Negyven nyáron keresztül építette anno székesfehérvári várát Bory Jenő szobrász-építész, saját tervei és fantáziája alapján, emléket emelve a hitvesi szeretetnek és művészi álmainak.

Guinnes-rekord és egyben megkapó műemlék

Kevés olyan alkotót ismerünk, aki még életében felépítette saját emlékművét és múzeumát, közéjük tartozik Bory Jenő. A vár története 1912-ben kezdődött, amikor a szobrászművész-építészmérnök a Székesfehérvár melletti Mária-völgyben megvásárolta azt az egyholdnyi területet, ahol szőlő és gyümölcsfák között eredetileg csak egy borospince állt a hozzá tartozó présházzal. Lakássá bővítette, és készített fölötte egy műtermet is, hogy családjával ott tölthesse a nyári szünetet.

A vár építésébe csak az I. világháború után kezdett, amikor sokasodó szobrászi megrendeléseinek honoráriumából erre is tudott költeni. A Képzőművészeti Főiskola szobrász- és a Műszaki Egyetem építésztanára 1923-tól kezdve haláláig, majdnem negyven nyáron keresztül építette a várat, folyamatosan bővítette, díszítette, még csak terveket sem rajzolt, mindent a helyszínen alakított ki.

Többnyire egyedül, a két kezére hagyatkozva dolgozott, legfeljebb néhány alkalmi segítséget vett igénybe – teljesítménye a Guinness-rekordok könyvében is szerepel mint a világ legnagyobb építménye, amelyet ember egymaga, saját két kezével felépített.

A várban lépten-nyomon visszaköszönő anyag a XX. század elején az építészetet megújító beton, egészen pontosan a Bory Jenő által preferált kvarcbeton. Ebből készültek az ajtó- és ablaktokok, oszlopok és kupolák, korlátok és lépcsők, illetve a kerti díszkutak, medencék, szobrok és domborművek, a legkülönbözőbb méretben.

Székesfehérvár, Bory-vár. Fotó: Kállai Márton

„Ha a cement nem volna, a Bory-vár sem volna – olvasható az emlékirataiban. – Drasztikusan szólva: a Bory-vár egy betonkísérleti állomás. Van itt vagy 200 oszlop, hengeres, sima, mintha esztergálva volna, pedig mind-mind úgy készült, hogy kátránypapír hengerbe öntöttem a híg betont, a kétszer körülsodort papírhengert dróttal átkötöttem. Kész az oszlopforma.”

A vár minden apró beugrója, kiszögellése, kőkockája külön jelentést, valós történetet vagy kitalált legendát hordoz, amit a tulajdonos anno maga mesélt el az érdeklődőknek, miután 1934-ben megnyitotta a vár kapuit a látogatók előtt. A kövek ugyanis beszélnek, hirdeti máig a mozaikból kirakott felirat a talpunk alatt.

Mesélnek többek között Bory Jenő felesége iránti rajongásáról. A Mintarajziskolában ismerkedett meg Komócsin Ilonával, aki Szeged város ösztöndíjasaként Székely Bertalan növendéke volt; 1907-ben kötöttek házasságot.

Megelevenedik a történelem is a várban… Fotó: Kállai Márton

A vár lakótornya az építő családját szimbolizálja: a legkisebb kupola György fiát, egy szinttel feljebb a két egyforma az ikerlányokat, Ilonát és Klárát, a kétcsúcsú tető pedig magát a házaspárt. A kakasos az asszony, „mert a hölgyek mindig arra fordulnak, amerre a szél fúj”, vallotta a családfő.

A Bory-várban szinte minden szimbolikus, ahogy a Hitvesi szeretet kápolnája is. Honnan a név? A különös „szentély” freskódíszes apszisába állította Bory a Hitvesi szeretetnek feleségéről mintázott, egész alakos, ülő szobrát, és kétfelől a fal mellé helyezte a Csók szimmetrikusan megkettőzött kompozícióját.

A freskó sárga színű hölgyei más híres művészek múzsái (köztük Mona Lisa is), akik az irigységtől sárgák, mert őket nem szeretik annyira, mint Bory Jenő a feleségét. A férfi szerelmének megannyi művészi jelét adta, a teraszon például az egyik pihenőnél, az ókori klasszikus korok sztéléjét idéző falon, a tündöklően fiatal és szép feleségről készült szobor alatt, vésett betűkkel a mester verssorait olvashatjuk.

Vers Komócsin Ilonához, a szeretett feleséghez. Fotó: Kállai Márton

A várban több száz, a legváltozatosabb technikával készült szobor található, a falakat elborítják a festmények – Bory Jenő ugyanis „benépesítette” a kortárs művészek (Csók István, Stróbl Alajos, Székely Bertalan), valamint felesége és saját műalkotásaival. A külső és belső terekben a legváratlanabb helyeken tűnnek fel a mozaikok, üvegfestmények, díszkutak.

Az úgynevezett százoszlopos udvar körbefutó folyosóin a magyar történelem nagy alakjai, hősök, dalnokok és királyok sorakoznak, Álmos ősvezértől Tinódi Lantos Sebestyénig. Olykor meghökkentő a „szomszédság”: az alsó teraszon jobbra eredeti, a hódoltság korából származó, turbános török sírköveket látunk, balra Bory Jenő egy különös, ötágú csillaggal egybekomponált kőkereszttel jelölte meg az 1945-ös harcokban itt elesett orosz katona sírját.

Vagy: a vár előterében föltűnik egy monumentális méretű Krisztus-fej, a Bory család síremlékének másodpéldánya, nem messze tőle egy életnagyságú, a földtől mintha éppen elemelkedni akaró, fiatal, sudár női akt, a Kelő napsugár című bronzfigura áll.

A művész a II. világháborút a Bory-várban élte végig, a front kellős közepén. A várat agyonbombázták, az összes torony megsérült. A szobrokra célba lőttek, a képeket végighasogatták. A tulajdonos nyugdíjas éveit a vár helyreállításával töltötte, és idegenvezetőként tevékenykedett.

Egy, az épületben található számos szobor közül. Fotó: Kállai Márton

1959. december 19-én hunyt el, a Bory-várban. Műtermében ravatalozták fel, a búcsúztatón Kisfaludi Strobl Zsigmond, egykori tanártársa is megjelent. A fehérvári Csutora temetőben helyezték végső nyugalomra, a család számára tervezett sírboltban.

A várral ezután nem sokat foglalkoztak. Csak 2001-ben éledt újra a „Bory-kultusz”, amikor letisztították a festményeket, kijavították a lepusztultabb részeket, és a szobrokból kiállítást rendeztek. Az építmény ma Bory Jenő leszármazottai­nak tulajdonában van, s az általuk létrehozott alapítvány segítségével tartják fent, működtetik.

Az alapítók célja az itt található művészeti hagyaték egyben tartása és bemutatása, az építtető életművének felkutatása, tudományos feldolgozása és ismertetése.

Nem érdemes vitát nyitni arról, hogy a Bory-vár giccs vagy műremek. Az a rengeteg munka, amit Bory Jenő a létrehozásába fektetett, mindenkit lenyűgöz. Ne kérjük számon az egységes építészeti stílust sem, merthogy ez az építmény önmagáért készült: gondolatokat, álmokat, érzéseket, hangulatokat tükröz. Egyszerűen csak órákon át élvezzük!

Hozzászólások

Kövess minket a legfrissebb sportos trendekért és inspirációkért a Facebookon is.