Mi állhat a neurológiai eredetű figyelmi problémák mögött?
A figyelemhiányos hiperaktivitás-zavart elsősorban a gyermekkor betegségének tartják, holott az érintettek többsége a serdülőkor idején és felnőttként is küzdhet figyelemzavarral, hiperaktivitással, impulzivitással és az ezekből fakadó iskolai vagy szociális problémákkal, amelyek meghatározzák a mindennapjaikat. A L’Oréal– UNESCO A Nőkért és a Tudományért Díj egyik idei kitüntetettje, dr. Bunford Nóra új oldaláról vizsgálja a rendellenességet a fiatalok körében.
Kutatásaink fő célja nem feltétlenül a figyelemhiányos hiperaktivitás-zavar – Attention Deficit/ Hyperactivity Disorder, ADHD – tüneteinek megértése, hanem annak feltérképezése, hogy mi okozza és tartja fenn a rendellenesség elég széles skálán mozgó negatív következményeit.
Például az érintettek közül sokan már kamaszként elkezdenek dohányozni, felnőttkorukra nagyobb valószínűséggel nikotinfüggők lesznek, s ugyanez igaz az alkoholfogyasztásra, illetve a narkotikumokra, a szerhasználatra is.
Persze nem minden ADHD-val érintett lesz alkoholista vagy drogfüggő, de esetükben nagyobb a kockázat – magyarázza dr. Bunford Nóra, a Lendület Fejlődéstani és Transzlációs Idegtudomány Kutatócsoport vezetője.
Dr. Bunford Nóra.
Emellett egyéb rizikós magatartásformák is gyakoribbak az érintettek körében, ilyenek többek közt a kockázatos autóvezetés (jogosítvány nélküli közlekedés, gyorshajtás), a felelőtlen szexuális magatartás: a partnerek váltogatása, a védekezés nélküli szex. Köreikben több a nemkívánatos terhesség, és gyakoribbak a nemi úton terjedő betegségek is.
Az ADHD-val érintett fiatalok az iskolai és a társas kapcsolataikban, majd később a munkahelyükön is kevésbé sikeresek, mint tipikusan fejlődő társaik. Gyengébbek az érdemjegyeik, gyakrabban kell évet ismételniük, illetve problémásabb a kapcsolatuk a tanáraikkal, az osztálytársaikkal, általában a kortársaikkal, előfordul, hogy kirekesztik őket a közösségből.
A szüleikkel és a testvéreikkel is konfliktusokkal teli a viszonyuk, a családokban gyakoribb a válás. Nehezen tolerálják a frusztrációt, ami olykor azzal is együtt jár, hogy agresszívvé válnak.
– Vizsgálataink során azt tapasztaltuk, hogy az ADHD tünetei nem magyarázzák meg teljes mértékben ezt a rengeteg negatív következményt. Feltételeztük, hogy lennie kell még valaminek, ami együtt jár az ADHD-val, és növeli a sokszor devianciába hajló viselkedés valószínűségét. Ez pedig nem más, mint az érzelem-szabályozás.
Az ADHD-val érintetteknek fokozott az érzelmi intenzitásuk: ugyanazt az érzelmet sokkal intenzívebben élik meg és mutatják ki, mint tipikus társaik, és sokkal
hosszabb ideig tart, míg lecseng a reakció. Mondok egy példát: a focimeccsen gólt lő a csapata, ő felugrik a székéből, kiabálva, öklét rázva örömében.
Ez a helyzetnek megfelelő viselkedés, ott nem lóg ki a sorból. Viszont ha mindezt az iskolában egy csendes foglalkozást megzavarva teszi, akkor már problémás a túlzott érzelmi felhevültség, a társai nem tudják, hogyan kezeljék. Hogy hazánkban hányan élnek ADHD-val, arról nincsenek egybehangzó adatok – mondja a szakértő.
Támogatott karrierút
A „L’Oréal–UNESCO A nőkért és a tudományért magyar ösztöndíj” egyedülálló a hazai közéletben: csak nőknek szól, magyar kutatónőket támogat, és az ország bármely pontjáról lehet pályázni rá. Az elmúlt 17 évben 47 magyar kutatónő részesült a négymillió forintos ösztöndíjban. Az alapítók törekvése a díj megalapításakor az volt, hogy a tudománnyal foglalkozó hölgyeket minél többen megismerjék – ezzel is támogatva a karrierjüket.
Egyelőre nem tudni pontosan, mi áll a figyelemhiányos hiperaktivitás-zavar hátterében...Fotó: Shutterstock
Óvatos becslések szerint 3,5 százalék a népességen belül az érintettek száma, mások ezt 7,5–9,5 százalékra teszik, de a megengedőbb becslések 13–15 százalékot mondanak. Ez természetesen attól is függ, hogy miként definiáljuk a rendellenességet, illetve milyen módszerrel diagnosztizálják.
Ha megengedőbben definiáljuk, akkor magasabbak az arányok. Befolyásolja a számokat az is, hogy az érintettek szülei mennyire hajlamosak szakember segítségét kérni, pszichológushoz vinni az ADHD-gyanús gyereküket. Egyelőre nem tudni pontosan, mi áll a figyelemhiányos hiperaktivitás-zavar hátterében, de a kutatók szerint bizonyos génelváltozások, valamint az anyai terhesség idején meglévő környezeti behatások valószínűbbé teszik a kialakulását.
Az szinte bizonyos, hogy a várandósság alatti dohányzás és a súlyos mértékű kisgyerekkori elhanyagolás összefügg az ADHD-val. A tünetek legkorábban akkor jelentkeznek, amikor a gyermek 5-6 évesen először közösségbe kerül. Ez idő tájt már tisztábban látható, hogy hiperaktív-e vagy egyszerűen csak elevenebb a többinél.
– A cél tehát az, hogy a kutatásunk végén megtudjuk, melyek azok a tényezők és tulajdonságok, amelyek hosszú távon valószínűbbé teszik az ADHD-val együtt járó negatív következmények előfordulását, s amennyiben ezeket idejekorán felismerjük és elkezdjük kezelni, úgy megelőzhetjük a viselkedésbeli problémákat.
Illetve léteznek bizonyos védőfaktorok, ezeket is szeretnénk feltérképezni. A rizikó- és védőfaktorok ismeretében javítani lehet majd a jelenleg mérsékelten hatásos megelőzési és kezelési módszereken, s ezáltal csökkenthetők az ADHD-t kísérő személyes és társadalmi terhek is.
Erről szól ez a kutatás, az eddigi tudományos munkám erre fókuszált. Persze az én elméletem csak egy megközelítés a sok közül, hiszen a tudományban sosem mondhatjuk ki, hogy a miénk a végső igazság – összegez dr. Bunford Nóra.
