Protokoll síron innen és túl

Tavaly két olyan különleges haláleset is történt, amelyhez kiemelt protokolláris szintű temetés tartozott. II. Erzsébetet királyi, XVI. Benedeket pedig a pápai protokoll szerint helyezték örök nyugalomra. Gáspár Ágnes protokollszakértőt kérdeztük a két szomorú eseményről és a protokoll napjainkban betöltött szerepéről.

Ország-világPuskás Kati2023. 01. 20. péntek2023. 01. 20.
Protokoll síron innen és túl

– II. Erzsébetet, az Egyesült Királyság és Nemzetközösség királynőjét szeptember 8-án, életének 97., uralkodásának 71. esztendejében érte a halál nyári rezidenciáján, a skóciai Balmoral kastélyában. Készen állt a forgatókönyv erre a helyzetre?

– II. Erzsébet halálával véget ért egy korszak. Feddhetetlen és hiteles személy volt, aki betartotta a szavát, amelyet 21 évesen, első tengerentúli útján mondott 1947-ben: „Mindannyiuk előtt fogadom, hogy egész életemet, legyen bár rövid vagy hosszú, az önök szolgálatának szentelem.” Erzsébet számára mindig a brit birodalom volt az első.

A halálát követő protokolláris lépések és temetési előkészületek gyűjtőneve London Bridge Művelet, de mivel Őfelségét a londoni palotáján kívül érte a halál, így életbe lépett az Unikornis Művelet is, ami erre az esetre tartalmazott különleges rendelkezéseket. Ugyanakkor kezdetét vette egy harmadik eljárási rend is, a Tavaszi Dagály, amely III. Károly koronázási ceremóniáját készíti elő.

A halálhírt a királynő személyi titkára, Sir Christopher Geidt tudatta a miniszterelnökkel. Ezután értesítette a kabinetvezetőt, aki továbbadta a hírt a kormány tagjainak. A Nemzetközösséghez tartozó országok kormányaival a brit külügyminiszter tudatta a gyászhírt. Ezután értesítették a sajtót egy meghatározott rend szerint.

A kormányzati negyed épületein a zászlókat félárbócra eresztették. A Buckingham-palota kovácsoltvas kapujára fekete keretezésű gyászjelentést függesztettek ki. Eközben a palota hivatalos honlapja is elsötétült, és csak a halálhír volt látható: „A királynő ma délután békésen halt meg Bal­mo­ralban.”

– A temetésnek és a nemzeti gyásznak is rögzítették a menetrendjét?

– Erzsébet királynőtől katonai tiszteletadással kísért állami temetésen vettek végső búcsút. Ilyen temetés csak kivételes jelentőségű állami vezetőknek jár, legutóbb Sir Winston Churchill korábbi brit miniszterelnököt búcsúztatták így 1965-ben. Előtte II. Erzsébet királynő édesapjától, VI. György királytól vettek búcsút állami temetéssel 1952 februárjában.

A forgatókönyv szerint délben megszólaltak a westminsteri apátság, valamint a Szent Pál-székesegyház és a windsori kastély harangjai. A londoni Hyde Parkban délután 96 ágyúlövésből álló díszsortűzzel emlékeztek meg a 96 esztendősen elhunyt királynőről. A polgárok virágokat helyezhettek el a királyi rezidenciákon.

A királynő koporsóját Bal­mo­ralból repülőgéppel szállították Londonba, és először a Buckingham-palotában, majd a Westminster Hallban, a londoni parlament legősibb épületében ravatalozták fel. A hosszú sorokban várakozó alattvalók itt vehettek búcsút királynőjüktől. Őfelségét egykori legnagyobb angliai vidéki rezidenciáján, a London nyugati határában fekvő Windsor kastélyában helyezték örök nyugalomra. Ott, ahol néhai édesapja, az 1952-ben elhunyt VI. György király és a tavaly áprilisban, életének századik esztendejében elhunyt férje, Fülöp edinburghi herceg is nyugszik. A windsori búcsúszertartáson csak a legszűkebb család vehetett részt.

– Meghalt a királynő, éljen a király! Mi következik ezután?

– Erzsébet királynő halálának pillanatától elsőszülött fia, a 73 esztendős eddigi trónörökös, Károly lett a brit uralkodó, aki III. Károly néven lép trónra. Uralkodóvá nyilvánítására szeptember 10-én került sor a londoni St. James-palota Állami Dísztermében, ahol először a király jelenléte nélkül a Trónöröklési Tanács kikiáltotta az új uralkodót. Ezt kö­ve­tően­ tarthatta meg a király a tanács első ülését, ahol megtette nyilatkozatát, felolvasta és aláírta az esküt, miszerint biztosítja a skót egyház biztonságát, illetve jóváhagyta a kihirdetéssel kapcsolatos intézkedéseket. Az ülésen jelen volt William, Wales hercege, és a királyi hitves, Camilla is (Queen Consort – legutóbb ezt a címet Erzsébet királynő édesanyja viselte). Ezt a korábban zárt eseményt először közvetíthette televízió.

A királynő halálát követően számos változás vár az Egyesült Királyságra: változni fog a himnusz szövege, újra kell nyomtatni a portréjával díszített bélyegeket és bankjegyeket Károly arcképével, és számos intézményt, utcanevet is átneveznek. Ez utóbbiak között ugyanis számos olyan akad, amely az „Őfelsége” jelzőt viseli (például Őfelsége börtöne). Tekintve, hogy az angolban más névmást használnak nők és férfiak esetében, a „Her Majesty’s” kezdetű tulajdonnevek mind „His Majesty’s”-re változnak.

– A másik szomorú esemény is különleges, hiszen nem volt még arra példa, hogy pápa búcsúztasson pápát. Január 5-én temették el Benedek pápát, aki december 31-én halt meg.

– XVI. Benedek temetése számos kérdést vetett fel, hiszen szinte precedens nélküli, hogy egy nyugalmazott (emeritus) pápát helyezzenek örök nyugalomra. Mintegy hatszáz év után ő volt az első olyan katolikus egyházfő, aki 2013-ban lemondott pápai tisztségéről. A Vatikán közlése szerint a megboldogult pápa kívánsága volt, hogy búcsúztatása „az egyszerűség jegyében” történjen. Pápának kijáró ceremóniával, de a hagyományos szertartáshoz képest kisebb változtatásokkal helyezték végső nyugalomra.

Joseph Ratzinger bíborosként még szülőföldjén, Bajorországban tervezte temetését. 2020-ban viszont II. János Pál pápa korábbi sírhelyét jelölte meg a Szent Péter-bazilika altemplomában, miután elődjét szentté ­avatták.

A gyászszertartásra a római Szent Péter téren több tízezer hívő jelenlétében került sor. A volt egyházfő búcsúztatását utódja, Ferenc pápa vezette, azonban Giovanni Battista Re bíboros, a Bíborosi Kollégiumot vezető dékán végezte el az oltár előtti teendőket a 86 éves katolikus egyházfő térdfájdalmai miatt. A gyászmisét 120 bíboros, 400 püspök és csaknem 4000 pap mutatta be. Ferenc pápa végső búcsút vett a halottól, és Isten vigasztalását kérte az egyház számára.

A szertartás végeztével XVI. Benedek koporsóját visszavitték a Szent Péter-székesegyházba, koporsóját egy tartósító hatású cinkkoporsóba, azt pedig egy újabb fakoporsóba helyezték, majd a bazilika kriptájának azon szerény sírhelyére fektették, ahol elődei közül a később szentté avatott XXIII. János és II. János Pál pápa nyugodtak átmenetileg.

A koporsó bevitele alatt a gyászoló tömeg tapssal és a „Köszönjük, Benedek pápa!” molinóval búcsúzott XVI. Benedektől. A gyász jeléül Olaszországban félárbócra eresztették a zászlókat.

A volt egyházfő koporsójába tettek egy kis zacskót pápasága érmeivel és egy cső alakú irattartót a rogitummal, amely egy tekercs az elhunyt műveinek összefoglalásával.

– A temetések hibátlanul lezajlottak a protokoll szerint. De pontosítsuk egy kicsit, mit jelent a protokoll, amely szinte észrevétlen, ha jól dolgoznak a protokollosok. Az ő munkájuk jobbára csak akkor válik láthatóvá, ha homokszem kerül a gépezetbe.

– Az értelmező szótár szerint a protokoll egyik jelentése a nemzetközi tárgyalásokról felvett jegyzőkönyv. A másik pedig a politikában és a diplomáciában alkalmazott azon szabályok összessége, amelyek megszabják a diplomáciai képviselők egymással való érintkezését. Egyszerűsítve, a protokoll olyan segédeszköz, amely keretek kijelölésével segíti a kommunikációt. Hivatalos tárgyalások, találkozók, látogatások programjában az események minden percét a protokollhoz igazítva tervezik. Ilyen előírások például, hogy milyen öltözetben kell megjelenni, meddig tart az audiencia (fogadás, kihallgatás valamely magas rangú személynél), ki hol foglal helyet.

A protokoll kínosan ügyel a rangokra, és frappáns megoldásokat talál a sértődések elkerülése érdekében. 1699. január 26-án pél­dául a karlócai béketárgyaláson a Habsburg, a lengyel, a török és a velencei követ rangegyenlősége miatt kerek, négyajtós épületet ácsoltak, hogy mindenki egyszerre léphessen be, és közepén egy kerek asztalnál foglalhattak helyet a tárgyalófelek.

– Mennyire fontos a protokollszabályok ismerete napjainkban? Tudni illik, hogy mi illik?

– Nem árt, ha tisztában vagyunk vele. Ugyan farmerben és pólóban is lehet illemtudóan viselkedni, de ez a viselet például már nem állja meg a helyét egy üzleti tárgyaláson vagy egy ünnepi eseményen. A hétköznapi életben szétnyílt az olló: vannak, akik egyáltalán nem törődnek a viselkedés szabályaival, ám szerencsére egyetemi oktatóként azt tapasztalom, hogy a fiatalok közül is sokan igénylik a protokollt illető ismereteket. Az üzleti életben ugyanis nagyban elősegíti a boldogulást, ha valaki tisztában van a formális szabályokkal. Hiszen a protokoll olyan, mint egy jelnyelv, amely megkönnyíti a kommunikációt ismeretlenek között is. Ellenben, ha valaki nem ismeri, akkor csodálkozhat, hogy nem mennek gördülékenyen a tárgyalások, nem jön létre az üzlet, és még csak nem is érti, hogy miért nem.

Ezek is érdekelhetnek