Egyenlőtlen küzdelmek

Szörnyű balesetről jött hír nemrég: a zürichi állatkertben az Irina nevű szibériai tigris a ketrecében – egy látogató szeme láttára – halálra marta gondozónőjét. Hasonló tragikus támadás legutóbb 2018-ban történt Japánban, ahol egy fehér tigris végzett a gondozójával – az áldozat családja azt kérte, ne öljék meg a vétkes állatot.

Ország-világBudai Horváth József2020. 08. 11. kedd2020. 08. 11.
Egyenlőtlen küzdelmek

Ősidők óta a vadon élő állatok közül a legtöbb csak kevéssé zavarja az emberek mindennapjait, másokat pedig megszelídítettünk. Ám a félelmetesek listája ma sem rövid: nagymacska, krokodil, kígyó, elefánt, orrszarvú, víziló, kafferbivaly, cápa, medúza, súlyos kórokat terjesztő élőlény sorjázik rajta.

Vadállatokba, egyre szűkülő élőhelyükön, leginkább a vadászok, szafariutazók, állatvédők botolhatnak. A nagyragadozók juhokat, kecskéket, szarvasmarhákat és más haszonállatokat ragadnak el, jelentős kárt okozva a gazdálkodóknak. Az állati ösztönök között a táplálékszerzés az első: ha az éhes, puskát sosem látott oroszlánfalka észrevenne egy embert, bizonyosan rárontana, hiszen jóval termetesebb élőlényeket is elejt.

Nincs két esztendeje, hogy a Dél-Karolina állambeli Hilton Head Island üdülőszigeten egy 45 éves asszony a kutyáját sétáltatta, amikor egy alligátor rájuk támadt. A kedvencét védelmező nő ellenállt, ám a hüllő elkapta őt és a mélybe rántotta. (Az Atlanti-óceán-parti államban mintegy fél évszázad alatt húsz ilyen eset fordult elő, de 2016-ig egyik sem volt halálos kimenetelű.)

Életünk ajándéka Jane Goodall. Fotó: Daniel Karmann, DPA Dr. Jane Goodall 1957-ben, 23 évesen került Tanzániába, hogy a csimpánzok egyéni és szociális viselkedését természetes környezetükben tanulmányozza. Feljegyzései segítségével írta meg doktori dolgozatát a Cambridge-i Egyetemen. Az őserdei munkájáról készített dokumentumfilmeket világszerte vetítik. A Jane Goodall Intézet és a Gombe Nemzeti Park igazgatójaként létrehozta a Rügyek és Gyökerek természet- és környezetvédelmi hálózatot, amely a világ 111 országában tízezernél is több csoportot foglalkoztat. Célja, hogy a fiatalok a környezettudatos életmód alapjait tapasztalati úton sajátítsák el. A tudós asszony a nagyvilágot járva, előadásokat tart arról: „Hogyan használjuk életünk ajándékát arra, hogy a világ jobb hely legyen?”

Szintén 2018-ban Zimbabwe Mana Pools rezervátumában egy 49 éves német turistanőt halálra tapostak a megvadult elefántok. Egy évvel azelőtt az afrikai országban 41 elefánttámadást jelentettek, egy helyi idegenvezető halálos sérülést szenvedett.

Három honos nagyragadozónk – medve, farkas, hiúz – populációja erősen megcsappant, sőt eltűnt, de a múlt század ’80-as éveitől a Kárpát-medence északi hegyvidékeiről néhány visszatért. Újra meg kell tanulnunk együtt élni velük: időről időre feltűnnek az erdőjárók szeme előtt.

Medvét néhány hete Petőfibányán, a temetőnél láttak, míg július végén egy házaspár Mátrafürednél, a turistaúton húsz méter közelre került egy termetes példányhoz – szerencsére mindkét találkozás baj nélkül ért véget. A WWF Magyarország természetvédelmi szervezet szerint a hiúz sosem, a farkas és a medve pedig rendkívül ritkán támad emberre, súlyos incidens többnyire szélsőséges helyzetben alakul ki.

Tragikus vég

Joy-Friederike Victoria Gessner 1910-ben az Osztrák–Magyar Monarchiában született. 1939-ben Kenyában telepedett le, 1944-ben férjhez ment George Adamson brit vadőrhöz, akivel 1971-ig élt együtt. Természetvédelmi és oktatási célokat finanszírozó nemzetközi vadvédő alapítványt hozott létre. Elzát, az elárvult oroszlánkölyköt örökbe fogadta, felnevelte és megtanította a vadonban élni. Az Elzáról és kölykeiről írt, Magyarországon is megjelent három könyvével – Oroszlánhűség (1960), Elza és kölykei (1961), Elza falkája – Örökké szabadon (1962) – világhírt szerzett, film is készült be­lőlük. Joy Adamsont 1980-ban a Shaba Nemzeti Parkban holtan találták. A vizsgálat megállapította, hogy egyik elbocsátott dolgozója meggyilkolta. 1989-ben George, amikor egy turistát orvvadászok támadtak meg, a védelmére kelt. Sikerült az életét megmentenie, ám ő maga áldozatul esett a gyilkos akciónak.

Az Agrárminisztériumnak a veszélyes állatok tartási szabályairól közzétett rendelete félszáz különösen veszedelmes fajt említ: a ragadozó emlősök és hüllők mellett csalánozók (például portugál gálya), puhatestűek (kúpcsigák), ízeltlábúak (fekete özvegyek), halak (cápafélék), madarak (hárpia) szerepelnek a listán. A közepesen veszélyes állatfajok száma 223, az elővigyázatosságot igénylőké 13.

A cirkuszi idomárok vállalják a legnagyobb kockázatot. Fotó: Németh András Péter

Az állatkerti gondozókhoz képest a cirkuszi idomárok még nagyobb kockázatot vállalnak. Számosan természetellenesnek tartják, ha a porond „parancsnoka” az oroszlán szájába dugja a fejét, vagy ostort pattogtatva tüzes karikán ugrasztja át a tigrist. A „mu­tat­vá­nyos­társak” aztán néha fellázadnak és kiesnek a szerepükből. 2013-ban egy mexikói előadáson az amerikai Alexander Crispin két bengáli tigris között járkálva lépett fel, amikor az egyik állat halálra sebezte a 35 éves férfit.

Esztendeje a 61 éves Ettore Webert, a világhírű olasz idomárt próba közben támadták meg a tigrisei, a férfi nem élte túl a balesetet. Szerencsés kimenetelről is tudósíthatunk: 2003 őszén Las Vegasban az akkor 59 éves amerikai Roy Horn műsorában a fehér tigris ráugrott és harapdálni kezdte, ám ő kimenekült az állat fogai közül. Hat évvel később újra összeállt a páros és fellépéssel vettek búcsút a nagyérdeműtől. (Horn most májusban hunyt el.)

Könnyelműség kizárva Felbuzdulásból senki ne gondoljon veszedelmes élőlény beszerzésére: az Agrárminisztérium 2015. évi rendelete rögzíti az ilyen állatok tartásának, szállításának feltételeit, a mérgező egyedekre érvényes előírásokat, az engedélyek és bejelentések, a jelölések és a nyilvántartásba vétel körültekintő szabályait.

 

Ezek is érdekelhetnek