Két- és négykerekű kincsek a birtokon

Jelentős hír volt évekkel ezelőtt, hogy Kaáli Nagy Géza szülész-nőgyógyász professzor, az optikális trokár feltalálója az Amerikai Egyesült Államokból hazatelepül. A Kaáli Intézet alapítója mára Balaton-felvidéki otthonában a világ egyik legjelentősebb autó-motor gyűjteményét hozta létre.

Ország-világVarga Attila2019. 10. 08. kedd2019. 10. 08.
Két- és négykerekű kincsek a birtokon

Gombnyomásra emelkedik fel az egyik garázsajtó, bent színes autócsodák. Sehol egy porszem, a páratartalom és a hőmérséklet szabályozott. Ötven-száz éves Rolls- Royce-ok, Jaguarok, Cadillacek, Fiat To polinók, BMW-k, egyéb „űrautók”, Weiss Manfréd, Mátra, Berva, Tünde, Pannónia motorok – akár egy autószalonban az új autók; ha olajjal és benzinnel feltöltenék, pöccre, első próbálkozásra beindulnának.

A kollekció darabjai gyönyörűen csillognak, gondozzák őket. Fotó: Varga Attila

Kaáli Nagy Géza orvoscsaládba született 1943-ban, Budapest ostromát a család a Szemkórház óvóhelyén élte át. A Békéscsabán szemész főorvos édesapát a háborút követően rendszerellenesnek minősítették és bebörtönözték. Fiát e „hátrányból” élsportolói atlétamúltja segítette abban, hogy felvegyék az egyetemre.

De orvosként már nem kapott állást, ezért öccsével 1969-ben disszidált. New Yorkban rezidensnek a Cornell Egyetem szülészetére került, majd a Columbia, később az Albert Einstein Egyetemen dolgozott. Idővel magánklinikát nyitott New York közelében, és építészmérnök öccsével egy ma is működő ingatlanvállalatot alapított: mintegy 40 éve luxusingatlanokat építenek Amerika egyik leggazdagabb városában, Greenwichben.

Kipróbálná ön is? Fotó: Varga Attila

Ahogy egyre inkább elénk tárulnak a gyönyörű motorok és autók, megtudom, hogy mindezen üzletek ellenére Kaáli Nagy Géza az amerikai viszonylatban is jelentős vagyonát főként orvosi szabadalmainak köszönheti. Nevéhez ugyanis 11, az Egyesült Államokban bejegyzett szabadalom fűződik, melyek közül hatot a Johnson and Johnson cég vett meg, ötöt pedig a Cornell Egyetemnek adományozott.

Legjelentősebb találmánya az optikális trokár, amelynek segítségével a laparoszkópiás műtéteknél a minikamerával már a behatolás alatt szemmel láthatóvá válnak a hasfal rétegei. Szétszed egy tollat, és a szemléltetőeszközt a kezébe véve magyarázza:

– Mindegyik nőgyógyászatban alkalmazott találmány. Milliókat kaptam értük, dollárban. Vakon kellett bedugni a testbe a trokárt, ami nem jó. Kitaláltam, hogy csinálok egy átlátható zafírhegyet, s azt fejlesztettem.

A találmány hírére kijött hozzám a világcég néhány embere, s arra kértek, repüljek el velük Cincinnatiba a fejlesztőlaborjukba, disznókon mutassam be az alkalmazást. Így tettem. Azt mondták a végén: „Tele van tehetséges fejlesztő mérnökökkel az épület, és amin ők hiába gondolkodnak, maga megcsinálta.” Jókedvűen repültem haza amerikai otthonomba.

Kaáli Nagy Géza még 1992-ben megalapította a magyarországi Kaáli Intézetet, amely hat vidéki városban működik, és ahol már csaknem harmincezer gyermek fogant. A professzor komolyan veteti a hálapénz elleni harcot. Ha az orvos ráutaló magatartást tanúsít, kirúgja. Az elmúlt évtizedekben két alkalommal megtörtént.

Gyermekkori emlékei hatására kezdett el motorokat és autókat gyűjteni.

A házi múzeum a tulajdonos meghívására látogatható is. Fotó: Varga Attila

– Ez egy 125 köbcentis, ezüsttankos kis Csepel. Édesapám az ötvenes években csak körorvosként dolgozhatott, így megvehette ezt a 125-ös Csepelt, amellyel Sarkadról lemotorozott a Balatonhoz. Ott a falon a fényképen látni apámat a motorral, és mi, a három gyermeke is mellette állunk.

Fonyódon készült a felvétel, tizenegy éves koromban. A motor kikerült a család birtokából, de olyan mély nyomot hagyott bennem, hogy sok évtizedre rá felkutattam, megvásároltam és felújíttattam.

A falakon parádés fotók mutatják be a Kaáli család életét, természetesen autók és motorok társaságában. Az egyiken édesapja ül első motorkerékpárjának nyergében, valamikor 1930-ban, Békéscsabán. Sajnos a DKW Luxus 200-asnak nyoma veszett, de a professzor megvásárolt egy másik példányt, ami nem volt könnyű, mert ugyan 37 ezernél több készült ebből a típusból, de a világháború alaposan megritkította az állományt.

Kaáli Nagy Géza minden olyan motorbiciklit felkutatott és megvett, amellyel édesapja közlekedett. De látható itt Szent-Györgyi Albert 1936-os BSA-motorja is, amellyel Európában közlekedett. És az első magyar motorbicikli 1929-ből, amelyet angol és német alkatrészekből a Méray testvérek raktak össze.

Veterán autók mellett motorbicikli-matuzsálemek. Fotó: Varga Attila

– Csak kettő maradt meg belőle, az egyik itt van, a másik ő – fogalmaz vendéglátónk. A falról háború előtti Weiss Manfrédok lógnak, egyedi, ritka Túra Csepel motorok. Nikkel-, szivar- meg szívtankos csodák. A Tünde például a Vespák, Piaggiók versenytársa lehetne.

A Csepel Nagytömegárugyár és a Csepel Motorkerékpárgyár 1958-as összeolvadását követően készült el a mintapéldány, tervezésébe a Képzőművészeti Főiskola hallgatóit is bevonták. Csupán 2500 darabot gyártottak belőle, a „robogó konstrukciós problémái” és a KGST-n belüli profilrendezés miatt a termelést beszüntették.

Burkolt Pannónia, Mátra 100-as, Dongó, Panni, Motorkuli, BSA, Barta, amelyből négyszázat gyártottak. Cross Pannónia, Cross Danuvia, ezekből már alig van.

– És ez itt egy vastag vázas 250-es Csepel. Akkoriban vagy ilyet vett valaki, vagy egy budapesti, balatoni villát – meséli a jármű akkori értékéről Kaáli Nagy Géza. A százéves Indian Power Plus Szerbiából került Magyarországra, itt újították fel. Egy másik motort Franciaországban hoztak fel csillogó állapotúra, egy újabbat pedig Svédországban csináltak meg szépségesre.

Moto Guzzi, Henderson. Egyes modelleknél karbid termelte az acetilént a lámpához. Aztán következnek a második világháborúban harcoló német motorok, például a káprázatos Zündapp. A szocialista motorkerékpárokról annyit mond, hogy azok a legszebbek: a Jawák, az MZ-k, a Cetkák, a Simsonok.

Egy újabb képen a professzor látható három gyermekével, amint az 1987-es Harley-Davidson FXRS Low Rider nyergében ülnek. A fekete-fehér felvétel előtt természetesen ott csillog az igazi motor is. A motorokkal teli hatalmas csarnokot egy hosszú folyosó köti össze az autók bemutatóterével.

A ritka motorok egyike. Fotó: Varga Attila

Hajók képeit látom, ezeket az érmeket pedig nyerjük – mondja Kaáli Nagy Géza. Az idei Kékszalagon csapatával, megsérült hajójával a negyedik helyet szerezték meg. Egy vitrinben a kormánykitüntetései, orvos szakmai elismerései mellett az általa alapított Kaáli-díj, amelyet egykori orosházi gimnáziumában harminc éve ő adományoz a tehetséges diákoknak és felkészítő tanáraiknak.

Édesapja első autója egy Vauxhall Velox volt; az emlékezetes kocsit Német Imrétől, a londoni olimpia kalapácsvető bajnokától vásárolta meg. Korabeli fotón és igaziban is látható az a VW Bogár, amely az 1969-ben külföldre távozott orvos első amerikai éveit idézi. Ahogy ez az autó, úgy a többi járműve is pontosan dokumentált, a legendás cápa Citroën, a háborús Willys Jeep is.

De még régebbi járgányok is láthatók: a belga fegyvergyár, a Fabrique Nationale de Herstal által 1914-ben készített F. N. személyautó, az 1920-as évekből a Ford T modellje és 1924-ből az angol Austin Seven járműcsoda. Egy amerikai terepjáró és a szovjet hadsereg géppuskával felszerelt motorja tarkítja a kiállítóteret. A törpeautók birodalmát a BMW 300-as Isetta és a Messerschmitt Kabinenroller képviseli, majd egy sárga Fiat Special F3-as versenyautó pompázik.

– Az Adler Junior, amely Budapesten volt taxi, megjárta az orosz frontot – mondja Kaáli Nagy Géza, miközben belehuppan George Washington díványának a másolatába, amelyet New Yorkban vett. Az angolok is képviseltetve vannak egy Triump, egy Austin és egy MG autóval, amely típusok harcoltak az első világháborúban.

Van itt Rolls-Royce, Mercedes, 12 hengeres BMV – és egy Jaguar hűlt helye, amely betegeskedik, szerelőnél van. Megérkezünk a pihenőbe: a sarkot egy igazi amerikai hangulatot idéző gyorsétteremnek rendezték be, gombnyomásra bakelitlemezeket mozgat a zenegép. Mellettünk parkol az 5,7 méter hosszú, 6,4 literes, V8-as, fecskefarkú Cadillac, arrébb egy 1965-ös Ford Mustang.

Színeiben is egyedi a válogatás. Fotó: Varga Attila

– Ötven évig éltem az USA-ban. Jól kerestünk, szerényen éltünk Greenwichben. A házamban készült fényképeket is kitettem emlékbe. Teniszpálya, úszómedence, ahol többek között még Nobel-díjas kollégával is játszottam. Apám tanácsait megfogadtam: a politikába soha nem keveredtem, és földet nem vásároltam, mert azzal intelme szerint mindig adódott volna probléma.

Nem bánta meg azt sem, hogy az idén augusztusban a falunapon a polgármester kérésére három turnusban megmutatta járműveit a nagyérdeműnek is. Ha kedve szottyan, kihajt valamelyik csodaautóján a múzeumából, és a környéket járja.

Ezek is érdekelhetnek