Hirdetés – A kávé szinte mindenütt gyorsan népszerűvé vált, ahol megismerték az emberek. A hatóságok azonban nem mindig álltak kedvezően a fogyasztásához. A Közel-Keleten és Európában is előfordult, hogy egyes uralkodók betiltották. De az ellenkezőjére is volt példa, amikor egy pápa vette védelmébe a kesernyés italt.

A fekete leves, amit a történelem során többször is betiltottak

A legenda szerint Kr. e. 300 környékén egy etióp kecskepásztor véletlenül fedezte fel a kávécserje termésének élénkítő hatását. Az állatok ugyanis felélénkültek, miután az egyik cserje piros bogyóit legelték. Káldi, a pásztor a felfedezésről beszámolt a közeli kolostor szerzeteseinek – így indult világhódító útjára a kávé.

Ez a sötét színű, kesernyés folyadék az egész világ egyik legkedveltebb itala lett, amit ma már a jobb kávézókban hozzáértő kávékészítő mesterek, baristák készítenek el. Ám kiemelkedő népszerűsége ellenére, vagy talán éppen ezért, az elmúlt évszázadokban a kávét számos alkalommal próbálták betiltani, illetve tiltották be hosszabb-rövidebb időre.

Kávéházakat zártak be Mekkában és Isztambulban

A kávéfőzés és fogyasztás a 15. századi Jemenben már a mindennapok része volt, a zarándokok révén pedig gyorsan elterjedt az egész Közel-Keleten. Rövidesen az első kávéházak is megnyíltak: 1550-ben Isztambulban már számos kávéház működött, de a térség többi országában is gyorsan elterjedtek.

Nem mindenkinek tetszett azonban a kávé népszerűsége, az ortodox muzulmánok például rossz szemmel nézték a kávéházak térhódítását. Így többször is megpróbálták elérni a szultánoknál és más hatalmasságoknál a kávéházak bezáratását. Volt, amikor az uralkodók elzárkóztak, de 1511-ben Mekkában, 1633-ban pedig isztambulban a tiltás hívei sikerrel jártak, és bezárták a kávéházakat. Sőt, még a kávéfogyasztás is bűnnek számított.

Török kávé felszolgálása (Forrás: Wikipédia)

Ennek ellenére sohasem sikerült véget vetni neki, előbb-utóbb pedig az uralkodók is belátták, hogy nincs sok értelme a tiltásnak. Így egy idő után újra engedélyezték a kávéházakat – és az is előfordult, hogy adót szedtek a tulajdonosoktól.

Büntetőadó és tilalom a ködös Albionban, püspöki zárlat Franciaországban

A kávé népszerűsége nem ismert határokat: a velencei kereskedők és a török hódítók révén rövidesen Európát is meghódította a kesernyés ital. Az első európai kávéházat is Velencében nyitották meg: La Bottega del Caffé néven, 1624-ben. Az 1600-as években aztán sorra nyíltak a kávéházak Londonban, Párizsban és fokozatosan a többi európai fővárosban, majd a nagyobb városokban is.

A kávé ellenfelei azonban rövidesen itt is hallatták a hangjukat. Angliában először adót vetettek ki a kávéárusokra, majd 1675-ben II. Károly be is tiltotta a kávéházakat, amelyeket “felforgató eszmék” terjesztésével vádoltak. Az alattvalók azonban egyáltalán nem látták be az intézkedés szükségességét. A felháborodás akkora volt, hogy az uralkodó meghátrált, és néhány napon belül visszavonta a tilalmat.

A kávéházak szerelmeseinek Franciaországban is meggyűlt a baja a hatalmasságokkal: 1715-23 között Dubois bíboros záratta be a kávéházakat. Újranyitásukat követően továbbra is szigorú rendőri ellenőrzés vonatkozott rájuk, ami egészen az 1789-es forradalom kitöréséig érvényben volt.

Egy pápa, aki odavolt a kávéért

VIII. Kelemen pápa (Forrás: Wikipédia)

Nem minden egyházi méltóság viseltetett ekkora ellenérzéssel a kávé iránt. A fanatikus keresztény hívők VIII. Kelemen pápát is megpróbálták rávenni “az ördögi ital” betiltására. Kelemen azonban először megkóstolta a kávét – és a tiltásért küzdők balszerencséjére nagyon megteszett neki. Állítólag úgy vélte, kár lenne, ha csak a pogányok fogyasztanák – így aztán nem is tiltotta be.

A kávé kálváriája mostanra nyugvópontra jutott, még az erkölcsök legszigorúbb őrei sem látnak már benne fenyegetést a közmorálra. Éppen ellenkezőleg, ma általában az okoz felháborodást, ha valahol egy rosszul lefőzött, ihatatlanul keserű, pocsék ízű kávéba futunk bele.

 

Hozzászólások

Kövess minket a legfrissebb sportos trendekért és inspirációkért a Facebookon is.