Kézműves a szőttes, a kerámia, a fagyi, a nyalóka, a lángos és a sör is - Mitől 'kézműves'?

Sokan próbálnak visszaélni – és vissza is élnek – a „kézműves” szóval, trendinek címkézve így kevésbé egyedi terméküket. De vajon mi, vásárlók tudjuk-e, mi számít egyáltalán „kézművesnek”? Ezt is kérdeztük a Magyar Kézműves Szövetség elnökétől, Szabó Katától, aki azt felelte, hogy „valóban felkapott és divatos a „kézművesség, ugyanakkor mégsem nehéz kiszűrni a silány és értéktelen munkákat. Minden kézműves darab egyedi, egyszeri és megismételhetetlen.

Nem futószalagon előállított tömegáru, hanem minőségi alkotás.

A hazai kézműves termékek legfőbb értéke pedig az, hogy valamennyi darab magyar szellemi tőke, magyar munkaerő által készül. Mestereink hihetetlen kreatívak.”

A Magyar Kézműves Szövetség is éppen azért alakult meg 2011-ben, hogy összefogják a tradicionális szakmákat, és továbbörökítsék a minőségi, tárgyalkotó kultúrát, az ősi magyar értékeket. A legfőbb céljuk az, hogy kézműveseik termékeinek védjegye garancia legyen a hazai és a külföldi piacokon. Ettől még kérdés persze, hogy például egy fagyi minek alapján tekinthető kézművesnek?

A válaszhoz elegendő fellapozni a Magyar Élelmiszerkönyvet: a kézműves (míves) élelmiszereket hagyományos technológiával, a tömegtermékeknél lényegesen kisebb me nyiségben készítik. Vagyis: ha valami kiváló minőségű, ám iparilag állították elő, már nem „kézműves”.

Persze a kézművesség nem pusztán a technológián múlik. Fontos az is: ne legyen az élelmiszerben felesleges és mesterséges adalékanyag, édesítőszer, sem ízfokozó.