Elsőnek lenni mindenben – Báthory István portréja

Március 23-a a lengyel–magyar barátság napja, Báthory István pedig a két nemzet közös uralkodóinak legnépszerűbb alakja. Sőt, talán Lengyelországban nagyobb kultusza is van, mint magyar földön. Báthory nem kisebb terven dolgozott a pápákkal, mint azon, hogy egész Európából kiűzze a törököt. Ha vizsgálat alá vesszük a kor erőviszonyait, akkor megállapíthatjuk, hogy ez nem is volt reménytelen vállalkozás.

Ország-világMarle Tamás2022. 03. 23. szerda2022. 03. 23.

Kép: , Fotó: ÖNB

Bátory, Stephan
Fotó: ÖNB

Báthory István olyan kimagasló hadvezér volt, hogy egyik nagy kutatója, Veress Endre szerint Hunyadival, Wallensteinnel és Napóleonnal egy szinten lehetne tanítani. Megingathatatlan küldetéstudat és határozott vezetői elképzelések jellemezték az erdélyi vajda fiaként született Báthoryt, akiből idővel erdélyi fejedelem, majd lengyel király és litván nagyfejedelem lett. Uralkodása végén pedig már a pápával szervezett összeurópai törökellenes szövetséget.

A Hunyadiak óta nem akadt olyan uralkodója a magyarságnak, aki azon gondolkodott volna, hogyan lehetne kiűzni nemcsak az országból, de Európából is a törököt. A három részre szakadt országban Báthory helyzete azért is érdekes, mert mint erdélyi fejedelem, a török fennhatósága alatt állt. Ennek ellenére Báthory tervei között mindig is ott szerepelt egy törökellenes koalíció megszervezése, és a nemzetközi politika alakulása is kedvezett ezen elképzeléseknek.

Mire Báthory uralkodó lett, már pontos elképzelései voltak, hogy milyen az eszményi fejedelem... Forrás: polhunation.hu

Éppen kedvező alkalom adódott

Az Oszmán Birodalom kivételes képességű szultánja, Szulejmán 1566-ban Szigetvár ostroma közben elhunyt, néhány évvel később pedig Lepantónál a Pápai Állam, Velence és Spanyolország vezetésével egyesült keresztény flotta győzelmet aratott a török felett. A diadalon felbuzdulva a korszak pápái egy nagy oszmánellenes koa­líció megalakítását kezdték sürgetni. Szintén Európa előnyére vált, hogy a következő években a perzsa háborúk és belső forrongások tovább gyengítették a törököt.

Részletes terv ugyan nem maradt fenn Báthorytól, de a megmaradt iratokból lehet tudni, hogy többfrontos háborúra készült. Egyrészt szárazföldi úton Erdélyből kiindulva az oláh vajdaságokon keresztül támadta volna meg az oszmánokat, másrészt a Duna völgyén keresztül vonultatta volna fel seregeit. Számolt a nyugat-európai hatalmak tengeri flottáinak segítségével, a Balkán keresztény népeinek a fellázításával, és a török fennhatóság alatt álló tatárokat is a maga oldalára kívánta állítani. Mintegy 120 ezer fős sereggel szerette volna kiszorítani a törököt Európából.

Császár, cár, pápa

De miért éppen Báthory István kerülne egy összeurópai szövetség élére? Ez a szerep alapvetően a német-római császárt illette volna, de Habsburg Rudolf egyszerűen alkalmatlan volt erre. Báthory viszont, miután a kicsiny Erdélyi Fejedelemség után Kelet-Közép-Európa nagyhatalmának, Lengyelországnak a trónját elfoglalta, nyomban a pápa érdeklődésének a középpontjába került. Már 1577-ben rögtön 40 ezer erdélyi katonát ígért a szentatyának, ugyanakkor elvárta, hogy a Pápai Állam, Spanyolország és Velence is kössön szövetséget az ügy érdekében. Csakhogy utóbbi kettő ekkor nem volt erre hajlandó, Rudolf császár elköteleződését a hadjárat iránt pedig ugyancsak hiába várta.

Később lemondott Nyugat-Európa segítségéről, viszont a pápa támogatását kérte ahhoz, hogy elfoglalja Oroszországot, és Kelet-Európát, valamint a Kaukázus népeit fordítsa a török ellen. Az elképzelés egyáltalán nem volt irreális, nemrég három hadjáratban is legyőzte Rettegett Iván orosz cárt.

Báthory és a pápák törekvése ráadásul részben egybeesett, Oroszország legyőzése ugyanis azzal kecsegtetett a pápa számára, hogy megszüntethetik az egyházszakadást, és a keleti keresztényeket visszatéríthetik Róma szárnyai alá.

De Báthory előbb az oroszokat gondolta legyőzni, hogy utána megerősödve mehessen a törökre, a pápa viszont a török kérdést helyezte az egyházszakadás megszüntetése elé. Mindezek miatt Báthory csak minimális anyagi támogatást kapott a pápától a török elleni hadjárat előkészítésére.

Báthory István portréja. Fotó: Wikipedia

Milyen egy igazi katonakirály?

Humanista műveltségének csak egy részét köszönhette Báthory István tanulóéveinek, igen sokat képezte magát, amikor a Habsburgok szolgálata után mint erdélyi követ két éven át megtapasztalhatta a Habsburgok börtönét is. Ez idő alatt nyelveket tanult, olvasott, történelmi és filozófiai ismeretekre tett szert. Különösen az államférfiakról szóló és hadtörténeti írások foglalkoztatták. A legnagyobb hatást Julius Caesar, Hunyadi Mátyás és V. Károly gyakorolta rá, de olvasta Erasmust és Machiavellit is. Mire uralkodó lett, már pontos elképzelései voltak, hogy milyen az eszményi fejedelem, és ennek mindenáron meg akart felelni. Noha súlyos egészségügyi problémákkal küzdött, első akart lenni a harcban és a kormányzati munkában, úgy vélte, sohasem lankadhat, rendszeresen éjszakába nyúlóan dolgozott. A kormányzásban tanult emberekkel vette magát körbe, bizalmasai közül többen is a padovai egyetemen végeztek. Küldetéstudata mély hittel párosult, ugyanakkor vallási toleranciával is. Báthory Istvánt a hétköznapokban az egyszerűség jellemezte. Udvarában nem volt helye a kártyának, ivászatnak, luxusnak. Legtöbbször egyszerűen öltözködött, amivel mértékletességre akarta tanítani környezetét – de sokan emiatt megvetették, és a háta mögött katonakirálynak vagy parasztkirálynak nevezték. Báthory István szobra az olaszországi Padovában. Páncélban feszít, kezében anno szablyát tarthatott. Forrás: kozterkep.hu

Nem ártott egy kis titkolózás

Érdekes ebben a kérdésben a lengyelek hozzáállása is, ugyanis amikor Báthoryt megválasztották lengyel királynak, akkor az egyik érv az volt mellette, hogy békés kapcsolatot ápol a törökkel. Éppen ezért Báthory sokáig el se mondta oszmánellenes terveit lengyeljeinek, majd amikor először kifejtette, ak­kor ellenezték is. Később ugyan megváltozott a köz­han­gulat ez ügyben, de Bá­tho­ry 53 esztendősen elhunyt.

Küldetéstudata, hadvezéri tehetsége, valamint jelentős győzelmeket elérő lengyel-erdélyi serege is rendelkezésre állt, ugyanakkor reál­politikusként nem támadhatott a török ellen a Nyugat támogatása nélkül – hiszen meggondolatlanságának éppen Erdély esett volna először áldozatul.

Ezek is érdekelhetnek