Tett és szó nem mindig azonos: miközben a kormány menekültellenes konzultációt tart, sokkal bőkezűbben „osztja” az oltalmazotti státuszt, mint tavaly. Menekültként azonban még mindig vonakodik beengedni az érkezőket, miközben sokkal kevesebben kérnek befogadást, mint az elmúlt években.

Oltalomban reménykedve érkeznek hozzánk - Mennének már

Úgy tűnik, már nagyon áthaladni sem akarnak országunkon a háború elől menekülők. Tavaly szeptemberig több mint 26 ezren voltak a regisztrált menedékkérők, idén számuk 2725 volt. A kormány menekültstátuszt nem szívesen ad, viszont többen kapnak oltalmazotti státuszt. Oltalmazott és menekült között azonban van különbség: előbbi státusszal rendelkezők nem kaphatnak olyan állást, ahová csak magyar állampolgárokat vesznek fel, illetve jövő tavaszig nem kezdeményezhetnek családegyesítést.

Ugyanakkor ellátásra, szállásra és sajátos úti okmányra jogosultak, az országban szabadon mozoghatnak, papírjaik birtokában pedig akár el is hagyhatják hazánkat. Tavaly 271 személy kapott ilyen besorolást a Bevándorlási és Menekültügyi Hivataltól, idén már 730-an – számol be a Magyar Nemzet. Ahogy a lap írja, a befogadottként elismertek száma is nőtt, előző évben 7, idén 73 ember kapta ezt a minősítést.

Menekültstátuszt viszont csak 75 embernek (tavaly 154-nek) adott a hivatal. Nem véletlenül, ez a besorolás jár a legtöbb jogosultsággal.

A kérelmezők egyébként javarészt afgánok és kurdok (csaknem 40-40 százalék), ami nem meglepő, hiszen a kurdok által lakott területen zajlik a legvéresebb háború.

A magyarországi tranzitzónák befogadóképessége véges, 500 főt tudunk befogadni. Hamar megtelnek ezek a területek, éppen ezért a hatóságoknak előbb vagy utóbb meg kell adniuk a kérelmezők számára a lehető minimumot – magyarázza a napilapban Siewert András, a Migration Aid operatív igazgatója.
 

Kövess minket a legfrissebb sportos trendekért és inspirációkért a Facebookon is.