad Föld munkatársa, most pedig az Országút főszerkesztő-helyettese.

– Mi sem bizonyítja jobban a díjátadás napjának jelentőségét, hogy lakásomban éppen a készülődés során zárták el a meleg vizet, majd nem tudtam elindulni az ­autómmal, mert defektes lett a bal hátsó kereke – meséli a tőle megszokott humorral kollégánk. – De azután minden szépen alakult, az ünnepi csillogásban magam is emelkedett, magasztos hangulatba kerültem.

A Kolozsvárról 2002-ben Budapestre áttelepült lírikus szépirodalmi munkája megbecsülésének tekinti a díjat.

– Műfordításaimmal együtt 16 kötetem van, és mintegy 35-40 antológiában szerepelek. Ezek kö­zül a 2018-ban megjelent Sortűz a szívem csücske, amelyben az 1989-es romániai forradalomról írok egy sorkatona szemszögéből. Megkaptam érte szülővárosomban, Kolozsváron a Páskándi Géza-díjat, Budapesten pedig a Magyar Művészeti Akadémia könyv nívódíját.

Hogyan lehet fokozni az eddi­gie­ket? Farkas egy ösztöndíjnak köszönhető kutatás révén sok izgalmas történetet talált a két világháború közötti erdélyi és bánsági sajtóban, melyekből több kisregény is kikerekedhet. Emellett Döme Barbara írónővel létrehozta a ­Tegnap.ma nevű weboldalt, Tik­Tokot és Instagramot, ahol a Kárpát-medence területén készítenek irodalmi témájú videókat azoknak, akik méltányolják, hogy találnak az interneten hasznos tartalmat is.