Hatalmas kőolajvagyon rejlik Baranya megye aprófalvas déli vidékén, a pettendi és istvándi mezők alatt. A légkondicionált konténervárosok már felépültek, a fúrótornyok, átemelők mellett gázfáklyák lobognak, a fellelő amerikai–magyar vegyesvállalat ezernyolcszáz méteres mélységből termeli ki a drága ásványkincset.

Eldorádó lesz Baranyában?

Gyöngyösmellék apró zsákfalu húsz kilométerre a horvát határtól. Cigánysora van, és a cigánysor végén a három temető: katolikusoké, reformátusoké, zsidóké. Adlerek, Grünbaumok, Böhmök, Lőwök, Schwarzenbergek kőoszlopait látni az utóbbiban, ahol már száz éve nem temettek. Trianon betett a kereskedelemnek, a legtöbb zsidó család elköltözött innét. A madár is alig járt erre, és most alig kétszáz méterre létesült itt egy őrzött olajkút a hozzá tartozó műszaki berendezésekkel.

olajkút, olajvezeték, Baranya,

Jó 10-15 évig munkát ad a mélyben rejtőző energiahordozó. Fotó: Bielik István

A települést körbefúrták. Lobognak erdőben, mezőn a fáklyák, az olaj felszínre kerülését kísérő gázokat égetik el így. A főtéri templom körülötti százéves porták a gazdagság nyomait őrzik. Korábban hentes, kisbolt, takarmányelosztó, orvosi rendelő, fogászat, paplak és körjegyzőség működött bennük, de most már csak lakóházak. Míg a háromszáz lelkes település az 1900-as évek első felében, kistérségi szereppel bírva Somogy megyéhez, a szigetvári járáshoz tartozott, Trianont követően az 1950-es megyerendezés már minden megmaradt szerepétől megfosztotta, mert Baranya megyéhez csatolták. Azóta lefelé áldozott a falu sorsa, szolgáltatásai megszűntek, boltjai bezártak, most viszont a környéken itt a legígéretesebb a jövő. E bús kórképben legalább ötven éve nyújt vigaszt a testi és lelki nyavalyákra az önkormányzat mellett működő Patika, amely 1990-ig gyógyszertárként működött, huszonkilenc éve viszont Patika presszó néven hangulat-karbantartásra szakosodott italkimérés.

– Azt mondják, majd itten Dallas lesz! Pedig nincsenek nálunk Bobbyk, Jockeyk, Pamelák! A cowboycsizma és a széles karimás kalap is idegenség. Nem spekulálunk, mint a kilencvenes években vetített tévésorozatban, de mindenki számot vetett azzal, hogy jut-e több pénz az iparűzési adóból az önkormányzatnak, kaphat-e munkát a fúrásoknál valamelyik rokona – vallja egy férfi a presszóban, amelynek tulajdonosnője az épületben lakik. Ha ez nem így lenne, már a szerény bevételek miatt bezárták volna a Patikát. Horváth Jánosné Valéria mutatja a ma is helyükön levő gyógyszertári bútorokat, többek között az elforgatható polcos szekrénykéket, ahol medicinák, keserű pirulák üvegcséi helyett a kocsmakínálat részeként sós és pizzás csipszet, burgonyaszirmot, csokoládés szeleteket tárolnak. Nyolc deci szóda száznegyven forintra rúg. Kétszázat adok.

Jön az magától

Schán Mária, a település polgármestere itt született, elöljáróként ez a második ciklusa. Elmondta, hogy a hőskorban piac és állatvásár is volt itt, reggel és este tehéncsordák vonultak a főutcán, de mára az állattartás szinte megszűnt. A MiZo-Baranyatej 2000-es csődje magával rántotta a tejtermelésre szakosodott helybélieket is. A reménytelenség közepette két éve olaj után kutató mérnökök jelentek meg a faluban, az önkormányzat pedig engedélyt adott az utak használatához, a külterületi fúrásokhoz.

– Fél éve derült ki, hogy igen nagy olajmezőn csücsülünk. Állítólag a főér még nincs meg, ha azt megtalálják, akkor idézvén néhány helybélit, még nagyobb Eldorádó lesz itt. Én ugyanakkor azt mondom, hogy nem tudjuk, mit jelent ez majd a falunak iparűzési adóban, és a jövedelemtöbblet miatt az állami normatívánk is kevesebb lesz, és szolidaritási adót is fizetünk majd – mondja a polgármester. Csodás vidéken fekszik ez az évi hetvenmillió forintos költségvetésű falucska. Egy belga család már évek óta itt él, egy francia házaspár pedig most vett itt víkendházat. Falucímerükben a Gyöngyös patak és Szent József, a katolikus templomuk védőszentje látható egy szőlőfürtökkel övezett pajzsban, ám a tartós olajkitermelés miatt a polgármester nem tartja elképzelhetetlennek, hogy egyszer a címerkompozícióba a gázfáklyák is belekerülnek.

– Maholnap nyolcvan fölé járok – mondja a temetőkhöz vezető utcában a hetvenhat éves Csokona Sándorné, lánynevén Gajcsi Mária. Tudott a próbafúrásokról, de sohasem gondolta, hogy egyszer bejönnek a házába a mérnökök, és azt mondják neki, hogy az ő akácerdejükben találtak olajat. Feldolgozhatatlan bánata, hogy a leánya elhunyt, sokat gondol a Szigetváron élő két kis mosolygós unokájára: a leány egy környéki faluban tanít, a fiú pedig lakodalmakban videós. Felajánljuk neki, hogy kivisszük az erdejébe, mert még nem járt ott az olajkincs megtalálása óta.

olajkút, olajvezeték, Gyöngyösmellék, Baranya,

Gajcsi Mária és az ő olajat rejtő akácerdeje. Már ami egy helyen megmaradt belőle.Fotó: Bielik István

– Maguknak ez strapa. Az út ennek az autónak túl sáros – sopánkodik, de azért a kíváncsiság hajtja.

– Picikém, jön majd a mama – integet már az anyósülésről a kutyájának. A temetőkön túl, az olajlelő telepről hozzánk igyekvő őrtől érdeklődik: – A kút hol lesz, angyalom?

– Már működik – feleli a középkorú férfi.

– Már kész is? De nem ilyen mozgó, billegő valaminek kellene lennie? – kérdi körbetekintve Mária néni.

Kihúzza magát az őr, úgy magyarázza: – Van, amikor magától gyün az olaj. És olyankor önmagától működik a berendezés. Lent van gáz a föld mélyén, s az felnyomja az olajat ide nekünk. A biztonsági őr környékbeli. Az ő kukoricaföldjén is átvezet három méter mélyen az olajvezeték. Becsületesen fizettek neki a terményén keletkező, összességében fél hektárt érintő kárért. Beindítjuk az autó motorját. Ringat a teherautók tonnáitól itt-ott púposodó út.

A néni halkan mondja. – Több helyütt van erdőm, földem, de talán csak itt van nekem az akácerdőben olajam. Mi is kaptunk érte pénzt, de a lányom örökösei, az unokák vették fel azt. Nekik kell élni, előttük a jövő. Meg se kérdeztem, mennyit kaptak ezért.

Kétújfaluban, a Kastély presszóban szamovár porosodik a pult tetején, az ablakmélyedésben elmosott tányérok és evőeszközök az előző esti vacsorából. Ha a kocsmában nincs ott az alkalmazott, akkor a szomszédos boltban tüsténkedik. Csengetni illik neki, és ugyanez a recept fordítva is. A csapos-eladó szinte szótlan sietségben teszi elénk a kávét. Az olajmunkások gyakran betérnek hozzájuk, így nekik már ez is nyereség.

Klózer Gyulát, a hétszáz lelkes Kétújfalu polgármesterét nem találom a hivatalában. Aznap hajnali kettőkor kelt, hogy háromszáz kilométert vezetve Budapesten egy kereskedelmi televízió reggeli adásában elmondhassa a környéken élők várakozásait, aztán elindult hazafelé. Összesen hatszáz kilométeres a táv, pontosan annyi, mintha innen Kétújfaluból Bosznia-Hercegovinán keresztül a montenegrói Herceg Noviba, a tengerpartra autózna. A polgármester nagyon bizakodóan látja az olajmezők lehetséges hatásait.

– Felelőtlenség lenne azt állítani, hogy itt most nagy Kánaán van, de arra törekszünk, hogy idővel minél többet tudjon profitálni a térség. – Szerinte a településén már eddig is olyan szociális támogatásokat tudtak adni a lakosoknak, amelyekre nem mindenhol van lehetőség, és ezeket szeretné bővíteni az iparűzési adóból. Céljuk az is, hogy például a családok otthonteremtési támogatásával élve megtartsák a lakosságot, és munkahelyeket tudjanak teremteni.

Az állam mindent visz

Kétújfalu mellett a mezőn légkondicionált konténerváros, több olajkútnál ég a fáklya. Óriási olajtartályokat és tűzoltáshoz szükséges víztározókat építenek a munkások. Egy lakókocsiban dekkoló portás engedi le a bejárati láncot, hogy a mintegy ötven autó mellé sorolva parkoljunk. Szó, ami szó, sivatagi meleg rekedt meg a mezőn. Itt épül az a vezetékrendszer is, amely Szigetvárig, a vasútállomásig vezet majd.

olajkút, olajvezeték, Baranya,

Ördögh Balázséknak bőven van tennivalójuk. Fotó: Bielik István

A mezőn elhelyezett berendezéseket birtokló Magyar Horizont Energia Kft., amely amerikai–magyar tulajdonban van, már húsz éve kutat olaj után Magyarországon. A Lakócsai Koncessziós Kft. kutatási területén vagyunk. Minden elnyert koncesszióhoz új céget szükséges alakítani, ezért a sok cég. Ördögh Balázs a TDE-ITS Kft. alkalmazásában a minden itt folyó koncessziós beruházás műszaki igazgatója olajmérnök, mérnök-közgazdász, aki 19 évig a MOL-nál dolgozott Algyőn, Kazahsztánban, Jemenben, Pakisztánban, majd nyolc évig Oroszországban.

– A szakmabeliek azt mondták, hetven év alatt úgy megkutatták Magyarországot, hogy komolyabb találat már nem várható. A környéken az első kutat 2017 őszén fúrtuk, alattunk ezernyolcszáz méteren található az a 3-5-10 méteres átmérőjű olajréteg. Az Egyesült Arab Emirátusokban, Szaúd-Arábiában van 100 méter magasságú olajkészlet is a kőzetekben. Magyarországon is találtak már egykor 30 méter vastagságút. Algyőn a hetvenes évek csúcsidőszakában volt napi kétezer tonnás termelés. Most itt ezerkétszáz tonnás napi termelés várható. Még folyik a kutatás, a készletadat pedig nem nyilvános, de az olaj mennyisége valóban jelentősnek mondható. Tíz-tizenöt év folyamatos termelés várható.

– Kétújfalu, Gyöngyösmellék és Hobol számíthat jelentős iparűzési adóra.

A Dallas sorozat miatt nagyok a várakozások – mondom a műszaki igazgatónak.

– A mi tulajdonosunk is jól él, de minden, a termelésből bejövő pénz megy az építkezésekre és az újabb koncessziókra. Ha Jockey Ewing megvette az USA-ban a földet, annak minden kincse az övé lett, Magyarországon viszont csak másfél méteres mélységig a tulajdonosé; az ásványvagyon, a talajvíz és a királyi kincsek is az államot illetik meg, tehát az állam a kitermelésre ad el jogot, s leveszi abból a részét – válaszolja mosolyogva a férfi, majd hozzáteszi:

– Amint egy cég iparűzési adót fizet egy önkormányzatnak, az állam a normatív támogatást csökkenti, és még szolidaritási adót is kivet. Mi attól függetlenül, hogy fizetünk iparűzési adót, tárgyalunk arról, hogyan lehet a sportot támogatni, vittünk földet a hoboli játszótér feltöltéséhez, tavaly mi daruztuk be a karácsonyfájukat, de ma reggel is egy helyi vállalkozót kihúztunk a sárból. Amíg tartálykocsival hordjuk az olajat, megjavítjuk az utakat, hiszen romlásukhoz kis részben mi is hozzájárultunk. Kétújfalu szociális szövetkezete fog itt terepet rendezni, fákat ültetni – sorolja a fontos dolgokat. Tavaly 30 kilométernyi kőolajvezetéket fektettek le, idénre is ennyit terveznek. A pettendi mezőre tizenhat kutat fúrtak, a János-majorban kilencet. A Pettendi olajmező K-3. jelű kútjánál a Hajdú-Bihar megyei Komádiból származó Bujdosó József „Kese” és a szegedi kollégája, Túri Sándor – Dorozsmán kezdte még 1968-ban – az olajvezetékbe egy csőgörényt tesz, amely nagy nyomás alá helyezve, a csőrendszer faláról leszedi majd a paraffinos lerakódásokat.

olajkút, olajvezeték, Gyöngyösmellék,Baranya,

Itt még a temetőt is körbefúrták olajért. Fotó: Bielik István

Diszkrét duruzsolás

Magyarországon 1990 és 1997 között vetítették a Dallas szappanoperát, amely betekintést engedett az amerikai felső tízezer elegáns és pazar életminőségébe. Fényűző vidéki birtokok, nagyvárosi irodaházak, végtelen olajmezők jelentek meg a 357 epizódos, Golden Globe- és Emmy-díjas sorozatban, amely a nemzetközi televíziózás egyik legsikeresebb szappanoperája volt. Az Amerikai Egyesült Államokban tizenöt éve forgalmazzák a főszereplőről elnevezett J. R. Ewing bourbon whiskyt. Ide a gyöngyösmelléki Patika presszóba abból még nem került, és még egyéb whisky sincsen. – Az olcsóbb pálinkát és az édes likőröket kedvelik – mondja a söntésben Horváth Jánosné Valéria. De ez nem is egy szappanopera első fejezete. Inkább a valóság bevezető epizódja, amelyben felcsillant a halvány remény. A gyöngyösmellékiek éjszakánként hallják az olajkutak hangját, amely olyan diszkrét duruzsolás, mintha csupán nyitva hagyták volna a gáztűzhelyt.

Hozzászólások

Kövess minket a legfrissebb sportos trendekért és inspirációkért a Facebookon is.