Hittel, bizakodással tenni az oktatásért

Három évtizede indult újra a magyar oktatás Erdély egyik legrégibb protestáns iskolájában, a Kolozsvári Református Kollégiumban. Az intézmény azonban az 1948-ban államosított egyházi épületeknek csupán egy részét kapta vissza 2002-ben.

Ország-világMakkay József2020. 11. 30. hétfő2020. 11. 30.

Kép:

Hittel, bizakodással tenni az oktatásért

„Épület még nincs, de az Úristen majd rendel. Elmondhatjuk, hogy ennek az iskolának teste nincs, de lelke van. És ha van lelke, akkor abból lesz valami” – ezekkel a szavakkal indította útjára 30 évvel ezelőtt a Kolozsvári Református Kollégiumot az Erdélyi Református Egyházkerület néhai püspöke, Csiha Kálmán. Erdély egyik legrégibb protestáns iskolájának az épületeit az 1989-es rendszerváltás után 12 évig a Gheorghe Șincai Líceum használta.

Az 1948-as államosítást köve­tően egy évtizedig még magyar középiskolaként működő tanintézményt a bukaresti hatalom kétnyelvű iskolává változtatta. A Ceaușescu-rendszer végére nemcsak a magyar osztályok tűntek el, hanem az Ady–Șincai névkombinációból magyar költőnk nevét is kihagyták.

A ro­mán líceummá átalakított iskola fenntartójával folytatott többéves pereskedés 2002-ben jutott finisbe. A 12 éven át egy külvárosi tanintézmény néhány osztálytermében meghúzódó kollégium ekkor vehette birtokába a református egyház 1557-ben alapított iskolájának főépületét. Az öröm nem volt teljes, hiszen az erdélyi protestáns egyháztól elkobzott ingatlan­együt­tesnek csupán egy részét szolgáltatták vissza.

Jogállami körülmények között elképzelhetetlen módon a román bíróság a Református Kollégium telkét megosztotta a kommunizmus éveiben ide telepített Şincai Líceummal, amelynek a belvárosi területre semmiféle birtoklevele nem volt.

Az intézmény folyosóján. Fotó: Makkay József

A közelmúltban ennek a három évtizednek a történetét elevenítette fel online formában a kollégium tanári kara és diáksága. Tavaly ősszel ünnepélyes keretek között a szomszédos Farkas utcai református templomban emlékeztek meg a 30. tanév kezdetéről, ám az idénre tervezett évfordulós ünnepségre a koronavírus-járvány miatt már csak virtuális térben kerülhetett sor.

Újraindulása óta a kolozsvári kollégiumot vezető dr. Székely Árpád igazgató és tanári kara nemcsak Erdély elismert szórványkollégiumává alakította az iskolát, hanem a kincses városban a rendszerváltás után elsőként itt teremtették meg a magyar tannyelvű szakoktatást.

A kollégium részeként elindított szakiskolát 2014 őszén Orbán Viktor miniszterelnök avatta fel Kolozsváron. A magyar kormány támogatásával berendezett szakiskola átadását követően – három év megfeszített munkával – a tavaly őszi tanévkezdésre kívül-belül megújult a Református Kollégium épületegyüttese is. Amelynek udvarán egy évvel ezelőtt az iskola messze földön híres kórusa is fellépett.

A zenetanár-kórusvezető igazgató erre a legbüszkébb, hiszen 1990-es megalakulása óta a kórusnak mintegy 500 önálló fellépése volt Erdélyben, Magyarországon és több nyugat-európai országtól kezdve az Egyesült Államokig, szerte a nagyvilágban.

Miközben Erdélyben a magyar iskolák között is kemény versengés folyik az érettségi jegyeket magukban foglaló jobb helyezésekért, Székely Árpád igazgató úgy véli, a statisztikának szóló oktatás nem ismer gyenge diákokat, holott minden pedagógus tudja, hogy gyengébb képességű gyerekek is vannak.

„Nagyobb eredménynek tartom azt, amikor szórványból jött diákokat segítünk a felzárkóztatásban és a sikeres érettségizésben, mint hogy egy kilences tanulót tízes, eminens diákká faragjunk.”

Ezek is érdekelhetnek