Szájmaszkos csokimikulással rukkolt elő egy lajosmizsei grillázskészítő, merthogy meggyőződése szerint most az apó is maszkkal járja majd a lakásokat, házakat.

Mikulás a járvány idején

– Húsvét előtt szájmaszkos nyuszit készítettem. Hajnali négy helyett háromkor keltem, hogy az igényeknek meg tudjak felelni, ugyanis a kilencórás nyitáskor már sorban álltak érte az utcán az emberek. A végén még a nem szájmaszkos nyuszikra is marcipán szájmaszkot kellett tennem, mert arra nagyobb volt a kereslet.

A maszkos nyuszik miatt nem szólt senki, de a maszkos Mikulás egyeseknél kiverte a biztosítékot, s negatív véleményeket fogalmaztak meg az interneten, diplomatikusabban szólva: kaptunk hideget-meleget – meséli kissé megbántódva Rimóczi László, az ötletgazda, a lajosmizsei csokoládé- és grillázsszalon tulajdonosa. – Aki a poént, a geget nem érti, s „ízléstelennek” gondolja, annak tartunk nem maszkos csokifigurát is.

A kicsiny üzlet polcain, üvegvitrinjeiben ezernyi csokicsoda, grillázsos műalkotás, zenélő dobozka. Étcsokoládéba mártott kakaóbab, sült marcipán, vörös áfonyás étcsokoládé, citromos fehércsoki, lakodalmas barack, aztán a kreatív islerek és a macaronok színes darabjai – és ez csak rövid áttekintés a finom kínálatból.

Rimóczi László édesapja vasesztergályos, édesanyja pedig söprűkötő volt, tehát szó sincs generációs vállalkozásról. A férfi eredetileg szakácsnak tanult Kecskeméten, s tizenhat évig egy környékbeli kastélyszállodában főzött a vendégeknek. Másodállásban kezdett esküvőkre, születésnapokra grillázstortákat készíteni, majd egy idős nénitől leste el a grillázskészítés igazi fortélyait.

Hat éve nyitott meg a szalon, ahol kézműves csokoládékülönlegességeket és grillázstortákat készítenek. Az elmúlt években számos szakmai díjat nyert el a vállalkozás, és több méretes alkotással bekerült a magyar rekordok közé: például 2017-ben 250 kiló grillázsból alkotta meg Szeged belvárosa, 300 kilogramm grillázsból pedig a pécsi székesegyház makettjét. A retró zselés szaloncukrot és a Konzumot is újra készíteni kezdte.

Idén is már nagyon várják a nagyszakállút… Fotó: Shutterstock

Tönkrement a budapesti csokoládégyár, így Rimóczi László kis változtatással dobta piacra a nem levédett terméket, legyártatta a mai középkorú és idősebb korosztály számára gyermekként megszokott dobozokat Mezőtúron. A lajosmizsei bolt kínálatából sok mindent egyedi ötletből valósított meg: cukorból orchideát, grillázsból csilipelyhes csípős csemegekolbászt, pálinkához grillázspoharat vagy éppen szilvapálinkás csokoládészalámit.

Az általa kitalált „csokoládécirkusszal” járta az országot. Csokibika-rodeó, mézeskalács-workshop, csokigyurmázás, tortaverseny – csak néhány példa a tavaly még megtartott rendezvénysorozat programjai közül.

Tudta?

A globalizáció hozadéka, hogy a Mikulással kapcsolatos elképzelések idővel megváltoztak: míg a két világháború között a mennyben élt, s onnan tartotta szemmel a gyerekeket, segítői pedig manók, angyalok vagy krampuszok voltak, mára a nagyszakállú a Lappföldön vagy az Északi-sarkon lakik, szánját rénszarvasok húzzák.

– A német Krampus elnevezés a Krampen szóból ered, amely karmot jelent. A krampusz alakjában valószínűleg a pogány kori hiedelemvilág szellemei öltenek testet. Ördög formájú, patás, szőrös, szarvakkal ellátott ábrázolását pedig a keresztény világban a gonosz elképzelésére vezetik vissza. A jó Mikulás mellett ugyanis szükség volt a rossz, a büntetést kilátásba helyező figurára is.
– Hazánkban 1934-ben kezdtek csokoládéból Mikulás-figurákat gyártani. Napjainkban évente több ezer tonnányi készül belőle. A cso­ki­mikulásokat megelőző időkben általában narancsot, almát, mogyorót találtak a gyerekek a cipőjükben: e szokás arra a legendára vezethető vissza, hogy Miklós püspök gyakran osztott ajándékokat a szegény gyerekeknek.
– A Mikulás nemcsak a tejet és a sütit szereti, miként az amerikai filmekben ábrázolják. Angliában, Ausztráliában és Írországban gyakran várják húsos pitével, likőrrel vagy sörrel. (Habik Erzsébet)

Az idén a Covid-fenyegetettség miatt elmaradtak a budapesti váci utcai árusmegrendelői, a ferihegyi szuvenírboltosok, és eltűnt az a hét vevője is, akiknek tihanyi üzleteibe szállította a levendulás csokikat – komoly érvágás ez a manufaktúrája számára. Május végéig három nagy és tizenöt kisebb rendezvényét mondták le. Az alkalmazottai is máshol kerestek munkát: az eladó kislány egy italdiszkontban helyezkedett el, a nővére pedig visszament az egészségügybe, a kecskeméti kórházba dolgozni.

Aztán jött ez a szájmaszkosapó-ötlet, nem kis érdeklődést keltve. Némi vigaszul.
Egy formából négy Mikulás-alak jön ki, órákig hűl a masszából lett figura, festegetni kell fehérrel, majd pirossal. Sokan idetelefonálnak, hogy négy-hét-tizenegy darabra lenne szükség, jönnek érte, mondjuk, délután kettőre. Vagy negyvenre, egy rendezvényre.

– Hogy vicces vagy morbid, azon lehet vitatkozni, annyi azonban bizonyos, hogy a gyerekek a Mikulás maszkjában viszontláthatják a mindennapokat, hiszen a szüleikkel közlekedve a szabadban és zárt térben sem szokatlan e látvány számukra.

– A maszk árát felszámítja?

– Azért, mert marcipánmaszkos, nem adom drágábban. Súlyra mérem a Mikulásokat, így alakul ki az áruk. A nem maszkos azért drágább, mert többet nyom a mér­legen.

És úgy tűnik, a maszkost sokkal jobban viszik, mint a sima Mi­kulást.

Hozzászólások

Kövess minket a legfrissebb sportos trendekért és inspirációkért a Facebookon is.