Csökkenő infláció, növekedő gazdaság

– Stabilitás, biztonság, kiszámíthatóság – írta a közösségi oldalán, miután elfogadták a 2024. évi költségvetést. Miért nevezik a védelem költségvetésének?

– Több értelmezése is lehet a védelem kifejezésnek. Egyrészt nyilván az, hogy védjük meg az eddigi eredményeinket. Amikor világszerte nehezebb a helyzet a gazdaságban, akkor az elért eredmények megőrzése is erőfeszítést igényel. Szeretnénk megvédeni a gazdasági hatásoktól az elmúlt évek családtámogatási rendszerét, a nyugdíjakat, a rezsicsökkentést, valamint a munkahelyeket. Másrészt a költségvetést áttekintve azt láthatjuk, hogy két nagyon komoly alap adja a stabilitást: a honvédelmi és a rezsivédelmi. A honvédelmi alap az ország biztonságát hivatott garantálni. Hazánk NATO-tagországként vállalta, hogy a honvédelmi kiadásait a bruttó hazai termék 2 százalékára emeli. Ezt jövőre ismét meg tudjuk valósítani. A rezsivédelmi alap azt jelenti, hogy a háztartásoknak, a családoknak és a vállalkozásoknak olyan támogatást adunk, amelynek segítségével a magasabb energiaárakkal szemben is védettebbek lehetnek.

– Az ellenzék számos módosító javaslatot nyújtott be a költségvetéshez. Miért nem fogadták el ezeket?

– Ezek a javaslatok jelentősen felborították volna a költségvetést. Ezek következtében mintegy 10 százaléknyi államháztartási hiánnyal kellett volna számolni jövőre. A több mint 440 módosító javaslatuk azt mutatta meg leginkább, hogy az ellenzéken belül milyen felfogásbeli különbségek vannak. Az ellenzék bármit nagy szabadsággal javasolhat, de ezek fedezetét a kormánynak kellene előteremtenie. A feszes költségvetésünk 2,9 százalékos hiánnyal számol, ezért a módosításaikat csak adóemeléssel vagy az eladósodás rovására lehetne megvalósítani, ami a következő generációk adóterheit, befizetéseit növelné. Azon a pályán kell maradnunk, amelyen elindultunk.

– Várhatók jövőre adóváltozások?

– Az Országgyűlés az adómódosításokat is elfogadta július elején, a 10 év alatt kialakított, meglévő szerkezeten nem kívánunk változtatni. Ennek lényege, hogy a közösségi kiadásainkhoz szükséges bevételeket alapvetően a fogyasztási adókból biztosítjuk. Azokat az összegeket, amelyek kellenek az egészségügyhöz, az oktatáshoz, a honvédelemhez vagy éppen a közbiztonsághoz, alapvetően az általános forgalmi adó és a jövedéki adó befizetése nyújtja. Ezért alacsony szinten tartjuk azokat az adókat, amelyek a gazdaság versenyképességét és a családok megélhetését garantálják. Ilyen a személyi jövedelemadó és a vállalkozások adója. Bár ezen nem kívánunk változtatni, az adóadminisztrációt mindig lehet alakítani, és most is történtek ebben könnyítések.

– Orbán Viktor kormányfő rádióinterjújában jelezte, hogy az egy számjegyű infláció korábban is elérhető, mint várták. Mikor mehet az infláció 10 százalék alá?

– Idén januárban tetőzött az infláció, de a kormányzati lépéseknek is köszönhetően megindult egy lassú csökkenés. Ez a csökkenés az év második felében felgyorsul. Ennek egyik központi eleme az élelmiszerárak változása. Július végére már hét százalékponttal tudtuk csökkenteni az élelmiszer-infláció mértékét a fél évvel korábbihoz képest. Ez jó jel, azt mutatja, hogy ezen a téren is elindult az erőteljes csökkenés. A magas infláció legfontosabb oka – a háború és a szankciók következtében – az energiaárak robbanásszerű növekedése volt 2022-ben. Itt is jó hír, hogy a nemzetközi piacok lenyugodtak. Alacsonyabbak a mai árak, mint fél évvel korábban, bár még mindig nem olyan alacsonyak, mint az orosz–ukrán háború előtt. Mára a magas élelmiszer-infláció és az energiaárak is csökkennek, a kormányzati intézkedések hatásosak, így nem tartom kizártnak, hogy már novemberben 10 százalék alá mérséklődhet az infláció.

– Hogyan lett magas az infláció mértéke?

– Emlékezhetünk rá, hogy a koronavírus-járvány után megszakadtak a termelési és ellátási láncok, ugyanakkor az emberek továbbra is megfelelő jövedelmeket kaptak. Bezártak az intézmények, gyárak, eközben a jövedelmét mindenki megkapta, azt viszont a korlátozások miatt nem tudta a korábbiak szerint elkölteni. Amikor megszűntek a lezárások, hirtelen keresletnövekedés indult meg a piacokon, amire nem voltak felkészülve a gyártókapacitások. A kereslet és a kínálat nem volt egyensúlyban. Erre jött rá a háború hatása: az energiaárak óriási mértékben emelkedtek. Energia szinte mindenhez kell a gazdaságban, a magas energiaár pedig átment a termelői, majd a fogyasztói árakba. Ezt a helyzetet Magyarországon különös mértékben súlyosbította a tavalyi nagy szárazság, ez még inkább megemelte az élelmiszerárakat. Emellett a háborúval kapcsolatos brüsszeli szankciók rontottak a leginkább a helyzeten, hiszen ezek korlátozták bizonyos termékek, főleg az energia beszerzését. Ezért csak drágábban lehetett biztosítani az energiát az európai országok számára. Azért magas még mindig az infláció, mert ezek a hatások a megkötött szerződések miatt csak lassabban futnak ki a rendszerből.

– Az elmúlt években Kína és Dél-Korea a legnagyobb befektetők Magyarországon. Miért alakult ez így, és mit jelent ez hazánk számára?

– A kibocsátást tekintve a jövőben a kínai gazdaság lesz a legerősebb a világon. Emiatt a kínai térnyerés nemcsak Európában, hanem a többi kontinensen is egyre nyilvánvalóbb. Magyarország a keleti nyitás politikájának meghirdetése óta arra törekszik, hogy az ázsiai országokkal jó viszonyt alakítson ki. Szívesen látjuk a Kínából, Japánból, Dél-Koreából, valamint további ázsiai országokból érkező befektetőket. Nem mindenhol van ez így Európában, mi azonban nem látunk bennük kockázatot, és nincsenek ideológiai fenntartásaink velük szemben. Mi nem akarjuk kioktatni Kínát demokráciából, Kína sem szólt bele sohasem a magyar belpolitikába. Természetesen a nyugati befektetésekről sem mondunk le, de úgy gondoljuk, hogy mellettük Ázsiából is lehet tőkét hozni ebbe a régióba.

– Az EU-ból továbbra sem érkeznek a hazánknak járó pénzek, amelyekből a pedagógusbéreket is emelni kívánják. Megkapja hazánk valaha ezeket az összegeket?

– Az elmúlt években hozzászoktunk ahhoz, hogy késnek a források az Európai Unióból, most pedig a politikai kettős mérce alkalmazását is megtapasztaljuk Brüsszel részéről. Fontos látni, nem arról van szó, hogy valamilyen kedvezményt kapunk Brüsszelből, hanem ezek a pénzek nekünk ugyanúgy járnak, mint a többi államnak. Az Európai Bizottság politikai feltételeket támasztott a pénzek kifizetéséhez. Két nagy forrásról beszélünk. Az egyik a helyreállítási forrásokat jelenti, amelyek alapját az unió hitelből hozta létre a világjárvány után. Magyarország és Lengyelország politikai okokból még mindig nem kapta meg ezeket az összegeket, pedig a programjainkat már leadtuk, és azokat kiválóra értékelték. A másik terület a kohéziós források, ez hét évre vonatkoztatva 8100 milliárd forintot jelent. Mindkét keret tekintetében a politikai kettős mérce megmagyarázhatatlan és elfogadhatatlan. Hazánk már minden feltételt teljesített, ezért meg kellett volna kapnunk a nekünk járó pénzeket. A vitákat le kell zárni, azzal számolunk, hogy a támogatások már az idei év végéig megérkezhetnek.

– Az önkormányzatok bővülő forrásokkal számolhatnak jövőre – mondta miniszter úr a Megyei Jogú Városok Szövetségének közgyűlésén.

– Igen, az önkormányzatok két csatornán keresztül is többletforrásokhoz jutnak. Az egyik a gazdaság növekedése: úgy látjuk, hogy jövőre a magyar gazdaság visszatérhet a pandémia és a háború előtti időszak pályájához, ezért 4 százalékos növekedéssel számolunk. Emiatt az önkormányzatok növelni tudják majd a helyi iparűzésiadó-bevételeiket. Ezenfelül az állami támogatásokban is növekedés várható, ami minden települést érint. Az önkormányzatok jövőre mintegy 4200 milliárd forintból gazdálkodhatnak az összes bevételt tekintve, és ebből egy jelentős összeget, 1050 milliárdot kapnak a költségvetésből támogatás formájában. Ez meghaladja az idei keretet is.

– 1848 júliusában jött létre hazánkban a Pénzügyminisztérium. Lát kapcsolódási pontokat a 175 évvel ezelőtt elindult munka és a mai folyamatok között?

– Az alapértékek nem változnak ennyi idő távlatából sem: ilyen például a felelős gazdálkodás, az adófizetők pénzével való szigorú elszámolás. 1848-ban az önálló magyar pénzügyminisztérium létrejötte a függetlenség és a szabadság fontos jelentette. Ma viszont már van önálló pénzügyminisztériumunk és jegybankunk. Ezek olyan identitásképző és önállóságot biztosító erők, amelyekkel rendelkeznünk kell. Büszkék vagyunk arra, hogy 175 éves az intézményünk, és igyekszünk a továbbiakban is megfelelni a nemes elődeink szellemiségének és teljesítményének.