Február elején kezdik vetíteni a mozik A feltaláló című új magyar játékfilmet. A Gyöngyössy Bence rendezésében készült életrajzi dráma a Béres Csepp megszületésének izgalmas történetét és dr. Béres József hatalommal vívott, megalkuvást nem tűrő harcát mutatja be a hatvanas-hetvenes években. Kabay Barna Balázs Béla-díjas, érdemes művész producerrel beszélgettünk.

Erőt adó elhivatottság – a Béres Csepp története

– Mióta foglalkoztatja a Béres-élettörténet?

– Tulajdonképpen az 1970-es, 1980-as évektől kezdve. Petényi Katalin forgatókönyvíróval együtt mély empátiával követtük Béres József életét és kálváriáját. Eljutottak hozzánk a csodás gyógyulásokról szóló hírek, és persze a kutató ellen irányuló lejárató kampány részletei is.

Új szemszögből ismertem meg az életútját, amikor elolvastam Béres Klára Cseppben az élet című könyvét, mely lényegében apa és fia beszélgetése, és külön érdekessége, hogy a szövegét még életében id. Béres József lektorálta. Ez annyira megihletett bennünket 2015-ben, hogy Béres József életútja címmel 52 perces dokumentumfilmet készítettünk, Petényi Katalinnal együtt rendeztük.

– Tehát ebből indultak most ki?

– Forgatókönyveinket évtizedek óta dokumentumfilmekkel készítjük elő, hogy minél autentikusabb legyen a történet. A játékfilmtervet 2017-ben beadtam a Magyar Nemzeti Filmalaphoz, azonban elutasították.

Rá egy évre az MTVA-val együtt­működve Cseppben az élet címmel négyrészes tévésorozatot sikerült megvalósítani, amelynek rendezője Gyöngyössy Bence, producere pedig én voltam.Végül pedig a régóta tervezett A feltaláló című játékfilmet a Projekt Film Kft. koprodukciós partnerei segítségével ez év elejére készítette el.

Béres József feltalálót Gáspár Tibor személyesíti meg.

– Mitől izgalmas Béres József pályafutása?

– Példaértékű a mások iránti odaadása, az optimizmusa, a hite. Számos megnyilvánulása, például az értékek felmutatása, a jó keresése az egyre devalválódó világunkban ritkaság, és vegyük még hozzá azt is, hogy a feltaláló a legreménytelenebb helyzetekben sem adta fel, a saját erőfeszítéseit helyezte előtérbe.

Hihetetlen életöröm, életszeretet sugárzott belőle. Számos kudarca, meghurcoltatása sem tudta depresszióba kényszeríteni. Ebben segítette családja, és üldöztetése idejében végig mellette állt.

– Van valamiféle üzenete a filmnek a ma emberéhez?

– Úgy gondolom, igen. Béres tevékenysége, állhatatossága kifejezetten cselekvésre, a jó és értékes dolgok keresésére és felmutatására buzdít bennünket. Saját erőfeszítéseinkhez ad erőt, reményt.

– Számoltak-e azzal, hogy némi hátrányt jelent a nézők moziba való becsalogatásában, hogy a Béres-sztorit az idősebbek ismerik, a fiatalok talán nem is hallottak róla?

– A feltaláló című film 1976-ban lezárul azzal, hogy a készítményt a Herbária forgalmazza, és a bíróság felmenti Béres Józsefet a sarlatánság vádja alól. Azóta felnőtt két generáció. Éppen ezért fontosnak tartjuk, hogy a mai húsz-harminc évesekhez eljusson a produkció.

Persze nem könnyű a hollywoodi szuperhősökhöz szokott réteget mozgósítani. A film országosan harminc-negyven moziban látható a Pannónia Enter­tainment forgalmazásában.

Ha a fiatalokat megérinti a történet, segít nekik eligazodni a múltban, megérteni nagyszüleiket, szüleiket, önmagukat, már azzal is sokat tettünk.

Kabay Barna nevéhez legendás magyar filmek fűződnek. Fotó: Németh András Péter

– A napokban visszatért az ország tíz nagyvárosának mozijába a Jób lázadása, amit 1983-ban Gyöngyössy Imrével (Gyöngyössy Bence édesapjával) közösen forgatott, és annak idején Oscar-díjra is jelölték az öt legjobb külföldi film között. Más lehet most a fogadtatása?

– Magam is meglepődtem, hogy a budapesti bemutatón telt ház volt, s a vetítés végén sokan sírtak. Az 1980-as években itthon még tabutéma volt minden zsidókérdéssel foglalkozó film, rengeteg akadályt kellett leküzdenünk. A Jób lázadását betiltották és politikai vétót emeltek ellene.

A Gyöngyössy Imrével és Petényi Katalinnal írt történetünk a vidéki magyar zsidóság elhurcolását beszéli el megrendítő módon – gyerekszemszögből.

Azt mondhatom, hogy a tavaly teljeskörűen restaurált filmklasszikus technikailag élvezhetőbb lett, mint az eredeti. Miközben egy kockát sem változtattunk meg, a hangzás és a színvilág modernizálása jót tett az alkotásnak.

És megdöbbentő, hogy utolért bennünket a történelem: a kirekesztés, a gyűlölködés, az exodus az utóbbi időkben az egész világon láthatóan felerősödött.

Hozzászólások

Kövess minket a legfrissebb sportos trendekért és inspirációkért a Facebookon is.