Háziállatainkat is védeni kell

A Kárpát-medencében őshonos haszonállatok megóvása a hazai természetvédelem egyik fontos célja.

Ország-világVass Krisztián2020. 05. 20. szerda2020. 05. 20.

Kép: Szürkemarha termék és állatbemutató apajpuszta eredetvédelem alatt álló élelmiszer őshonos fajta legeltetés feldolgozás és vendéglátás 2013 08 29 Fotó: Kállai Márton

Háziállatainkat is védeni kell
Szürkemarha termék és állatbemutató apajpuszta eredetvédelem alatt álló élelmiszer őshonos fajta legeltetés feldolgozás és vendéglátás 2013 08 29 Fotó: Kállai Márton

„Hogy a honfoglaló magyarok állattartása fajokban milyen gazdag lehetett, mutatja, hogy a honfoglalás kori sírokban összesen 10 állatfaj került elő (szarvasmarha, juh, kecske, sertés, teve, ló, kutya, tyúk, lúd és réce), holott a sírokban nem fordul elő minden, a lakosság által tartott állatfaj...” – írta Bökönyi Sándor (1926–1994) archeozoológus professzor.

A Kárpát-medence közös otthonává lett embernek, szilaj és kezes jószágnak egyaránt. E veszélyeztetett fajgazdagság megóvása a hazai természetvédelem egyik fontos célja.

Ennek a gondolatnak egyik állomása volt az ENSZ 1992-es Rio de Janeiró-i Környezet és Fejlődés Konferenciája, amely a háziállatokat is a védendő biológiai értékek közé emelte. E genetikai sokszínűségre addig nem fordítottak kellő figyelmet.

Az elmúlt három évtizedben Magyarországon egyre inkább gyökeret vert e szemléletmód. Őshonos haszonállatainkat a nemzetipark-igazgatóságok hálózata és a Nemzeti Bio­di­ver­zitás- és Génmegőrzési Központ örökíti nemzedékről nemzedékre.

A védett természeti területeken folytatható állattenyésztés főként régi magyar háziállatfajták külterjes tartásával valósulhat meg. E hagyományos gazdálkodás a természetvédelmi szempontból szükséges is. Az őshonos vagy régen honosult fajták ugyanis jól alkalmazkodtak a környezetükhöz és az extenzív gazdálkodáshoz.

Az ország tájképi, kultúrtörténeti sajátossá­gainak jellegzetes megtestesítői: annak a magyar világnak, amelyet Paál László, Munkácsy Mihály, Szinyei Merse Pál vitt mesterien vászonra.

A nemzetipark-igazgatóságok állományai (magyar szürke szarvasmarha, bivaly, cikta juh, hucul és muraközi ló) immár országos viszonylatban is jelentősek és meghatározóak.

A termékfejlesztés és népszerűsítés sikere, hogy néhány védett őshonos állatfajtából készült bio- és ökotermék ismertté és keresetté vált. Mind a hazai, mind pedig a külhoni piacokon.

Nemzeti Parki Termék védjeggyel bírnak, amely a védett természeti területek vagy Natura 2000 földek portékáinak és szolgáltatásainak elismerő címe. A 2020-as esztendőben már több mint 200 gazdálkodó mintegy 1000 terméke viselheti e megkülönböztető jelzést.

Sőt, a termékkör folyamatosan bővül. Szörpök, gyümölcslevek, pálinkák, borok, kolbászok és szalámik, kézműves termékek, lekvárok, mézek, sajtok és olyan különlegességek között válogathatunk, mint a füstölt pisztráng és az őrségi dödölle is. Egytől egyig ízig-vérig itthoni finomság mind.

Az Orbán-kabinet egy évtizedes kormányzása tehát jelentős eredményre vezetett. A számok önmagukért beszélnek. A nemzetipark-igazgatóságok őshonosállat-állományának nagysága 2020-ban meghaladta a 14 ezres egyedszámot, amely 2010-hez viszonyítva 45 százaléknál nagyobb növekedést mutat.

Bizonyítva a magyar kormány patrióta zöldpolitikai határozottságát. És igazolva azt, hogy jó irányba tart a szekér.

Ezek is érdekelhetnek