Cél a vásárlók biztonsága

– Tudatosan vásárolunk?

– Egyre inkább. A magyar fogyasztók igénylik, hogy ne adjanak el nekik ócska termékeket.

– Konkrétan mivel foglalkozik a fogyasztóvédelem?

– Ezt nem lehet egy mondatban meghatározni. A fogyasztók minél szélesebb körű védelme a feladat. Fontos tisztázni, ki segíthet ebben. Az állam igyekszik olyan jogszabályi, közösségi és kommunikációs hátteret biztosítani, amelyben a fogyasztók érezhetik, hogy probléma esetén nincsenek elveszve, segítenek nekik. Az 1997-ben elfogadott fogyasztóvédelmi törvény már önmagában ezt szolgálja, továbbá számos ágazati jogszabály és uniós irányelv garantálja, hogy biztonságban érezhessék magukat az emberek.

– Panasz esetén rögtön a bíróságra rohanunk?

– Szerencsére nem. Az elmúlt több mint 25 évben sikerült elérni, hogy az emberek megértették, kihez fordulhatnak panasz esetén. Olyan sok hatóság, szervezet védi a jogaikat, hogy nem is könnyű eligazodni, de ebben segíti őket a kormány új törvényjavaslata a békéltető testületi rendszer átalakításával. A békéltető testületek előtti éves átlagban mintegy 10 ezer ügy csaknem 50 százaléka önmagában megoldódik. Ezekben az esetekben a vállalkozó eljáráson kívül teljesíti a fogyasztó kérését vagy elfogadja a felajánlott egyezséget. A békéltető testületek célja, hogy a fogyasztó és a vállalkozás közötti jogvitát gyorsan, egyszerűen és ingyenesen elbírálják.

– Milyen különös esetekre emlékszik az elmúlt évekből?

– Rengeteg ügyet oldottunk meg, persze akadtak problémás esetek is. Előfordult, hogy a panaszt tevő hölgy teljesen más hajszínnel távozott a fodrászatból, mint amilyet szeretett volna. Voltak olyan ügyek is, amikor a békéltető testület tehetetlen volt a külföldről interneten megrendelt termékekkel kapcsolatban. Számos problémát okoztak a termékbemutatók is, amelyek rengeteg embert vertek át: sokan fizettek ki több százezer forintot edénykészletért vagy gyógyító eszközökért olcsó buszos utazások során. Ezért hangsúlyozom: olyan nincs, hogy valaki ingyenebédet kapjon egy profitszerzésre törekedő vállalkozástól.

– A békéltető testületek előtti vitarendezésnek mi a következ­ménye?

– Nem bírósági eljárásról van szó, ahol a bíró szava dönt, a békéltetői testületi tanács, a fogyasztó és a vállalkozó együtt beszélik meg a problémákat, a cél az, hogy egyezség jöjjön létre a felek között. Ha nincs egyezség, de a tanács igazat ad a fogyasztónak, akkor a vállalkozó eldöntheti, teljesíti-e a békéltető testület ajánlását. Ha nem teljesíti, akkor a fogyasztó folytathatja az ügyet a bíróságon. 1999 óta sikeresen működnek a békéltető testületek. Érdekes azonban, hogy az elmúlt években csökkent az ügyek száma. Ennek az is az oka, hogy a vállalkozásoknak is érdekük a jogos fogyasztói igény elismerése, illetve, hogy internetes vásárlásnál – főszabály szerint – 14 na­pon belül meggondolhatjuk ma­gun­kat, és a cégnek vissza kell adnia a termék árát, ha mégsem tartunk igényt rá. Szeretném hangsúlyozni, hogy interneten keresztül lehetőleg csak Magyarországon bejegyzett társaságoktól vásároljunk.

– Kik a tagjai a békéltető testületeknek?

– Főként jogi végzettségű személyek. A jogszabály 2019-ig pontosan meghatározta, hogy kik lehetnek a tagok. Az elmúlt négy évben viszont változás történt, de ezt most rendezi az Igazságügyi Miniszté­rium. Az Európai Unió ugyanis meghatározta, hogy a békéltető testületek tagjai egyrészt a fogyasztóvédelmi társadalmi szervezetek, másrészt a vállalkozói oldal képviselői. A 2019-es változás során az akkori Innovációs és Technológiai Minisztérium kivette a fogyasztóvédelmi társadalmi szervezetek jelölési jogát a békéltető testületekből, és pályázati rendszert hozott létre. Tavaly – nagy örömünkre – az Igazságügyi Minisztériumhoz került a fogyasztóvédelem és a békéltető testületek ügye. A megváltozó jogszabály szerint 2024 januárjától ismét tagjai lesznek a békéltető testületeknek a fogyasztóvédelmi társadalmi szervezetek jelöltjei is.

– Milyen további változások várhatók a minap az Országgyűlésben is tárgyalt fogyasztóvédelmi jogszabályban?

– Tavaly óta folyamatosak az egyeztetések az Igazságügyi Minisztériummal. Rendszeresen ülésezik a Fogyasztóvédelmi Tanács, és tavaly nyár óta újra van a kormány által elfogadott fogyasztóvédelmi politika. Ez utóbbinak egyik része, hogy – mint említettem – megváltozik a békéltető testületek tagságának összetétele. Az ügyeket általában online lehet majd intézni, de kérésre lehetséges lesz a személyes meghallgatás is. A 200 ezer forint értéket nem meghaladó ügyekben a békéltető testület döntése kötelező érvényű lesz. A békéltető testületek már nem feltétlenül a vármegyei kereskedelmi és iparkamarák mellett működnek majd, hiszen úgy alakul át a szervezet, hogy lényegében régiós rendszer jön létre. Interneten könnyen elérhetőek lesznek majd a központok.

– Hogyan lehet majd elérni önöket?

– Most indul Magyarországon először az Igazságügyi Minisztérium támogatása révén egy olyan lehetőség, melynek a lényege az, hogy a fogyasztók ingyenesen hívhatnak telefonszámokat – a Fogyasztóvédelmi Egyesületek Országos Szövetsége (FEOSZ) esetében a 06-80/630-183-at –, és a vonal túlsó végén fogyasztóvédelmi társadalmi szervezetek szakemberei nyújtanak majd segítséget. A fogyasztók emellett az [email protected] elektronikus elérhetőségen is tájékoztatást kaphatnak majd a ­fogyasztóvédelemmel kapcsolatos kérdéseikre.

– Megállapítható, hogy melyik ágazatban van a legtöbb panasz?

– Az évente elkészített kimutatások szerint a kereskedelmi-szolgáltatási jellegű ügyekben keresnek minket a legtöbbet, ezek egyébként a mindennapi fogyasztást érintik. Ezt követik a szolgáltatások, pél­dául a hírközléssel, parkolással kapcsolatos ügyek. A lista végén pedig az utazási és az építőipari problémák szerepelnek. Arra bátorítjuk a fogyasztókat, hogy gond esetén forduljanak bizalommal a fogyasztóvédelmi társadalmi szervezetekhez, békéltető testületekhez.

– A közelmúltban iskolásokkal ismertették meg a fogyasztóvédelem munkáját.

– Az Igazságügyi Minisztérium támogatásával idén már a X. Su­li­táborban és a Fenntarthatósági Témahéten is megjelentek a FEOSZ szakemberei. S hogyan kerülhet a fenntarthatóság és a fogyasztóvédelem egy témakörbe? Az unió abba az irányba tereli az államokat, hogy olyan jogszabályok szülessenek a környezetvédelem érdekében, amelyekkel elérhető, hogy a műszaki áruk ne kerüljenek két-három év után a kukába, hanem a gyártók kötelesek legyenek megjavítani a meghibásodott termékeket. További probléma a készítmények kettős minősége is: az, hogy ugyanazon márkanév alatt más, gyengébb minőségű terméket adnak el a kelet-közép-európaiaknak, mint a nyugatiaknak.

– Milyen aktuális fogyasztói panaszok várhatók a nyár közeled­tével?

– Szívügyem a gyerektáboroztatás területe. Sajnos nincs olyan előírás, amely a táboroztatás területén kiemelten védené a fogyasztókat. Bár tisztában vagyok azzal, hogy nem minden javaslatunkból lesz végül jogszabály, ám az Igazságügyi Minisztérium felkarolta kezdeményezésünket, és dolgozik azon, hogy legyen olyan jogszabály, amelynek célja, hogy csak olyan vállalkozás indíthasson tábort, amely például egy névjegyzékben szerepel, illetve legyen írásbeli szerződési kötelezettség. Sok panasz volt tavaly például arra, hogy egyes táborokban a meghirdetett napi háromszori étkezés helyett csak kettőt adtak, vagy a nagy melegben nem biztosítottak megfelelő mennyiségű vizet a gyerekeknek. Ezt egyrészt felháborítónak tartom, másrészt ezeket az ügyeket a jognak is kezelnie kell. Utazásokkal kapcsolatban is megnövekszik ilyenkor a panaszok száma. A repülőjáratok a légtér telítettsége miatt előreláthatólag idén is késni fognak.

– Az árstopok is sok feladatot adnak önöknek.

– Az elmúlt időszak áremelkedései nagy hatást gyakorolnak a családok életére. A fogyasztóvédelem szempontjából is fontos hangsúlyozni: nagyon fontos szerepe van az árstopoknak és az akcióknak. Jó döntést hozott ez ügyben a kormány. Az a mohóság, ami a kereskedőket éltette és élteti, olyan szintű áremelkedést hozott, ami meggyőződésem szerint nem volt indokolt. A kormány a fogyasztóvédelmi hatóságain keresztül ellenőrzi, hogy a kereskedők tényleg betartják-e az árstopokkal kapcsolatos szabályokat. Kiderült, sok helyen az árstoppal érintett termékeket ki se tették a polcokra, hanem a raktárakban maradtak. A multikat ugyanis csak az érdekli, hogy minél több bevételük legyen. A fogyasztóknak viszont érezniük kell, hogy gondoskodnak róluk. A vásárlók számára továbbra is létfontossá­gúak az árstopok, valamint a jú­niustól érkező kötelező akciók.