A koronavírus elleni oltóanyagok tisztaságáról is azzal az ellenanyaggal bizonyosodnak meg a gyártók, amit egy sziráki laboratóriumban állítanak elő. Egyetlen méréshez legfeljebb a gramm egymilliomod részére van szükség, és a maga nemében egyedülálló szert nem véletlenül emlegetik világszerte a dsRNS-kimutatás „arany sztenderdjeként”.

Reflektorfényben egy újabb magyar kutató: dr. Lukács Noémi

Szirák, az ezerlelkes nógrádi falu eddig a kastélyáról volt híres, mostantól viszont arra is büszkék lehetnek a helyiek, hogy a koronavírus ellen kifejlesztett vakcina minőség-ellenőrzésére is alkalmas ellenanyag gyártója és világméretű forgalmazója is a településen lakik, munkájával és sikereivel öregbíti szülőfaluja hírnevét.

Dr. Lukács Noémi molekuláris biológus több évtizedes külföldi karrier után döntött úgy, hogy hazaköltözik. Természetesen ismerik a szirákiak, hiszen ott nőtt fel, kutatóbázisát dédszülei felújított házában hozta létre, a kocsiszínből jól felszerelt laboratóriumot kialakítva. Azt viszont már nehezebb lenne elmagyaráznia a lakosságnak, hogy pontosan mivel is foglalkozik, hiszen munkája egyáltalán nem látványos.

Évente egy-két gramm(!) fehérje előállítása csekély mennyiségnek tűnik, pedig annak ismeretében egyáltalán nem az, hogy egy-egy méréshez legfeljebb a gramm egymilliomod része szükséges. Mint mondja, két teherautó szalmabála vagy három raklap vaj jobban körülhatárolható, elképzelhető lenne. Hasonló dilemmában lehetett a ha­tóság is a labor engedélyeztetése során, mert majd’ egy évbe telt az „illetékes” megtalálása.

Mielőtt elkezdenénk a beszélgetést, a professzor asszony két dolgot szeretne tisztázni. Először is, az általa kifejlesztett ellenanyagot nem a Covid–19 elleni vakcina előállítására használják, hanem az mRNS (hírvivő RNS) vakcinák minőség-ellenőrzésére, vagyis a gyártás során keletkező melléktermék, szennyeződés kimutatására. A másik fontos előzetes közlendő pedig az, hogy ezt a szert már évek óta forgalmazzák, 780 tudományos publikáció említi a használatát, a világ 50 országába szállítanak, egyebek mellett a Cambridge-i és Oxfordi Egyetem, a Harvard, a Robert Koch, illetve a Pasteur Intézet tartozik a megrendelőik közé.

Tehát nem új felfedezésről van szó, csak most a koronaví­rus-járvány miatt ők is reflektorfénybe kerültek, ütemesebben kell a keresletet kielégíteniük. De mivel az ellenanyagból nagyon kis ­mennyiség is elegendő, fennakadás biztosan nem lesz.

Dr. Lukács Noémi . Fotó: Ladóczki Balázs, Nool.hu

– Ha egy vakcinában van nem kívánt szennyeződés, bizonyos esetekben kijelenthetjük, hogy a vakcina nem biztonságos. A dupla szálú RNS – más néven dsRNS – olyan melléktermék, amit egyik mRNS-vakcinagyártó sem szeretne a termékében látni. E vakcinák gyártásánál viszont az úgynevezett T7 RNS-polimeráz enzimet használják, aminek a segítségével a DNS-szálon lévő információt mRNS-re „átírják”. Ennek az enzimnek a működése során melléktermékként óhatatlanul is keletkezik minimális mennyiségű dsRNS – magyarázza dr. Lukács Noémi.

Persze nem volt ez mindig evidencia. A doktornő németországi tudományos pályafutása során, az 1980-as évek végén pusztán virológiai érdeklődésből kezdte meg a kísérleteit, és akkoriban még senki sem sejtette, hogy valaha is lesz mRNS-vakcina. Sőt, tudományos körökben az volt az elfogadott, de nem bizonyított vélemény, hogy a vírusok sokszorozódása során nem keletkezik dupla szálú RNS, s amit mégis kimutattak, azt izolálási műterméknek nevezték, ami nem létezik a természetben.

Érdeklik a növényi vírusok is. Dr. Lukács Noémi 1972-ben diplomázott az ELTE biológia szakán. Nem sokkal később Németországba ment férjhez, tudományos pályafutása ott teljesedett ki. Tübingenben doktorált, majd immunológiával és víruskutatással kezdett foglalkozni. Később a düsseldorfi egyetemen oktatott, habilitált, és elnyerte az önálló előadások meghirdetéséhez való jogot. Mindig hazakészült, de három gyerekkel és angol férjjel ez nehéz döntésnek bizonyult.

Végül a Szegedi Biológiai Központban csoportvezetői állás várta, amit 1995-ben leginkább azért fogadott el, mert hitt benne, hogy a külföldön megszerzett tudását itthon hasznosíthatja. Ehhez képest törés következett be a karrierjében, és az első öt évben semmilyen pályázaton nem nyert kutatói támogatást. 2003-tól a Szent István Egyetem Kertészettudományi Kara következett, ahonnan a Növényélettan és Növényi Biokémia Tanszék vezetőjeként ment nyugdíjba 2014-ben. Mindvégig kitartott a növényi vírusok kutatása mellett, és úgy véli, ez a terület rendkívül érdekes része a biológiának, s tartogat meglepetéseket.

Lukács Noémi mindig is azt vallotta, hogy a tudományban nincsenek örök érvényű dogmák, szóra­koztatónak, élvezetesnek tartotta az előremutató felfedezőmunkát. Úgyhogy e dogma kísérletes vizsgálatára olyan reagenseket (ellenanyagokat) állított elő, amelyekkel közvetlenül a sejtekben, izolálás nélkül kimutatható a virális dsRNS-ek jelenléte, és ezt 1991-ben publikálta. Más kutatók, köztük kiváló hazai tudósok is, más megközelítéseket alkalmazva egyre több bizonyítékot találtak arra, hogy a dsRNS-ek nemcsak léteznek a sejtben, hanem fontos biológiai szerepet játszanak, például a vírusfertőzések elleni védekezőválaszban. A magyar biológusnő reagenseit a víruskutatásban egyre többen kezdték alkalmazni.

Dr. Lukács Noémi sziráki székhelyű családi vállalkozása 1999-ben jött létre, ám eredetileg egészen más céllal. Mára az English and Scientific Consulting Kft. (márkanevén Scicons) kizárólagosan a dupla szálú RNS specifikus ellenanyagok előállítására, fejlesztésére és forgalmazására szakosodott. Mindhárom lánya tagja a cégnek, bár közülük jelenleg csak a legidősebb, Symmons Johanna tartózkodik itt, az üzleti ügyek mellett ő intézi az apró fiolákba töltött, hat hét alatt elkészülő fehér por forgalmazását is. Az antitestet sokan „arany sztenderdnek” is nevezik, mert ez az egyedüli szer, amit világszerte használnak és elfogadnak a dsRNS kimutatására.

Világszínvonalú munkát végeznek a sziráki laboratóriumban. Képünkön Török Alexandra, Symmons Johanna és dr. Lukács Noémi Fotó: Ladóczki Balázs, Nool.hu

A csapathoz tartozik Török Alexandra biológus is, aki a szomszéd faluból jár át dolgozni. A professzor asszony fontosnak tartja, hogy elősegítse szülőfaluja és a helyiek fejlődését, gyarapodását, ennek érdekében alapítványt hozott létre, s egy tettre kész törzsgárdával különféle közösségi programokat szerveznek, hogy a falu ne szakadjon le a XXI. századtól.

– Dr. Karikó Katalinnal régebb óta ismerjük egymást, Németországban többször találkoztunk is – említi meg végezetül a 71 esztendős kutatónő. – Nagy izgalommal olvastam 2011-ben a publikációját a szintetikus mRNS tisztításáról. A cikkben kitért az mRNS terápiás szerként való alkalmazására is, mellyel eddig gyógyíthatatlannak hitt betegségek is orvosolhatóak lennének.

Katalin a vakcinafejlesztés során rájött, hogy kromatográfiás eljárásokkal lehetséges az mRNS-t úgy tisztítani, hogy megszabaduljon a felesleges dsRNS-től. Mivel a mi termé­keink kizárólagosan és szelektíven csak a dsRNS-t ismerik fel, kiválóan alkalmasak arra, hogy ellenőrizzék vele, a kromatográ­fiás eljárás valóban jól sikerült-e, s tényleg nincs dsRNS-szennyeződés a tisztított termékben.

Nagy öröm, hogy a Covid–19 elleni oltóanyag kapcsán reflektorfénybe került az RNS-terápia, hiszen a gyógyításban megnyitotta az utat számos személyre szabott alkalmazás előtt. Úgy hiszem, ígéretes jövő előtt állunk.

Hozzászólások

Kövess minket a legfrissebb sportos trendekért és inspirációkért a Facebookon is.