Több mint 900 ember összekeveredett földi maradványait őrzi a magyar királyaink székesfehérvári temetkezési helyén kialakított csontkamra. A már megvizsgált 400 koponyamintából találtak olyat, amely Árpád-házi uralkodóhoz tartozik. Valószínűleg még számos szenzációs felfedezés várat magára, és a kutatások lezárása után megépülhet egy nemzeti emlékhely. Neparáczki Endre, a Magyarságkutató Intézet Archeogenetikai Kutatóközpontjának igazgatója, a Szegedi Tudományegyetem Genetikai Tanszékének munkatársa válaszolt kérdéseinkre.

Beszédes királyi gének

– Mint egy detektív, úgy nyomoz múltunk titkai után, amit ön „középkori igazságügyi analízisnek” nevez. Miért érdekli ez a vizsgálati módszer?
– Már a gimnáziumban is lekötött a történelem, az egyetemen pedig biológia szakon végeztem. Ezt a két szakterületet akartam ötvözni. A Szegedi Biológiai Kutatóközpontban Raskó István professzor irányításával az 1990-es években kezdődtek a honfoglalók származásának és rokonsági viszonyainak vizsgálatai archeogenetikai módszerekkel. PhD-hallgatóként magam is ezt a tárgykört választottam.

– Hogyan jutott el innen a magyar királyok DNS-vizsgálatához?
– Muszáj megemlítenem az előzményeket. Kásler Miklós még az Országos Onkológiai Intézet főigazgatójaként kezdte el 2014-ben a középkori igazságügyi analízis alkalmazását. Raskó professzor kutatásait ismerve fontosnak tartotta a székesfehérvári középkori romkert osszáriumában, csontkamrájában lévő egykor élt emberek leszármazását vizsgálni, vagyis az archeogenetikai tudományát alkalmazni, és ezt elsősorban a Turul-nemzetség genetikai állományának meghatározásában kamatoztatni. Ezzel párhuzamosan Szegeden népességtörténeti kutatások indultak. Amikor 2019-ben megalakult a Magyarságkutató Intézet, kineveztek az Archeogenetikai Kutatóközpont igazgatójává, és mindkét projekt koordinálása hozzám került.

– Nehéz vagy könnyű hozzájutni a humán leletekhez?
– Magyarországon a legtöbb történeti embertani maradvány gondozását a Magyar Természettudományi Múzeum Embertani Tára és a Szegedi Tudományegyetem Embertani Tanszéke végzi, de a vidéki múzeumokban is őriznek humán csontanyagokat, tehát van honnan kérvényeznünk mintákat. A királysírok esete összetettebb, hiszen az osszáriumban összekeveredett csontok vannak, ami fölöttébb megnehezíti a munkánkat, ráadásul külföldi helyszíneken történő mintavétellel is kell számolnunk, ami nem kis szervezést igényel.

– Lehet használható mintákat venni sok száz éves csontokból?
– Vannak olyan pontjai a koponyának, például a sziklacsont vagy a foggyökér, ahol bár kis mennyiségben őrződik meg DNS, de ebből is össze tudjuk állítani az egykor élt ember teljes genomsorrendjét. Sőt, ma már a modern technológiai módszereknek és a mintavételre körültekintően előkészített csontmaradványoknak köszönhetően biztosra mehetünk, hogy az tényleg az egyénre jellemző DNS, amit vizsgálatnak vetünk alá. Például Szent László ereklyéjéből sikerült ron­cso­lás­mentes eljárással olyan jó minőségű DNS-t kinyerni, ami bennünket is meglepett régészeti korú emberi maradványok örökítőanyagának állapotát illetően. Hasonlóan szükségesnek tartom a tihanyi apátság altemplomában nyugvó I. András király és fia, Dávid herceg földi maradványainak a már említett ar­cheo­genetikai módszerrel történő vizsgálatát a teljes bizonyosság érdekében.

– Mi volt az első szenzációs bejelentésük?
– Két éve, 2020-ban tettük közzé, hogy újgenerációs módszerekkel sikerült felfedezni az Árpádokra jellemző – úgynevezett R-ARP – speciális markereket, amelyek olyan egyedi DNS-szekvenciát (DNS-sorrendet) jelentenek, amelyet eleddig csak az Árpádokból mutattunk ki. A kizárólag férfiakra jellemző Y-kromoszóma szekvenciájának elemzése pedig megerősítette III. Béla király korábbi azonosításának helyességét, és azt, hogy a HU52-vel jelölt váz az Árpád-házhoz tartozik.

– Vajon ki lehet az a bizonyos HU52? Van tippje?
– Legújabb publikációnkban már a személy azonosításáig is majdnem teljesen eljutottunk. A testi kromoszómák alapján III. Béla király és első felesége, Antiochiai Anna unokája. A jelenleg rendelkezésre álló történeti adatokat és antropológiai jegyeket figyelembe véve (Halicsi) András herceg a legvalószínűbb jelölt.

– Milyen szerencse, hogy III. Béla és felesége sírja és földi maradványai megvannak!
– Teljesen biztos, hogy Fehérváron volt a királyok temetkezési helye. A koronázó­bazilikában nyolc Árpád-házi királyt és két herceget temettek el, s annak ellenére, hogy a bazilika a történelem viharaiban megsemmisült, a király és felesége sírja érintetlen maradt. Ezeket a testi ereklyéket az 1848-as ásatások során Érdy János régész-történész, az MTA tagja és a Nemzeti Múzeum kurátora fedezte fel, és a budai Mátyás-templom kriptájában, végül a templom Szentháromság-kápolnájában temették újra, s ugyancsak itt helyezték el a székesfehérvári feltáráson később előkerülő további nyolc maradványt is.

– Miközben a bazilika területén feltárt összes embertani lelet helyben maradt, de a tárolás során összekeveredtek, és lezárt ládákban várakoztak a csontkamrában. Hány csontváz lehet ott?
– Becslések szerint kilencszáz. Hosszas procedúra után kaptunk zöld utat az azonosításhoz. Többek között önkormányzati, egyházi, múzeumi, miniszterelnökségi fórumokon kellett engedélyeket beszereznünk. Végig ellenszélben haladtunk, ismertük az illetékesek évtizedek óta berögződött álláspontját, miszerint nem kell megbolygatni a halottak nyugalmát, úgysem tudunk eredményt felmutatni. De legyőztük az akadályokat, és 2021 tavaszán kinyithattuk az ércládákat, majd a korábban leadott kutatási terv szerint haladva megkezdhettük a mintavételt. Első körben olyan koponyákat választottunk, melyekben sziklacsont vagy fog van. Megközelítőleg négyszáz ilyet találtunk. Nagy részüket már fel is dolgoztuk a szegedi laborató­riumunkban, és jelenleg is tart az adatok kiértékelése.

– Elárulna néhány titkos felfedezést?
– Azokat előbb tudományos folyóiratban tesszük közzé. Annyit talán mondhatok, hogy Árpád-házi mintákat is találtunk. Sőt, van olyan koponyamaradvány, ami egyértelműen Árpád-házi uralkodóhoz tartozik, vagyis könnyen lehet, hogy eljuthatunk egy újabb magyar király beazonosításához. És megvan az esélyük további, várakozáson felüli eredményeknek is. Meglehet, volt már a kezünkben vegyesházi uralkodótól származó minta, csak az nem világos még, melyik közeli rokona DNS-ével lesz azonos. Ebből a szempontból volt fontos, hogy 2021-ben a horvátországi, lepoglavai pálos kolostor templomában feltártuk Hunyadi Mátyás ágyasától született fia és unokája, Corvin János és Corvin Kristóf sírját, és mintát vettünk tőlük. Sikeresen megtörtént a DNS kinyerése, ami tartalmazza a Hunyadiakra jellemző Y-kromoszómát. Tehát ha a négyszáz székesfehérvári minta egyikével azonosak lesznek, akkor a genetikai adatok elvezethetnek Mátyás király csontvázához.

– Mi van akkor, ha királyunk nem a már megvizsgált négyszáz, hanem a nem vizsgált ötszáz csontváz között rejtőzik?
– A kulcs abban az esetben is megvan hozzá. Szakmai egyeztetéseink során arra jutottunk, hogy második körben azokból a vázcsontokból veszünk mintát, amelyeknek ismert vagy jegyzőkönyvezett a sírhelyük. Ha ezt is lezártuk, szóba jöhet a fennmaradó, véletlenszerű helyen lévő vázcsontok vizsgálata is. A koponyák vázcsontokkal való „összeillesztése” után lehetséges az uralkodói sírhelyek felkutatása, és lépésről lépésre felvázolhatjuk, hogy kik temetkeztek a bazilika területén. Itt jegyezném meg, hogy elengedhetetlen az egész romkert legkorszerűbb módszerekkel való régészeti feltárása, hiszen a múltban történt ásatások dokumentálása sok kívánnivalót hagy maga után.

– Lesz itt valaha nemzeti emlékhely?
– Ideje lenne hozzálátni a tervezéséhez. Lehangoló és méltatlan, ahogyan most kinéz a székesfehérvári romkert. Régi adósság törlesztése lesz a panteon kialakítása, ahol minden magyar leróhatja kegyeletét kirá­lyaink előtt. Évek kellenek még a genetikai azonosítások lezárásához, de már most sok mindent tudunk. Mindazonáltal számos olyan vizsgálat létezik még, amiből különféle dolgokra – magasságra, testsúlyra, betegségre, szem- és hajszínre, leszármazásra – lehet következtetni, készülhetnek biológiai arcrekonstrukciók, ki lehet állítani ruhamaradványokat, tárgyakat, tényleg sokféle lehetőség kínálkozik egy nívós emlékhely kialakításához.

– Mit tart az eddigi kutatásukban a legnagyobb sikernek?
– Jelenleg Szent László azonosítása áll a szívemhez legközelebb. A győri székesegyházban őrzött herma a magyarság egyik legfontosabb történelmi ereklyéje, melyben Árpád-házi királyunk koponyájának egy része van, s ezt a világon először nekünk sikerült genetikai módszerekkel is bizonyítani.

– Mi lenne az igazán nagy szenzáció?
– Nem célom, hogy minél híresebb királyt sikerüljön azonosítani. Én már azért is hálás vagyok, hogy a honfoglalás idején élő köznéppel foglalkozhattam. De ha találnánk abból a korból olyasvalakitől mintát, aki a Turul-nemzetséghez tartozik, arra felkapná a fejét a szakma, mert akkor generációs távolságot is lehetne számolni a családfán, és így temetkezési hely ismerete nélkül, genetikai módszerekkel akár Árpád vagy Álmos is beazonosítható lehetne.

– Mi kavarog a fejében egy nagy horderejű felfedezéskor?
– Ilyenkor öröm és büszkeség tölt el. Nincs annál jobb érzés, mint a velünk élő történelmünk egy-egy hiányos szeletét tényekkel kiegészítve visszaadni a magyarságnak.

Hozzászólások

Friss cikkek

Piroska és a juhászok
Konténerek vízen és szárazföldön
Mivel horgássz hideg vízben? – Ellenállhatatlan hideg vízi aromák
A Szabad Föld az AGROmashEXPO vendége volt
Megjelent a Szabad Föld legújabb lapszáma
2023.01.27.
Használjuk a hideget
Ne várjon, amíg késő lesz!
Szerdától látogatható 41. AgromashExpo és AgrárgépShow
Meghallgat, társalog, inspirál és elkísér
Eltávozott az isteni Lollo
Az elfelezett alma
Protokoll síron innen és túl
Júniusig lehet pályázni
2023.01.20.
Kövess minket a legfrissebb sportos trendekért és inspirációkért a Facebookon is.