Díj a motiváló tanároknak

A 2023. évi Pécsi Eszter Tanári Díj elnyerésére gimnáziumok és szakgimnáziumok tanárai pályázhatnak, azaz olyan matematika, fizika, biológia, kémia, informatika szakos tanárok, akik közreműködnek a diákok motivációjának erősítését szolgáló rendezvények szervezésében, akiknek tanítványai közül többen tettek emelt szintű érettségit, és/vagy sikerrel szerepeltek megyei, országos és nemzetközi középiskolai tanulmányi versenyeken, az Ifjúsági Tudományos és Innovációs Versenyen – 2022-től kezdődően az Or­­szágos Tudományos és Innovációs Olimpián –, és 2018–2022 között több diákjuk is volt, akik érettségi után a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemen folytatták tanulmányaikat.

A középiskolai tanárok kimagasló tevékenységét 17 éve ismeri el a Pro Progressio Alapítvány, a díjat tavaly nevezték el az első magyar mérnöknőről, Pécsi Eszterről.

A pályázatok díjazására összesen 7 millió forintot különített el az alapítvány kuratóriuma. Az elnyerhető díj összege bruttó 500 ezer forint/fő. A pályázatok benyújtásának határideje: 2023. április 23.

Sajnos a tanulmányaikat a felsőoktatásban megkezdő diákoknak még a negyede sem választja a műszaki és a természettudományi szakokat, és ezen belül különösen alacsony a nők száma. Nagyobb arányú részvételük elengedhetetlen hazánk gazdasági versenyképességének fokozásában.

– A Műegyetemen a női hallgatók aránya eléri a 34 százalékot, a műszaki területen pedig a 30 százalékot. Ezzel közelítik a világátlagot, mivel az UNESCO, vagyis az ENSZ nevelésügyi, tudományos és kulturális szervezete adatai szerint világszerte 35 százalékos a műszaki tudományos területen egyetemi tanulmányokat folytató nők aránya – mondta a tavalyi díjátadón Czigány Tibor, a BME rek­­tora. Ugyanitt Bódis László, a Kulturális és Innovációs Miniszté­rium innovációért felelős helyettes államtitkára leszögezte: a tárca számára azért fontos a műszaki-tudományos tehetséggondozás, mert a felsőoktatási modellváltás egyik fő célja, hogy közelebb hozza egymáshoz a képzést és a munkaerőpiacot.

Az alapítvány feladatai

Dr. Pakucs János (képünkön), a Műegyetem mellett működő Pro Progressio Alapítvány elnöke elmondta: céljuk az oktatáshoz és a kutatáshoz szükséges feltételek javítása a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemen és a feladatainak ellátásához vele együttműködő intézményekben. Az alapítvány a vállalatok közreműködésével az elmúlt években több százmillió forinttal támogatta az egyetem kutatóit, oktatóit, hallgatóit, doktoranduszait, illetve a kimagasló innovációs teljesítményeket, valamint a történelmi campus értékeinek megőrzését. A középiskolai tanárok kimagasló tevékenységét 17 éve jutalmazza a Pro Progressio Alapítvány.

Az első magyar mérnöknő

Pécsi Eszter a 22. születésnapján kapta meg statikusi diplomáját a Királyi József Műegyetemen, és ezzel ő lett az első diplomás mérnöknő hazánkban. Ő volt a Hajós Alfréd uszoda statikájának megtervezője, de 1945 után a főváros sérült épületeinek felülvizsgálatában is részt vett, akárcsak a Nemzeti Színház megroppant tetőzetének megerősítő munkáiban. Számos fővárosi villa építésében működött közre statikusként, ilyen például a felújított Bajza utcai Walter Rózsi-villa, amelyet férje, Fischer József tervezett.

Pollák Eszter néven született 1899. március 8-án Kecskeméten. Szülei a zentai származású Pollák Mór lisztkereskedő és a nagykőrösi Szántó (Schäfer) Sarolta voltak. A család 1900-ban változtatta a nevét Pécsire. Eszter lánytestvérei közül Vilma és Margit orvosok lettek, Berta tanárnő, Rózsa maradt otthon. Bátyja, Illés 1913-ban szerzett mérnöki oklevelet a Műegyetemen.

1915 és 1918 között a berlin-charlottenburgi Technische Hoch­schule hallgatója volt, mivel ekkor nők még nem tanulhattak a műszaki felsőoktatásban Magyarországon. Amikor 1918 végén a budapesti Műegyetem is megnyílt a nők előtt, hazatért, és itt fejezte be tanulmányait. Éppen születésnapján, 1920. március 8-án kapta meg a mérnöki (ma építőmérnöki) oklevelet. Első munkahelye a budapesti Guth és Gergely mérnökiroda volt.

A szintén építész Fischer Józseffel 1922. december 3-án kötöttek házasságot, két fiuk született: György és János, mindketten építészmérnökök lettek. Ekkortájt tervezte a margitszigeti Hajós Alfréd uszoda csuklós vasbeton íveit. „Rendkívül impozáns és lenyűgöző hatást gyakorol a szemlélőre a hatalmas vasbeton ívekkel áthidalt nagy csarnok, ezek az ívek minden közbenső támasz nélkül ívelik át a széles tért” – mondta az épület tervezője, Hajós Alfréd.

Pécsi Eszter 1930-ban saját mérnökirodát alapított, amelyet 1948-ig férjével közösen működtetett.

Eredeti szerkezeti megoldásokat tartalmazó tervei közé tartozik többek között a Budapest első acélszerkezetű magasházaként épült Fiumei úti baleseti kórház, a Kútvölgyi úti kórház és több modern villa szerkezeti terve. A második világháború alatt sokaknak segítettek szociáldemokrata politikusként is tevékenykedő férjével. A háború után pedig a főváros bombasérült épületeinek felülvizsgálatát végezte, valamint ő irányította a Nemzeti Színház megroppant tetőzetének megerősítő munkáit is. 1949-től a Ko­hó- és Gépipari Minisztérium Tervező Irodájának a munkatársa, majd statikus főmérnöke volt. Ekkor tervezte többek között a Mávag kovácsoló­műhelyét: a folyamatos működést gyárbezárás nélkül lehetővé téve különleges alapozást tervezett az üzemben lévő elavult faszerkezetes csarnok köré és fölé, azután kerülhetett sor a régi részek elbontására.

Pécsi Eszter 1957-ben Bécsbe távozott. Itt a Krapfenbauer építészirodában dolgozva ő készítette a statikai terveket az első belvárosi többemeletes parkolóházhoz a bécsi Opera mellett. 1958-ban a 10 éve már ott élő egyik fiát követve New Yorkba költözött. Csaknem 60 évesen új karriert épített: előbb a Farkas­&Bar­ron mérnökirodában volt statikus, majd Breuer Marcellel, a világhírű magyar építész-formatervezővel, a Bauhaus mesterével is dolgozott. Később a SOM (Skidmore, Owings and Merrill), az egyik legrangosabb amerikai építészeti iroda munkatársa lett, többek között ő készítette a város akkor legmagasabb vasbeton vázas építményének, a Hotel Ame­ri­ca­nának, valamint a Columbia Egyetem két toronyházának statikai terveit. 1965-ben elnyerte Az év legjobb statikusa címet azért a különleges alapozási módszerért, amelyet a Hudson folyó partján épülő toronyházak építéséhez fejlesztett ki.

Férje, aki 1956-ban Nagy Imre egyik minisztere volt, 1958-ban politikai okokból állását vesztette, 1964-ben követte őt az Amerikai Egyesült Államokba. Ő ápolta, amikor 1970-ben súlyos agyvérzés miatt megbénult. Pécsi Eszter 1975. május 4-én New Yorkban hunyt el, hamvait hazahozták, és a Farkasréti temetőben helyezték örök nyugalomra. A Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemen termet neveztek el róla, az első nő számára kiadott mérnöki oklevél 100. évfordulóján.