Az alsószemerédi plébános egy 24 fős társaság egyetlen magyar tagjaként, kiváló arányérzékkel tudósít a körülötte zajló eseményekről.

Egzotikus zarándokúton

Ha útleírás, akkor a hazai szakirodalom tekintetében van miből válogatnunk, immár Julianus barát óta. Ha Székelyföld, akkor Orbán Balázs; ha Közép-Ázsia, akkor Vámbéry Ármin vagy tanítványa, Germanus Gyula; ha Tibet, akkor pedig Kőrösi Csoma Sándor. Ugyanakkor a vadászkalandok íróit se felejtsük ki a sorból, így az Afrika-kutató Kittenberger Kálmán vagy Széchenyi Zsigmond neve is ide kívánkozik.

A neves elődök mellé a plébános-írót, Viszolajszky Károlyt (1843–1929) is be kell vennünk a körbe. 1887-ben megjelent, Egy zarándoklat élményei Egyiptom, Jeruzsálem és Rómában című kötetét első, 41 esztendősen megélt útjáról készítette, elsősorban azért, hogy „röviden, olcsón, s tanulságosan kalauzolja” olvasóit. A könyv megírásával a másik célja a magyar nyelvű Miatyánk imádság kőbe vésésének pénzügyi megalapozása: a 32 másik nyelven megírt ima mellett „magyar nyelvünk távollétével tündöklik” a jeruzsálemi Olajfák hegyén álló márványkövön – szerencsére e hiátus pótlása aztán sikerült.

A kötet borítója. Fotó: Szabad Föld Archívum

Az alsószemerédi plébános egy 24 fős társaság egyetlen magyar tagjaként, kiváló arányérzékkel tudósít a körülötte zajló eseményekről. A „Herr Ungar” részletes beszámolót ír minden helyszínről, a kedélyességet és a humort sem nélkülözve. Megtudjuk többek között, hogy „az arab, ha dolga van, nem tud lassan menni, annál kevésbé halkan beszélni”, hogy „a feketekávénak keleten egy étkezésnél sem szabad hiányozni”, valamint, hogy „nincs unalmasabb, mint a tengeri hosszú utazás”.

A számos vízi és szárazföldi jövés-menés leírása mellett történelmi, földrajzi, művészeti ismereteknek is jut hely (például kiderül, hogy Myrai Szent Miklós ereklyéi miért olyan kivételesek), továbbá kisebb-nagyobb kalandos ese­­mények elbeszélésének is.
Viszolajszky Károly hatvanéves kora után egy észak-európai körútra is vállalkozott, ez utóbbi élménygyűjteménye 1905-ben jelent meg Szellemi böngészés Svéd-Norvégia és Oroszországban címmel. A két nagy útleírás mellett számtalan cikket publikáló Viszo­lajszky Károly ne­­ve valahogyan mégis feledésbe merült. Méltatlanul.

Hozzászólások

Friss cikkek

Ázott karton
Nincs megállás
Súlyosan beteg gyerekek üzennek barátaiknak Mikulásra
A gól a labdától is függ?
Mindannyiunk életét érintő döntéseket befolyásolhat az idei népszámlálás
Ha jót adunk, jót kapunk
Cserépedények hazája
Megjelent a Szabad Föld legújabb száma
Két és fél évezred csodája: a szőnyeg
2022.12.02.
A hallgatag zseni titkai
Tücskök és hangyák
Aranyhomok Oázissal
Évforduló északon
Beszédes királyi gének
Kövess minket a legfrissebb sportos trendekért és inspirációkért a Facebookon is.