Derült égből villámcsapásként érkezett több mint egy évvel ezelőtt a pandémia, amely miatt 2021-re halasztották a tokiói nyári olimpiát. Egészségesnek maradni, ez lett hirtelen a sportolók legfontosabb célja, hogy folytatni tudják a felkészülést a július 23-tól augusztus 8-ig tartó ötkarikás játékokra – magyarázza az olimpiai bajnok öttusázó, Fábián László.

Fábián László: Első az egészségbiztonság az olimpián

– Mekkora sokkot jelentett a sportvilágban tavaly, hogy a járvány világméreteket öltött, és erre ráment 2020-ban az olimpia is?
– Óriásit! Micimackó szavaival élve: a baj előtti pillanatban még semmi baj nem volt… A Nemzetközi Olimpiai Bizottság és a szervezőbizottság gyorsan reagált a járvány terjedésére, és helyesen tette, hogy egy évvel elhalasztotta – és nem törölte! – a játékokat. A bejelentéskor a sportolók a legintenzívebb felkészülési szakasz kellős közepén jártak, számtalan sportágban megszerezték a kvótákat, megtervezték az edzőtáborokat, a versenyeket, a formába hozást…

Nyilván senkinek nem volt könnyű megemészteni, hogy rengeteg erőfeszítés hiábavalónak bizonyult. A MOB részéről a logisztikai előkészületek – a repülőjegyektől a szállásfoglaláson át az eszközök szállításáig – már javában zajlottak, sőt a vitorlások hajóit tartalmazó konténer el is indult Japán felé. Mindezeket gyorsan át kellett ütemeznünk; megjegyzem, a konténert sikerült elérnünk Hamburgban…

– Ha megtörik a felkészülés íve, hová kell visszalépni, honnan kell újraépítkezni?

– Egy olimpiai felkészülés nem csupán az utolsó évet jelenti. Ez egy olyan álom, amit szinte minden tehetséges sportoló tizenéves kora óta dédelget magában. Rengeteg edzés, bajnokságok, világversenyek és jelentős eredmények sorozata szükséges ahhoz, hogy valaki eljusson az olimpiai részvételig; ez egy hosszú küzdelem. Nyilvánvaló, hogy a járvány más mederbe terelte a felkészülést: egészségesnek maradni, ez lett hirtelen a legfontosabb cél.

A versenyzőknek nem csupán a megváltozott edzéskörülményekhez kell alkalmazkodniuk, hanem ugyanúgy félnek a vírustól, mint mindenki más. Az orvosi protokoll szerint egy fertőzött sportoló visszatérése négy hét, rosszabb esetben akár hat hét is lehet – miközben egy olimpiai felkészülés során napokat se szabad kihagyni ahhoz, hogy valaki csúcsformába hozza magát. Ez a félelem és alkalmazkodás jóval nagyobb kihívást jelent, mint az egyéves halasztás.

– Hány sportoló fertőződött meg?

– A több százezer igazolt sportolóról nincs pontos statisztikánk, ráadásul ez érzékeny adat, nem mindenki osztja meg a pozitív teszt­eredményét szélesebb körben. Az olimpiára készülők közül is többen megfertőződtek, ők próbálják maradvány nélkül leküzdeni a betegséget és utolérni magukat. A sportolók és a felkészítő szakemberek nagyon magas számban éltek az oltás lehetőségével.

– Mik a tapasztalataik, az edzett sportolók ellenállóbbak a vírussal szemben?

– Logikus lenne, hogy a tünetek kevésbé viselik meg az egészséges, rendszeresen sportoló embereket, de az elmúlt bő egy év tapasztalatai azt mutatják, nincs ilyen egyértelmű összefüggés a fertőzés lefolyása során. Ez a vírus ismeretlenül robbant be, és a tudósok, orvosok még mindig a teljes feltérképezésén dolgoznak megfeszített erővel.

– A sportpszichológusoknak jócs­kán akad feladata…

– Így igaz! A MOB részéről az első pillanattól kezdve a lehető legnagyobb hangsúlyt fektetjük arra, hogy hitet adjunk a sportolóknak: olimpia márpedig lesz, vagyis továbbra is ugyanúgy kell dolgozni és készülni, mintha nem történt volna semmi. Teljes erőbedobással, tudatosan! Rendkívül nehéz, hiszen ilyen pandémiát még senki nem élt át; talán csak a háborús időszakok lehettek ilyen bizonytalanok…

– Ön átélt már sokkoló hírt: a szovjet blokk bojkottja miatt Magyarország sem vett részt a Los Angeles-i olimpián 1984-ben, így ön hiába volt magyar bajnok és nyert nemzetközi versenyeket, lemaradt róla.

– Nem szívesen hasonlítom össze ezeket a helyzeteket, hiszen mindenkinek a saját fájdalma sajog jobban. De míg nekünk akkor ott elúsztak az álmaink, addig most „csak” elhalasztották az ötkarikás játékokat, vagyis a sportolókban nem merülhet fel a kétely, hogy érdemes-e tovább edzeni. Igen, érdemes! Ennek a meccsnek a lefújása augusztus 8-án este lesz, amikor a záróünnepségen kialszik az olimpiai láng.

Fábián László. Fotó: Szalmás Péter, MOB

– Statisztikák szerint a sportolók 70 százaléka életében csak egyetlen olimpián tud indulni. Mit hozott a halasztás nálunk?

– Ez az egy év kinek jól jött, kinek rosszul. Például az egyik legsikeresebb kajakos, Szabó Gabriella már tavaly bejelentette, hogy visszavonul, nem vállalta be a plusz egyéves felkészülést. Ungvári Miklós hosszú éveken át meghatározó személye volt a cselgáncssportnak; most úgy tűnik, nem sikerül neki a kvalifikáció.

Koránál fogva hasonló cipőben járt Szász-Kovács Emese párbajtőrvívó, aki szülés után visszatérve, az utolsó pillanatig küzdött, de a napokban eldőlt, hogy nem lesz ott Tokióban. Hosszú Katinka, Kozák Danuta és a saját sportágamban, az öttusában Marosi Ádám, Kasza Róbert sem lett fiatalabb ez idő alatt, nekik sem egyszerű az élet. Viszont van néhány fiatal tehetségünk – például az úszóknál Késely Ajna, Kós Hubert, a sportlövőknél Péni István –, akiknek esetleg jól jött ez a pluszév.

– Apropó, fiatalok! Nemrég találkoztam az ön nevével a Szentkirályi Tehetségprogram harmadik szériájának eredményhirdetésén, amelyen a kajak-kenu, a vívás és az öttusa fiatal sportolóit, továbbá egy ifjú parasportolót díjaztak. Milyen szerepet vállalt ebben?

– Ez a tehetségprogram a Magyar Olimpiai Bizottság szakmai együttműködésével jött létre, Kovács Katalin háromszoros olimpiai bajnok kajakozóval és Nagy Tímea kétszeres olimpiai bajnok párbajtőrvívóval együtt a kuratórium mentoraként vettem részt a döntésben.

Nagyon fontosnak tartunk minden hasonló kezdeményezést, ami a jövő bajnokait támogatja, aminek segítségével a tehetséges utánpótláskorúak egy lépéssel közelebb kerülhetnek álmaik eléréséhez, és hosszú távon tovább növelhetik a magyar olimpiai aranyérmek számát.

A szakmai visszajelzésen túl ez egy kézzel fogható segítség, hiszen a győztesek a fejenként egymillió forintos díjazást a pályázatukban meghatározott céljaik megvalósítására fordíthatják. Hadd emeljem ki az öttusázó nyertest: Viczián Bence számos hazai elismerése mellett már két Európa-bajnoki cím tulajdonosa az U19-es korosztályban.

– Visszatérve az olimpiára: jelen állás szerint hogyan zajlanak majd a versenyek?

– Rendkívül szigorú egészségügyi biztonsági intézkedések közepette rendezik meg az olimpiát. Leszűkítették a résztvevők létszámát, az olimpikonokon kívül csupán a lebonyolításhoz szükséges személyek juthatnak akkreditációhoz. Külföldi nézők nem ülnek majd a lelátókon – én bízom benne, hogy a nem éppen a vehemenciájukról ismert japán szurkolók azért lesznek, merthogy a drukkolás moraja inspirálóan hat a versenyzőkre.

Megfelelő óvintézkedések lépnek életbe már a kiutazás előtt, és egy zárt burokban történik majd minden. A szabályokról egy komoly kézikönyvet adtak ki a szervezők. Például egy applikáció segíti azt, hogy mikor érdemes az étkezőbe menni, mert kevesen vannak; csak a steril buszokat lehet használni a közlekedésre az olimpiai falu és a versenyek helyszínei között; egyébként pedig nem lehet elhagyni a szállás területét, tilos a városnézés. Első az egészségbiztonság, és ha ez teljesül, akkor minden sportoló a felkészültségének megfelelően be tudja bizonyítani, hogy mire képes az olimpiai játékokon.

– Három hónappal az olimpia előtt vállalkozik az esélylatolgatásra?

– Ha a magyar sportolók minél nagyobb számban és minél több sportágban kijutnak Tokióba, akkor biztosan meglesz az okunk az örömre a végén. Nagyon fontos hangsúlyozni, hogy egy sportoló életében már az óriási teljesítmény, ha az eredményei alapján részt vehet az olimpián, versenyezhet a világ legjobbjaival – ez mindenképpen tiszteletet érdemel.

Hozzászólások

Kövess minket a legfrissebb sportos trendekért és inspirációkért a Facebookon is.