Ötven éve szerepel a filmvásznon James Bond. Erre az alkalomra pedig ünnepi ital dukál, s nem az a bizonyos Martini, hanem inkább pezsgő, méghozzá francia, a legjobbak közül való.

A világhírű kém emblematikus itala

Felrázva, nem keverve! – utasítja rendre szinte minden James Bond-filmben a híres 007-es ügynök a bár­mixereket. Ez ugyan a szuperkém Martinijére vonatkozik, amit olajbogyóval fogyaszt a vérfagyasztó kalandoktól megfáradt sármőr.

Azt viszont talán csak kevesen tudják, hogy James Bondnak kedvenc pezsgője is van, méghozzá természetesen francia, a buborékos italok őshazájának számító Champagne-ból. Ezt az italt a Bollinger, a brit királyi család hivatalos beszállítója készíti már régóta, amely az egyik legkiválóbb ebben a műfajban évszázadok óta.

A napokban Etyek vendége volt a cég globális értékesítési igazgatója, Guy de Rivoire úr a Rókusfalvy-birtokon megrendezett pezsgőkonferencián. A koronavírus-járvány miatt ugyan le kellett mondania a személyes megjelenést, de videokivetítő segítségével, online közvetítésben tartott előadást a vendégeknek.

Ez már szinte olyannak tűnt, mintha valamilyen James Bond-filmbe csöppentünk volna, amelyben a modern technikát kell segítségül hívni a kapcsolattartáshoz, mert az emberiséget sújtó katasztrófa fenyeget, amitől meg kell menteni a világot. Az igazgató meg is említette, hogy néha maga is kémfilmben érzi magát az ilyen helyzetek miatt.

Champagne volt az első borvidék a világon, amely pezsgőt állított elő. Fotó: AFP

És hogy miként lett James Bond kedvence az általuk gyártott pezsgő? A hírek szerint csak 1979-ben döntötte el a Bond-filmek legendás producere, Cubby Broccoli, hogy eztán csak Bollinger dugók pukkanhatnak a filmvásznon, de Rivoire úr szerint ez nem teljesen igaz. Beszámolója szerint ez már akkor eldőlhetett, amikor Viktória királynő a pincészetük alapítóját, Bollingert lovaggá ütötte.

Ezt követően határozott úgy a James Bond-regények szerzője, Ian Fleming brit író, hogy a könyveiben ez az ital szerepel a 007-es ügynök egyik mániájaként. Fleming, aki az írói pályája előtt a Brit Haditengerészeti Hírszerzésnek dolgozott, nyugdíjazása után vett egy házat Jamaicán, amit elnevezett Goldeneye-nek. Itt írta híres regényeit, köztük a Casino Royalt is.

Valamikor ekkoriban találhatta meg a Bollingert, amit maga is előszeretettel kortyolgathatott. Arról persze, hogy a filmproducer tette-e igazán a köztudatban James Bond pezsgőjévé a Bollingert, vagy maga az író, már megoszlanak a vélemények. Az viszont nem véletlen, hogy a brit korona viselőjének köszönhetően ma lényegesen több Bollinger pezsgőt adnak el Nagy-Britanniában, mint Franciaországban, ahol az ital készül. A franciáknak csak a készlet 17 százalékát sikerül értékesíteni, annyira nagy a kereslet erre a nedűre a szigetországban.

Guy de Rivoire úr előadása szerint pedig a cégük 1829-ben úgy indult, hogy a francia igényeknek fog megfelelni. Három ember alapította, egyikük földbirtokos volt, a másik kitalálta, hogy ezekre a termőhelyekre szőlőt kell telepíteni, a harmadik az értékesítéssel foglalkozott. Az alapanyag pedig nem is lehetett más, mint a környéken legjobban beérő és legjobb minőséget adó Pinot Noir. Ez is lett a zászlósboruk, és ebből készítenek a legtöbbet azóta is.

A pincészet tulajdonosainak volt egy másik ideájuk is: elhatározták, hogy az érleléshez csak tölgyfa hordókat alkalmaznak, amelyek készítéséhez a környékről szerezték be a fát a kádármesterek. Nyolcvan évvel ezelőtt, Jacques Bollinger, a Bollinger-ház vezetőjének halála után a felesége, Élisabeth Bollinger vette át a pincészetet.

A hölgy 1941-ben, 42 évesen, gyermektelenül özvegyült meg, nem volt kérdés számára, hogy a pezsgővel és a borral továbbra is foglalkozni kell. A világpolitikai helyzet azonban nem éppen ennek kedvezett, a II. világháború alatt a piac összeomlott és folyamatosan egyensúlyoznia kellett: a legenda szerint például egy darabig kénytelen volt a náci megszállókat is ellátni pezsgővel.

Amikor pedig 1944-ben Aÿt lebombázták az amerikaiak, megnyitotta a pincéit a helyiek számára, hogy oda meneküljenek, sőt a temetéseket is maga szervezte. Mivel benzinhez nem lehetett hozzájutni, biciklivel járta és felügyelte az ültetvényeit. A háború után aztán újabb területeket vásárolt, ezzel érte el a birtok a mai 175 hektáros nagyságát. Az angol újra szállíthatott, és neki sikerült elérni, hogy a Bollinger a brit királyi család hivatalos pezsgője lett.

De térjünk vissza James Bondra! A Bollinger-ház természetesen igyekszik meglovagolni a kémfilmekből szerzett ismertséget is. A 007-es filmekben ugyanis rendszeresen felbukkan a pezsgő, eddig összesen 22 alkotásban szerepelt, s legtöbbször a Bollinger.

A Bollinger bor- és pezsgőház a 007-es ügynök ked­véért rukkolt elő egy fegyver hangtompítójának álcázott különleges pezsgővel, egy 2002-es Grande Année-val.

Ez az ital először 1973-ban jelent meg a filmvásznon, az „Élni és halni hagyni” egyik jelenetében, majd ezt követően 12 Bond-filmben találkozhattunk vele. Ebből a szempontból még a Dom Pérignont is lepipálta. Ezt kihasználva nemrég a Bollinger marketingesei előrukkoltak egy fegyver hangtompítójának álcázott különleges pezsgővel, egy 2002-es Grande Année-val.

A dobozt természetesen Bond titkos kódjával lehet feltörni. A különlegességhez azonban nagyon nehéz hozzájutni, csak a londoni Harrods áruházban árusították, ha még van belőle egyáltalán. A készlet ugyanis mindössze 30 ezer darabos, egy palack ára pedig 150 font, azaz nem kevesebb, mint 50 ezer forint. Szerencsére azonban lőni nem lehet vele, legfeljebb pezsgősdugót.

Hozzászólások

Kövess minket a legfrissebb sportos trendekért és inspirációkért a Facebookon is.