Húsvétkor a keresztény világ Jézus kereszthalálára és feltámadására emlékezik. A járványhelyzet miatt az idén sajnos újra karanténban töltjük e változatos hagyományokkal teli, színes ünnepet; most a legbölcsebb, amit tehetünk, hogy imádkozunk a betegekért, egymásért, minden emberért.

Egyedi húsvéti hagyományok

Gyászmenet az utcákon

A svájci Fribourg kantonbeli Romont kisváros közössége sajátos módon ünnepli a húsvétot. Nagypéntek délutánján különös alakok tűnnek fel: feketébe öltözött, fátyolos asszonyok közelednek a Collégiale Notre-Dame de l’Assomption templomhoz. A keresztre feszítés szimbólumait, a töviskoronát, a szegeket, a kalapácsot, az ostort skarlátvörös párnákra fektetik, és Veronika szimbolikus kendőjét (mellyel megtörölte Krisztus homlokát) szintén magukkal viszik.

A templom ajtajához érve némán bevonulnak, és kezdetét veszi a ceremónia. A megemlékezés alatt a kereszthordozók és a siratóasszonyok többször is körbejárják a templomot, majd a mise után a fiatal Szűz Mária vezetésével elindulnak az utcákon. A közösség imával és egyházi énekekkel csatlakozik a gyászmenethez. A XV. századból ránk maradt jelképes temetés semmit nem változott, az egyik legrégibb kulturális öröksége a svájci régiónak.

Ferenc pápa áldást oszt. Fotó: HANDOUT VATICAN MEDIA, AFP

Tűzijáték-háború

Harangzúgás, piros tojások és templomok közötti tűzijáték-háború. Ezzel ünneplik az ortodox görögök a húsvétot. A tengerparti Vrontadoszban a nagyhéten Jézus utolsó napjait idézik fel a helyiek. Csütörtökön minden család megsüti a tsourekit, a görög húsvéti kenyeret, s piros tojást fest. Nagypénteken hajnalhasadtától estig félóránként kongatják a harangokat, Krisztus halálára emlékeznek.

Mivel a hagyomány úgy tartja, hogy Jézus a kilencedik órában lehelte ki lelkét a kereszten, a városbeliek pontban 21 órakor szimbolikus temetési felvonulást rendeznek, amelyen gyertyát tartva több ezren vesznek részt. Szombat a böjt utolsó napja, ilyenkor már mindenki az éjféli misére és az azt követő vacsorára készül. Éjfél előtt a családok kezükben a gyertyákkal összegyűlnek a templomban. A ceremónia befejeztével kezdődik a különös szokás.

A nagyszombatról húsvétvasárnapra virradó éjszakán hagyományos tűzijátékharc robban ki az egymással szemben elhelyezkedő Szent Márk-templom és a Szűz Mária-kápolna között. A hívek kölcsönös tüzelésbe kezdenek, petárdák durrannak, színes csillagok gyúlnak az égen. Utolsó mozzanatként, mielőtt hazaindulnának, a magukkal hozott gyertyával beállnak a sorba, hogy a pap átadhassa a szent lángot.

A görögök úgy tartják, a keleti ortodox egyház képviselői azzal a gyertyával érkeztek haza a Szentföldről, melyet a jeruzsálemi Szent Sír-templom örökké égő lángjával gyújtottak meg. Ez a láng vándorol gyertyáról gyertyára egész Görögországban. Mielőtt a hívők belépnének a házukba, a gyertyával keresztet rajzolnak a bejárat felett, így áldva meg otthonukat.

Rendhagyó ünnep a Vatikánban

Miként a múlt évben, az idén is hívők nélkül zajlik majd a húsvét a Vatikánban. Nagycsütörtökön Ferenc pápa a Szent Péter-bazilikában mutatja be az olaj- vagy más néven krizmaszentelő misét, de elmarad a lábmosás szertartása, amelyet korábban börtönökben, betegotthonokban tartott.

A nagypéntek esti keresztutat a Colosseum helyett a Szent Péter téren tartják meg. Szombat este Ferenc pápa a Szent Péter-bazilikában vezeti a vigíliát, és ott mutatja be húsvétvasárnap délelőtt az ünnepi misét. Az idén azonban nem érkeznek meg a Vatikánba a virágvasárnap használt fonott pálmalevelek sem, melyeket a hagyomány szerint a liguriai Sanremo város adományoz. Délben a pápa az interneten keresztül mondja el húsvéti üzenetét, és adja urbi et orbi áldását.

A babona szerint, ha a tűzijáték sikeres, a firenzei gazdák bőséges termésre számíthatnak. Forrás: visititaly.eu

Kovakő a Szent Sírról

Húsvét vasárnapján a firenzeiek két, virágkoszorúval díszített fehér ökröt és petárdákkal, tűzijátékokkal körberakott szekeret vontatnak be a Dóm térre. Miután a jószágokat elvezették, a téren hagyott szekeret fémhuzallal összekötik a székesegyház főoltára elé állított oszloppal. Az ünnepi mise végén a szertartást végző pap előhozza a szent kovaköveket, tüzet csihol, és meggyújtja a kanócot, melynek hatására a Colombina – egy apró, galamb formájú rakéta – elindul a huzalon, szikrázva végigszáguld rajta, hogy berobbantsa a szekéren elhelyezett tűzijátékokat.

A hiedelem szerint, ha Colombina megakad, és nem gyújtja be a szekeret vagy nem ér vissza a templomba, az nagyon rossz ómen: sovány termést, éhínséget, katasztrófát jelez. Az 1966-os eseményeket ma is emlegetik a firenzeiek: a kis galamb akkor elakadt, megjósolta a várost valaha sújtó legnagyobb árvizet.

Mint a legtöbb vallási hagyománynak, a szekérrobbantásnak is érdekes a meséje. Még az első keresztes hadjáratok idején történt, hogy Pazzino de’ Pazzi, az egyik firenzei nemesi család sarja elsőként mászott fel a meghódított Jeruzsálem falaira, és kitűzte a keresztesek zászlaját. Hőstettéért a sereg vezére három, a Szent Sírról származó kovakövet ajándékozott neki. A háború befejezése után Pazzi magával hozta az értékes ereklyét Firenzébe, majd a Szent Apostolok templomára bízta, ahol a mai napig őrzik azokat.

Mivel Jeruzsálemben a keresztes vitézek nagyszombaton mindig együtt imádkoztak, és megosztották egymás között a szent kovakövekből csiholt tüzet, Firenze úgy döntött, folytatja e hagyományt.

A fiatalok nagyszombaton a dómban gyűltek össze, ahol a Szent Láng égett egy tartóedényben. Fáklyáikat belobbantották vele, majd elindultak a város minden szegletébe, hogy megosszák a tüzet a családokkal. Ahogy nőtt és terjeszkedett Firenze, már nem gyalogszerrel, hanem szekérrel hordták a fáklyákat. Kezdetben a szekerek és az ökrök küllemére nem fordítottak gondot, ám végül a rendezvényért felelős Pazzi család úgy döntött, hogy egy háromemeletes, gazdagon faragott alkalmatosságot építtet, amelyet évszázadok óta még ma is használnak.

Apró banyák kopogtatnak

A Saimaa-tóvidék közepén fekvő Sa­von­linna békés kisváros Finnországban. Húsvéti szokásai a pogány hiedelemvilág, a tavaszvárás és a keresztény vallásgyakorlat színes keveréke. A családok feldíszítik otthonaikat, rozsmagot vetnek, barkát szednek, melyekre madártollakat, gyöngyöket és színes szalagokat aggatnak a tavasz tiszteletére.

Fotó: Shutterstock

Húsvétvasárnap apró banyák járják a várost. A kicsik már kora reggel boszorkánynak öltöznek, szeplőket festenek az arcukra, csúcsos fekete kalapot húznak, és elindulnak a szomszédokhoz, hogy édességért cserébe a feldíszített barkaágakkal megcsapkodják az ajtajukat és áldást hozzanak.

 

Hozzászólások

Kövess minket a legfrissebb sportos trendekért és inspirációkért a Facebookon is.