Érdek és szerelem

Zrínyi Ilona több évvel idősebb volt második vőlegényénél, családja messze dicsőbb múltra tekinthetett vissza, mint Thököly Imre, aki ráadásul evangélikus volt, és a törökkel cimborált. Zrínyi Ilona mégis hozzáment. Éppen 340 esztendeje.

Ország-világMarle Tamás2022. 06. 12. vasárnap2022. 06. 12.

Kép: Munkács, 2017. június 17. Zrínyi Ilonát és Thököly Imrét megszemélyesítő hagyományőrzők és kíséretük a Munkácsi vár felső udvarában 2017. június 17-én, ahol ezen a napon felelevenítették a 335. éve, 1682. június 15-én tartott menyegzőt. MTI Fotó: Nemes János, Fotó: Nemes János

Érdek és szerelem
Munkács, 2017. június 17. Zrínyi Ilonát és Thököly Imrét megszemélyesítő hagyományőrzők és kíséretük a Munkácsi vár felső udvarában 2017. június 17-én, ahol ezen a napon felelevenítették a 335. éve, 1682. június 15-én tartott menyegzőt. MTI Fotó: Nemes János
Fotó: Nemes János

Sokáig élt a köztudatban az a téves nézet, miszerint Zrínyi Ilona 14 évvel volt idősebb Thököly Imrénél, azonban a nagyapa, Frangepán Farkas Kristóf nemrég előkerült naplójából megtudhattuk az asszony pontos születési dátumát: 1649. március 20. A kettejük közötti korkülönbség így nem 14, hanem 8 esztendő. Az ekkora korkülönbségben a feleség javára pedig semmi szokatlan nem volt a XVII. században.

Hogyan szövődött közöttük a szerelem? Egy alkalommal Zrínyi János Antal, a császári hadsereg tisztje meglátogatta Munkácson nővérét, mire lecsaptak rá Thököly kurucai. Számos császári katonát leöltek, a tisztet pedig fogságba vetették. Zrínyi Ilona több levelet is írt Thökölynek, így öccse kiszabadulhatott. A későbbi levelezések folyamán a kuruc vezér már azt írta az úrnőnek: „Méltóságos Fejedelemasszony nékem jó Asszonyom”, valamint „az szent Békességh megh létélével személy szerint Nagyságodnak udvarolhatok”.

A bimbódzó szerelemnek útját kívánta állni az anyós, Báthory Zsófia. Egyébként is hibáztatta menyét, amiért fiát, I. Rákóczi Ferencet – véleménye szerint – belesodorta egy Habsburg-ellenes összeesküvésbe. Most pedig egy törökbarát politikát folytató „lázadó eretnek”, vagyis evangélikus udvarlásának engedett teret. Báthory Zsófia azonban 1680-ban elhunyt. Igaz, ezzel nem hárult el minden akadály az esküvő elől, főúri házassághoz akkoriban ugyanis uralkodói engedélyre volt szükség. I. Lipót nem siette el az engedély megadását, négy és fél hónap múlva válaszolt, de áldását adta a nászra – azzal a feltétellel, hogy Thököly véget vet Habsburg-ellenes politikájának. Mint tudjuk, a kuruc fejedelem később nem tartotta a szavát.

Édes kincsem uram

„Thököly Imrének öt évig kellett rám várnia s még sem estünk kétségbe” – írta egy levelében Zrínyi Ilona. Jóllehet, az esküvő mögött politikai érdekek is húzódtak, a két fél szerelmét bizonyítja többek között a sok-sok romantikus megszólítás leveleikben: „Édes kincsem uram”, „Édes kedves uram”, „Én édes uram”, „Szívem uram”.

Munkácson a hagyományőrzők rendszeresen megidézik a főúri frigyet. Fotó: Nemes János, MTI

Magáról az esküvőről és lakodalomról igen kevés információnk maradt fenn. A munkácsi várban Lipóczy Miklós evangélikus lelkész adta össze az ifjú párt, de Zrínyi Ilona miatt gyaníthatóan katolikus pap is jelen volt a szertartáson. Az uralkodót Saponara ezredes, a menyasszony családját Zrínyi János képviselte. Az ekkor hatesztendős II. Rákóczi Ferenc Vallomásaiban nagy lakomáról tett említést. A kutatók közül többen Thököly esküvői jegyajándékának tartják az Iparművészeti Múzeumban őrzött, hajó alakú násfát (arany női ékszer).

Magyar földön mindössze három viszonylag nyugodt év jutott az újdonsült házaspárnak. A császári csapatok megkezdték a török kiűzését, Thököly a törökökkel kiszorult az országból, Zrínyi Ilona pedig három éven keresztül tartotta a Habsburgok ellen Munkács várát.

Kígyót fogadott ágyába?

II. Rákóczi Ferenc soha nem tudta elfogadni édesanyja új férjét, Thökölyt egyszerűen hozományvadásznak tartotta. „Nagy lelkeken is erőt vesz a szerelem hatalma” – jegyezte meg Zrínyi Ilonáról, máshol pedig azt írta, hogy „akár véletlenül, akár a Te rendelésed szerint történt a dolog, Uram…anyánk, a te szolgáló leányod, férjének személyében kígyót fogadott ágyába”. Sőt, úgy tartotta, hogy mostohaapja egyenesen a halálát akarta. „Hogy engem, házam utolsó sarját láb alól eltéve és megtartva magának az örökös jogon házamat illető várakat és erősségeket, Magyarországot és a magyar koronát (melyre vágyott) megnyerje és megtartsa.” Hogy valóban ezt akarta volna-e Thököly, arról semmilyen egyéb bizonyítékunk nincs, viszont Rákóczit – aki hattól kilencéves koráig élt mostohaapjával – igen megviselte, hogy ilyen fiatalon hadjáratokra vitték. De Thököly nemcsak hadjáratra akarta hordani Rákóczit, hanem túszként is magával vitte volna a Török Birodalomba, ám Zrínyi Ilona ezt már nem engedte. A későbbiekben mondhatni rendeződött a kapcsolatuk. A felnőtt Rákóczi a szabadságharc kitörése után anyagilag támogatta a száműzetésben élő mostohaapját, Thököly pedig minden birtokát mostohafiára hagyta, mielőtt meghalt.

Távol, mégis együtt

Miután kénytelen volt feladni az erősséget, a bécsi orsolyiták zárdájában élt lényegében fogságban négy éven keresztül. 1690-ben azonban Thököly kuruc–román–török–tatár lovas hadával betört Erdélybe, és győzelmet aratott a császáriak felett, mire az erdélyi rendek megválasztották fejedelmüknek. Ezt a címet ugyan alig viselhette néhány hónapig, de egy fogolycserével ki tudta eszközölni, hogy viszontláthassa feleségét.

Zrínyi Ilona igyekezett gondoskodni férjéről, aki a sok hadakozás mellett egyre többet betegeskedett és ivott. Az 1699. évi karlócai béke után – amelynek értelmében a török alól felszabadult az ország, a Temesköz kivételével – a törökök parkolópályára tették Thökölyt. A kuruc fejedelmet és kíséretét a birodalom egyik belső részére, Európától távol helyezték el, ahol engedélyt kaptak egy magyar település megalapítására, ami a Virágok mezeje nevet viselte.

Thököly öt évig várt, mire nőül vehette Zrínyi Ilonát. Forrás: Wikipedia

Ellátásukról ugyan gondoskodott a birodalom, de jövedelmüket borárusítással egészítették ki. Thököly egyre betegebb volt, és egyre kevesebbszer élvezhette a vadászatokat, előbb azonban hitvese (1703) hunyt el, majd két évvel rá ő is (1705).

Nem sokáig éltek

Zrínyi Ilona három gyermeket is szült Thököly Imrének, de a csecsemők összesen két évet se éltek. Az 1683. február 20-án született Thököly István mindössze hat hetet élt. Két évvel később Zrínyi Ilona ismét várandós lett, hónapokig hordozta magzatát szíve alatt Munkács ostroma közben! Valószínűleg nem sokáig élhetett a gyermek, hiszen a születésről semmilyen információnk nincs. Harmadik gyermekük, Thököly Zsuzsanna már száműzetésben, 1694. október 13-án látta meg a napvilágot Nándorfehérváron, de csupán egy esztendő adatott meg neki.

 

Ezek is érdekelhetnek