A Szabad Föld 75 éves története egybeforr a külvilág legemlékezetesebb eseményeivel. Következzen egy átfogó és áttekinthető összefoglaló az elmúlt háromnegyed évszázad sorsfordító, olykor szívszorító történéseiről, amelyek velejárói a történelem dicső magasságai és a tragikus mélypontok, az eredmények és a kudarcok.

A Szabad Föld és a világ

1945. augusztus 29.

A Szabad Föld megalakulásával egy időben a brit és a kínai csapatok felszabadították Hongkongot az 1941 óta tartó japán megszállás alól. Hongkongot a Japán Birodalmi Hadsereg ezen a napon átadta a Brit Királyi Haditengerészetnek; visszaállították a britek hongkongi ellenőrzését. ­Augusztus 29-ét a felszabadítás napjának nyilvánították, ami 1997-ig nemzeti ünnep volt. A megszállás alatt éhínségtől szenvedő Hongkong népessége 1945-re – a munkanélkülieket a kontinentális Kínába történő áttelepítésnek köszönhetően – 1,6 millióról 600 ezerre csökkent.

Fotó: Wikipédia

A koronagyarmat azonban magára talált, és a britek 1997. július 1-jén egy ereje teljében lévő, virágzó Hongkongot adhattak át a kínaiaknak. A városállam Kínától való viszonylagos függetlensége 2019-ben jelentősen csökkent azzal, hogy a hongkongi parlament – hónapok óta tartó tüntetéshullámot idézve elő – elfogadta azt a törvényt, amely megkönnyíti a szökevények kiadását Kínának.

1948. június 26.

Légihidat létesítettek a nyugati szövetségesek Nyugat-Berlin és az általuk ellenőrzött megszállási övezet, az úgynevezett Trizónia között, miután a szovjet Vörös Hadsereg blokád alá vette a német fővárost. Bár az első napon csak néhány amerikai repülőgép szállt le a Tempelhof légikikötőben, néhány héten belül a brit–francia–amerikai összefogás eredményeképpen sikerült biztosítani az elszigetelt nyugat-berliniek ellátását, így a hidegháború első jelentős konfliktusa – 11 hónap elteltével – Sztálin kudarcával végződött.

A jaltai konferencián született határozatoknak megfelelően a Harmadik Birodalom kapitulációja után – az Oderától keletre fekvő területektől megfosztott – Németországot az antifasiszta szövetségesek négy megszállási övezetre osztották fel. Jóllehet Berlin mélyen a szovjet zónában feküdt, a győztesek a főváros esetében is hasonlóképpen jártak el.

1949. április 4.

Megalakult a NATO. Az Észak-atlanti Szerződés Szervezete létrejöttének okait, a szövetség céljait igen frappánsan fogalmazta meg Lord Ismay, a szervezet első főtitkára, amikor arról beszélt, hogy a NATO lényege „a németeket lent, az oroszokat kint és az amerikaiakat bent tartani” Európában. A hármas célrendszerből azonban a németek háttérbe szorítására irányuló törekvés egyre gyengült, miközben nőttön-nőtt a félelem a Szovjetuniótól. Európa hagyományos hatalmai az Egyesült Államok nélkül gyengének és védtelennek érezték magukat.

A szerződés híres ötödik cikkelye rendelkezik a kölcsönös segítségnyújtásról. A részt vevő felek számára a berlini válság, a kínai kommunisták győzelme, a koreai háború és más események is nyilvánvalóvá tették, hogy a hatékony védelmi struktúrához elengedhetetlen az amerikai jelenlét, amelyet globális fölényre alapozott integrált katonai erővel kell kiegészíteni.

1950. június 25.

Megkezdődött a koreai háború. A Kim Ir Szen pártfőtitkár vezette Észak-Korea meglepetésszerű támadást indított Dél ellen, s csaknem az egész félszigetet elfoglalta Szöullal, a déli fővárossal együtt. Az ENSZ égisze alatt 1950. szeptember közepén jelentős amerikai erők szálltak partra Dél-Koreában, s még 1950-ben visszaverték az északiakat az eredeti határvonalon túlra, visszafoglalták Szöult és bevették Phenjant.

Utcai harcok Szöulban. Fotó: AFP

Válaszul 1950 októberében Kína is belépett a háborúba, névleg önkéntesekkel, gyakorlatilag reguláris hadseregével, s a határa felé közeledő amerikaiakat délre szorította: 1950 decemberében az észak-koreai és kínai csapatok elfoglalták Phenjant, 1951 januárjában pedig Szöult. Végül 1951 márciusára a frontvonalak – nagyjából az eredeti határvonalnál – megmerevedtek, s a Nehru képviselte India javaslatára béketárgyalások kezdődtek, miközben a harc tovább folytatódott. Végül 1953. július 27-én a felek tűzszünetet kötöttek, ám békét azóta sem.

1955. május 14.

Megalakul a Varsói Szerződés. Közvetlen előzménye az NSZK felvétele a NATO-ba 1955. május 9-én, az időzítés fő oka azonban az, hogy az osztrák semlegességet kimondó államszerződés aláírásával megszűnt a szovjet csapatok romániai és magyarországi állomásozásának jogi alapja, a szárazföldi összeköttetés biztosítása a Szovjetunió és az ausztriai megszálló szovjet csapatok között. A megbeszélések során barátsági, együttműködési és kölcsönös segítségnyújtási egyezményt írtak alá és egyesített fegyveres erőket hoztak létre. A közös parancsnokság alá helyezett haderők parancsnoksága élén szovjet tiszt állt.

1961. augusztus 13.

Megtörténik a berlini fal „alapkőletétele”. 1961. augusztus 13-án hajnalban húzta fel az NDK hadserege a Kelet- és Nyugat-Berlint elválasztó szögesdrótot, amelyet néhány napon belül áthatolhatatlan fal váltott fel, és majdnem három évtizedre kettészakította a német fővárost.

Fotó: Wikipédia

1962. október 14.

Kirobban a kubai rakétaválság, miután amerikai kémrepülőgépek felvételei alapján nyilvánvalóvá vált, hogy a Szovjetunió nukleáris töltetek befogadására alkalmas rakétákat telepített a karib-tengeri szigetre. A váratlan offenzív lépés komoly konfliktust eredményezett a két nagyhatalom között, Kennedy amerikai elnök és Hruscsov pártfőtitkár azonban végül tárgyalásos úton rendezték a vitát, ezzel pedig megelőzték egy nukleáris világháború kirobbanását.

1970. december 29.

Az emberiség először 1970-ben lépte túl a Föld erőforrás-felhasználásának fenntartható szintjét. Akkor még december 29-re esett az a nap, amikorra elhasználtuk a bolygónk egy évre elegendő erőforrásait – innentől az év hátralévő részében annak kimeríthető tartalékaira hagyatkoztunk. Vagyis akkor még az emberiség fogyasztása csak éppen túllépte azt a szintet, amelyet a Föld egy év alatt képes újratermelni, illetve a fogyasztásunkkal járó kibocsátást elnyelni.

Az elmúlt 50 évben azonban a túlfogyasztás világnapja folyamatosan egyre korábbra esett – a tavalyi évben már július 29-én volt, vagyis 5 hónappal előbb, mint 1970-ben. 2019-hez képest idén három héttel későbbre, augusztus 22-re esik a túlfogyasztás világnapja, ami rendkívüli csökkenés a modern társadalom ökológiai lábnyomában. Idén a koronavírus-járvány miatti korlátozásokkal járó gazdasági visszaesés az oka, hogy a dátum későbbre tolódott. A háromhetes „ugrás” példa nélküli: azt jelenti, hogy az emberiség ökológiai lábnyoma csaknem 10 százalékkal csökkent a tavalyi értékhez képest.

1972. szeptember 5.

A Fekete Szeptember nevű palesztin terrorista szervezet tagjai átmásztak az olimpiai falu kerítésén, és túszul ejtették az izraeli sportolókat. Követelésük annyi volt, hogy Izrael engedje szabadon 200 bebörtönzött társukat, majd nekik és túszaiknak adjanak szabad elvonulást Nyugat-Berlinbe.

Arab terrorista maszkban. Fotó: AFP

Tizenhat órával az akció megkezdése után a terroristák két helikopterrel a Münchentől mintegy 70 kilométernyire lévő Fürstenfeldbruck repülőterére repültek, ahol összecsaptak a német rendőrség mesterlövészeivel. A vi­­lág értetlenül állt a történések előtt: összesen 11 izraeli sportoló, öt palesztin gerilla és egy német rendőr halt meg.

1987. december 8.

INF-szerződés néven az Amerikai Egyesült Államok és a Szovjetunió megállapodást kötött a közép- és rövid hatótávolságú rakétáik megsemmisítéséről. Az előírt ellenőrzés mellett három év alatt kellett megsemmisíteni a rakétákat, amivel mindkét fél 1991 májusában végzett, együtt összesen 2692 rakétát semmisítettek meg.

2019. február 1-jén Mike Pompeo amerikai külügyminiszter bejelentette, hogy az USA hat hónapos türelmi idővel felfüggesztette az INF hatályát és kilép a szerződésből, ha Oroszország nem tesz enyhülési lépése­ket. Másnap Putyin ugyanígy tett. ­Augusztus 2-án mind az Egyesült Államok, mind Oroszország bejelentette, hogy a szerződés hatályát vesztette.

1989. május 2.

Bejelentették, hogy felszámolják az elektromos és műszaki határzárat Magyarország nyugati határán. Ezzel nemcsak a fizikai, hanem egy jelképes válaszvonal is megszűnt.

Alois Mock és Horn Gyula részt vesznek a műszaki határzár átvágásában. Fotó: Matusz Károly, MTI

A vasfüggöny kifejezés Winston Churchill volt brit miniszterelnök egyik beszédében hangzott el, annak nyomán vált fogalommá. Churchill még Európa második világháború utáni megosztottságának metaforájául használta, de a vasfüggöny nem sokkal később kézzelfogható valósággá vált, a „szocialista tábor” országait zárta el hermetikusan a kontinens nyugati felétől. Ez év novemberében megkezdték a berlini fal lebontását is.

1991. december 8.

Oroszország, Ukrajna és Fehéroroszország vezetői közleményben tudatták a világgal, hogy „a Szovjetunió mint a nemzetközi jog alanya és mint geopolitikai realitás többé nem létezik”, egyben háromoldalú egyezményt írtak alá közös államszövetségük, a Független Államok Közösségének (FÁK) megalakításáról. A bomlást Mihail Gorbacsov december 25-i televíziós beszéde tetőzte be. A szovjet államfő bejelentette: „A kialakult helyzet és a Független Államok Közösségének megalakulása miatt lemondok a szövetségi elnöki posztról. E lépésemet elvi okokból teszem.”

1992. február 7.

Az EU vezetői a hollandiai Maast­richtban aláírják az Európai Unióról szóló szerződést. A szerződés kiemelkedő mérföldkő az EU történetében, hiszen amellett, hogy egyértelmű szabályokat tartalmaz a leendő egységes valutára vonatkozóan, lefekteti a közös kül- és biztonságpolitika alapelveit és szabályozza a bel- és igazságügy területén a szorosabb együttműködés kereteit is. A szerződés értelmében hivatalosan létrejön az Európai Unió.

2001. szeptember 11.

Az al-Kaida nemzetközi terrorszervezet terrortámadást intézett az Egyesült Államok ellen. New Yorkban helyi idő szerint 8 óra 46 perckor, majd 9 óra 3 perckor két „élő bombaként” használt, eltérített utasszállító repülőgépet vezettek a Világkereskedelmi Központ (World Trade Center, WTC) két ikertornyába. A tornyok 9 óra 59 perckor, illetve 10 óra 29 perckor leomlottak, a romok alatti tüzet csak december közepére sikerült teljesen eloltani. Egy harmadik eltérített gép Washingtonban az amerikai védelmi minisztériumra, a Pentagonra zuhant, lerombolva az épületegyüttes egy részét.

Füstoszlopok a World Trade Center helyén. Fotó: Hubert Boesl, AFP

Egy negyedik, szintén eltérített gép – amelynek a terroristák vélhetően washingtoni célpontot szemeltek ki – az utasok ellenállása miatt Pittsburgh közelében, Shanksville-nél zuhant le. A hivatalos adatok szerint a szeptember 11-i terrortámadásokban összesen 2996 ember vesztette életét (közülük 19 volt terrorista). A merényletek után az Egyesült Államok háborút hirdetett a terrorizmus ellen, mely hibrid hadviselés azóta is tart világszerte.

2010. április 20.

Felrobbant a BP által üzemeltetett Deepwater Horizon fúrótorony a Mexikói-öbölben. Minden idők legnagyobb amerikai olajkatasztrófája során több mint három hónapig ömlött az olaj a tengerbe, összesen 780 millió liter. A robbanást az okozhatta, hogy túl mélyre fúrtak, illetve, hogy a kútfúró szerkezet építésekor kihagytak egy költséges mélytengeri szelepet. Az olaj döntő része a tengerfelszínen terült szét, a nyersolaj egy jelentős hányada azonban a tengerfenéken ülepedett le.

A lángoló fúrótorony. Fotó: Coast Guard, AFP

A halak szervezete és a tengerfenék a mai napig „őrzi” a 2010-es olajkatasztrófa emlékét a Mexikói-öbölben. A szakemberek előrejelzései szerint 50-100 évbe is telhet, amire a helyi ökoszisztéma regenerálódik.

2015. szeptember 2.

Törökország partjainál a tengerbe fulladt egy hároméves szíriai menekült kisfiú, Ajlan Kurdi. A partra sodródó halott gyermekről készült felvételek megváltoztatták az európaiak gondolkodásmódját a menekült- és bevándorlási válságról. Európában ekkor tudatosult a krízis. A szíriai kurd család az Iszlám Állammal folytatott háború elől menekült Damaszkuszból Törökországba.

Ajlan Kurdi holtteste. Fotó: Wikipédia

Innen indultak neki a tengeri útnak az embercsempészektől kapott gumicsónakban, ennek során a két gyerek és az anyjuk is életét vesztette. A fotók nyilvánosságra kerülése után az EU néhány hónappal később megállapodott Erdoğannal, hogy minden menekültet és bevándorlót visszatoloncolnak Törökországba.

 

Hozzászólások

Kövess minket a legfrissebb sportos trendekért és inspirációkért a Facebookon is.