A fegyverek hatástalanítására vonatkozó szigorú magyar előírások következtében nem fordulhat elő olyan tragikus baleset, amilyen Amerikában filmforgatás közben történt – véli Baku László puskaműves. A fegyverek hatástalanításának szakértője úgy véli, az, hogy Alec Baldwin színész egy kellékfegyvert elsütve halálra sebzett egy operatőrt, még fel nem tárt manipulációk következménye is lehet.

Nincs töltetlen fegyver

– Egy szerkezeti elemeire szétszedett vadászpuska fekszik a nyíregyházi műhelyének asztalán. Mi vele a probléma?

– Ez egy Bock-rendszerű, egymás alatti csőelrendezésű orosz IZS–12-es, dupla csövű puska. Az első lövés elsütése után a második csövet már nem süti el – mondta a vadászember, amikor behozta. A felső cső ütőszege eltört. Nem jellemző, hogy van alkatrész hozzá, Moszkvában is kutakodni kellene utána, hónapokig tartana, s az is lehet, hogy teljesen más alkatrészt hozna a posta. Itthon gyér az alkatrész-ellátottság, ezért megfelelő acélból én fogok esztergálni egy ütőszeget.

– Kik járnak ide a nem tökéletesen működő fegyvereikkel?

– Vadászok, sportlövők, antik fegyvereket gyűjtők. A környező megyékből is, Miskolc, Debrecen térségéből.

– Mostanában több munkája van?

– Beugratós a kérdése, de értem, mire céloz. A Kádár-rendszerben nagyjából csak 20 ezer vadászengedélyt adtak ki abból a megfontolásból, hogy elvtársak, mi lesz, ha ezeket ellenünk fordítjátok. A mun­kásőrség ennél sokkal több fegyverrel volt felszerelkezve, rend­szeres lőgyakorlatok mellett.

A 20 ezer civil körű engedélyhez 30–40 ezer fegyver tartozott. A rendszerváltás után már szinte korlátlan számú fegyvert engednek meg azoknak, akik a biztonságos tárolásról, zárható vasszekrényről gondoskodni tudnak. Ma már nincs maximálva a tartható fegyverek mennyisége. A vadászoké mellett megnőtt az önvédelmi fegyvert tartók aránya, szakmai berkekben azt hallottam, hogy 700 ezer körüli a lakosságnál tartott fegyverek száma. Igen, a kérdésre válaszolva: egyre több a munkám.

– Antik fegyverekkel találkozik itt, a műhelyben?

– Hogyne! Legutóbb például balkáni típusú elöltöltős kovás puskával, az ilyenhez leginkább kovatartó kakast készítek.

– Gondolom, olyan nem történt még, hogy valaki idehozta javításra a puskáját, és benne volt egy ottfelejtett lőszer.

– De volt. Megtörtént már néhányszor…

– Mit tett ilyenkor?

– Nem álltam meg egy ejnye-­bejnyével, ordításomban talán még az ügyfél anyukája is benne volt… Mert idejön, kiveszi a puskáját a tokból, forgatja és mutatja, magyarázza, hogy mi a baja, közben annak a csöve minden irányban áll. Átveszem tőle, itt áll mellettem, kinyitom, és repül ki belőle egy 7-szer 64 milliméteres lőszer. Tehát töltve van a fegyver! Rettenetes felelőtlenség!

Mert elvileg csak üres fegyvert szállítunk. Másik alapigazság a szakmában, hogy töltetlen fegyver nincsen. Ezt tudnia kell mindenkinek, akinek olyan fegyvere van, amely lövedéket lő ki, golyót, légpuskagolyót vagy nyílvesszőt. Ha százszor megnézte az ember, százegyedjére is szükséges megtennie. És még a töltetlen fegyvert sem, ami nincs, azt sem fogjuk rá senkire sem!

Akkor már nem is csodálkozott azon, hogy éleslőszerrel volt megtöltve Alec Baldwin ismert és Magyarországon is kedvelt filmszínész kellékfegyvere, amellyel október 21-én halálos lövéseket adott le az új-mexikói forgatáson? A megyei seriff jelentése szerint a segédrendező találomra felkapott egy fegyvert a fegyvermester által egy asztalra előre kikészített három közül, és átadta a filmszínésznek, jelezve, hogy biztonságos. Merthogy számos kellékfegyver csak utánzat, viszont vannak köztük valódi fegyverek is, amelyeket vaktölténnyel töltenek meg az életszerű és látványos hatások miatt.

– Szakmailag is érdekelt ez az egész. Paradox, de elképzelhetetlennek tartom azt, ami történt. Merthogy töltetlen fegyver nincs, és nem fogjuk olyan személyre, akit nem akarunk eltalálni. Egy filmforgatáson miért kell jelen lennie olyan fegyvernek, amely lőszer befogadására, kilövésére alkalmas? Abban a hollywoodi filmes szakmában, ahol a Csillagok háborúja epizódjait meg tudják úgy csinálni, hogy az élethű legyen.

– Merthogy egy lőfegyver hatástalanítása igen biztos módszer a hasonló fatális véletlenek elkerülésére?

– Az összes mozgó alkatrészét le lehet kulturáltan hegeszteni. A hatástalanításnak törvényben előírt módon meg van határozva a folyamata. Ezt az ember elvégzi a fegyverrel, s szükséges elvinni műszaki vizsgára a polgári kézilőfegyver-vizsgáló állami megbízotthoz, és ott kiállítják a fegyverről a bizonyítványt, hogy hatástalanított. Az elsütőbillentyűt és a kakast is szükséges lehegeszteni.

Régebben az volt előírva, hogy a csövet acéldugóval be kell dugózni, a töltényűrnél keresztbe át kell fúrni, s belé egy edzett acélból készült csapdarabkát szükséges hegeszteni. Magyarországon a szakma szabályai szerint elképzelhetetlen, hogy élesfegyver bekerüljön egy forgatásra. Arra gondolok, hogy az amerikai tragédiában valamiféle szándékosságot is találni fognak. Nagyon sok filmet forgatnak, s nincsenek balesetek.

Annyi filmes trükk van, hogy ez szükségtelen. Ma már a filmekben nem az élesfegyver hangját használják fel, mert a mikrofonos felvételen az teljesen máshogy hangzik, így azt utólag teszik rá. Furcsa lehet, de a puskadörrenést is szinkronizálják.

– Mielőtt fegyverekkel kezdett foglalkozni, egészen más élete volt. Hogyan lett mezőgazdasági pilóta, és hogyan váltott arról a fegyverjavításra?

– Mezőgazdasági pilótának tanultam a nyíregyházi mezőgazdasági főiskolán, mezőgazdasági repülőgép-vezető gépész, üzemmérnök képesítés van az oklevelembe írva. Ez nehéz szakma, nem csak annyi, hogy húzom a permetcsíkot, mert bizonyos permetezést a kukorica és a búza felett két méter magasból szükséges végezni, miközben a magyar vidék tele van villanyvezetékekkel.

Később repülőoktatóként ténykedtem. Akkoriban a repülős élet egész erős orvo­si alkalmassághoz volt kötve, a szlengben úgy emlegettük, hogy „űrhajósorvosi szükséges”. Akkor még kétnapos alkalmassági vizsgálatot követően adtak ki egészségügyi alkalmasságot. Évente szükséges volt azon megfelelni, sőt egy időben félévente, hogy az ember dolgozhasson. És az engedélyt bármikor visszavonhatták – volt is erre példa.

Negyvenvalahány évesen mindez elég nagy stresszt okozott nekem, és gondolkodtam, hogy a repülés tantermi elméleti és a repülés gyakorlati oktatása mellett harmadik elemként mit is kellene csinálnom. De olyat akartam, amit nem koppinthat le a harmadik szomszéd. Mert ha garázsboltot nyitok, biztosan nyit még két-három ember az utcában, s az nagyon nem lenne jó.

Éppen egy orvosi alkalmasságira utaztam Budapestre, és a nyíregyházi vasútállomáson az újságosnál vettem egy Kaliber magazint, amelyben a döcögő vonaton megláttam egy fegyverjavítói tanfolyam hirdetését. Mivel már a szakközépiskolában általános gépészismereteket szereztem, és a szakmai gyakorlat idején másfél évig gyárakban dolgoztam gépi forgácsolóként, esztergályosként, marósként, minden jelentkezési feltételnek megfeleltem.

– A forgácsolásnál jobban érdekelte – az ön szavaival élve – a „kukacbombázás”, de végül a fegyverek világa győzedelmeskedett?

– A tantermi oktatást azóta is művelem mint műszaki oktató, navigációra, fedélzeti rendszerekre és egyéb fontos szakmai tantárgyakra okítom a hallgatókat. Mindemellett repülőgépműszereket is javítok, de repülőre fegyvert nem. Minden öt év után, amelyben repültünk megadott óraszámot, kaptunk egy év korkedvezményt. Ötezer repült órával hat év kedvezmény jött össze, így 2018-ban nyugdíjba mentem, így akkor helyet cserélt a fő- és a mellékállás. Majdnem ezer fegyvert javítottam azóta.

– Van fegyvere?

– Nem vadászom, de van önvédelmi fegyverem. Ha fegyvereket viszek műszaki vizsgára, nem árt, ha az ejnye-bejnyénél vagy a menjetek innennél hatékonyabb eszköz is van nálam. Természetesen engedéllyel tartom.

– Láttam a magyar rendőrség weblapján, hogy a fegyverátvétel és -átadás is nagyon komolyan szabályozott. Minden visszakereshető, elérhető.

– Fegyver nem lehet gazdátlan! Nekem is van egy lőfegyver-nyilvántartó könyvem, mindent ebben veszek át és adok vissza.

– Hiába keményen szabályozott a fegyvertartás, fegyverviselés, használat, tárolás, azért ott van az emberi tényező, azaz a leggyengébb láncszem, az ember.

– Ez így van a repülés, a fegyverhasználat és az élet sok területén is. A „semmit sem szabad, csak amit engedünk” korszak sem volt jó, de a mostani, a „mindent szabad, amit nem tiltanak” ideje elég éles, irdatlan nagy váltást jelentett.

És az önfegyelemmel nagy baj van. Az USA-ban talán még nagyobb a baj! Nehéz megérteni, megítélni az amerikai ember működését, gondolkodását, ezért most még csak sejthetjük, hogy azon a filmforgatáson valójában mi is történt.

Hozzászólások

Kövess minket a legfrissebb sportos trendekért és inspirációkért a Facebookon is.