A Budát védő „Szegények atyja”, az elhunyt XI. Ince pápa boldoggá avatási eljárását a XVIII. század elején indították el, ám a franciák tiltakozása miatt félbe kellett szakítani. Végül 1956. október 7-én sikerült.

Harangszó adta hírül

Éppen 333 évvel ezelőtt, két és fél hónapig tartó ostrom után sikerült a keresztény hadaknak visszafoglalniuk az oszmánok fennhatósága alatt álló Budát. A lófarkas zászlót, mely 145 évig hirdette ott a törökök uralmát, 1686. szeptember 2-án egy magyar vitéz, Petneházy Dávid döntötte le a vár fokáról (a legendárium több nevet őriz, de többek között Jókai Mór is mellette tette le a voksát).

A Petneházy család nemzedékek óta őrzi ősük emlékét, olyannyira, hogy éppen a dinasztia legfiatalabb tagjai kezdeményezték az évforduló méltó megünneplését, Áder János köztársasági elnök fővédnöksége mellett: nemzetközi történészkonferenciával, XI. Ince pápa budavári szobrának megkoszorúzásával, valamint Kodály Zoltán Te Deum című művével a Mátyás-templomban.

A négy szólóénekesre, vegyes karra, orgonára és zenekarra írott kompozíció elkészítésére Budapest polgármestere, Szendy Károly kérte fel a zeneszerzőt 1936 tavaszán, Buda visszafoglalásának 250. évfordulója tiszteletére.

A törökök felett aratott győzelem az összefogás erejéről tanúskodik, s ebben fontos szerepet játszott XI. Ince pápa, akit „Magyarország megmentőjeként” is emlegetnek. A XVII. század legjelentősebb egyházfejedelmeként ugyanis pénzt és energiát nem sajnálva, intenzív diplomáciai munkával hozta tető alá azt a keresztény szövetséget, amely véres harcok árán felszámolta másfél évszázados hódoltságunkat.

A pápa egy igen előkelő és gazdag főrangú család sarjaként, Benedetto Odescalchi néven látta meg a napvilágot 1611-ben az itáliai Comóban. Példátlanul fiatalon, 35 éves korában bíborossá nevezték ki. Tisztelet övezte fáradhatatlan jótékonysága miatt, például saját vagyonából támogatta az éhezőket.

A francia udvar nemegyszer igyekezett megakadályozni, hogy a rendkívül népszerű, ám XIV. Lajos politikai törekvéseire veszélyesnek tartott bíborost ültessék Szent Péter trónjára, de végül nem jártak sikerrel: a konklávé 1676-ban nagy többséggel a „szegények atyját” választotta pápává, aki az elődje iránti tiszteletből a XI. Ince nevet vette fel.

XI. Ince szobra. Fotó: Bebes Mátyás

XI. Ince szobra. Fotó: Bebes Mátyás

A trónra lépése után radikális reformokat vezetett be a vatikáni adminisztráció átalakítására, a korrupció és a nepotizmus, azaz a magas rangú egyházi tisztségek bennfentes osztogatásának felszámolására. Ezenkívül védte az egyház szabadságát a király önkényével és az állam mindenhatóságával szemben. Isten törvényeit képviselte, útjáról sem hízelgéssel, sem fenyegetésekkel nem tudták letéríteni.

Mindemellett az Oszmán Birodalom európai hódításainak felszámolását és a muszlim hódítók kontinensről történő kiszorítását tekintette legfőbb küldetésének. Fáradságot nem ismerve dolgozott a keresztény erők összefogásáért, és minden módon próbálta megteremteni a hadviselés anyagi feltételeit.

Lázas diplomáciai tárgyalásainak eredményeként 1684. március 5-én létrejött a Szent Liga: a pápai állam, a Habsburg Birodalom, a Velencei Köztársaság és a Lengyel Királyság szövetsége a török kiűzésére, amihez később Svédország, Bajorország, a szász és brandenburgi választófejedelemség is csatlakozott.

A pápa a vatikáni kincstárat alaposan megcsapolva óriási pénzügyi segítséget, mintegy 18 millió aranyforintot (messze a legnagyobbat) adta a törökellenes hadjárat megszervezéséhez. 1686 elején XI. Ince pápa kiadta a jelszót Buda visszafoglalására: Beata Virgo Dabit Auxilium, azaz a Boldogságos Szűz ad segítséget – a jelszó kezdőbetűi a latin ábécé írásmódjával Buda nevét adják ki.

A pápa hívó szavára egész Európa megmozdult. A Szent Liga felszabadító hadai – amelyekhez csatlakozott 15 ezer magyar harcos is, Bercsényi Miklós, Petneházy Dávid, Barkóczy Ferenc, Bottyán János (Vak Bottyán), valamint gróf Eszterházy János „ezereskapitányok” parancsnoksága alatt – június végére körbezárták Budát. Szeptember 2-án indult meg a döntő roham, melynek végén lehanyatlott a félhold Buda ormáról.

Amikor a fényes győzelem híre eljutott a Vatikánba, az örömében könnyező XI. Ince azonnal elrendelte, hogy másnap, szeptember 10-én az Angyalvár delet jelző ágyúlövése után konduljon meg Róma összes templomának minden harangja, és egy órán át zúgjon folyamatosan, így tudatva országgal-világgal, hogy Buda felszabadult.

Aranyláncos harcos a törökök ellen

Petneházy Dávid Szabolcs vármegyei nemesként született, a debreceni református kollégium után katonai pályára lépett. Vakmerő lovaskapitányként emlegették a kuruc harcok idején, Thököly nevével együtt. Amikor vezérét 1685-ben elfogták a törökök, Petneházy ezredével együtt császári szolgálatba lépett.

Nevéhez fűződik Szolnok, Szarvas és Arad visszavétele – ezért Lipót császár 1686 januárjában aranylánccal jutalmazta. Buda ostroma idején előbb a budai törökök megsegítésére küldött oszmán segélycsapatokon aratott győzelmet, majd ezredével együtt kivette részét a szeptember 2-i harcokból is.

 

Hozzászólások

Kövess minket a legfrissebb sportos trendekért és inspirációkért a Facebookon is.