Rejtett kincsek az Anyaszéken

„Vannak vidékek viselem / akár a bőrt a testemen / meggyötörten is gyönyörű / tájak ahol a keserű / számban édessé ízesül / vannak vidékek legbelül...” Székelyföld ilyen (Kányádi Sándorral megidézett) tájaira, közelebbről az udvarhelyszéki székelyek által lakott településekre, a Nagy-Küküllő völgyébe vezeti olvasóit a Kairosz Kiadó középkori freskós templomokat bemutató albuma.

Ország-világ(szg)2019. 04. 05. péntek2019. 04. 05.

Kép: Az Anyaszék szive könyvrepró 2019.03.25 fotó: Németh András Péter, Fotó: Nemeth Andras Peter +36208281361

Rejtett kincsek az Anyaszéken
Az Anyaszék szive könyvrepró 2019.03.25 fotó: Németh András Péter
Fotó: Nemeth Andras Peter +36208281361

A Székelyudvarhely határában álló kultikus, szakrális Budvártól és Jézus-kápolnától indulva elérünk Székelykeresztúr plébániatemplomáig és a város melletti Jézuskiáltódombig. A két katolikus templom mintegy keretbe fogja a vidék református és unitárius templomait. Ezt tekinthetjük jelképes összefogásnak is, hiszen e többvallású vidéken az ökumenizmusra törekvés a kisebbségben élő magyar nemzeti közösség megmaradása szempontjából is elengedhetetlenül fontos – ez lehet talán az egyik legfontosabb üzenete Udvarhelyi Nándor Az Anyaszék szíve című, Mudrák Attila fotóművész fényképeivel dokumentált kötetének. Ugyanis a kisebbségi sors egyaránt sújt minden magyar keresztényt, tartozzék az a katolikus, a református, az unitárius, az evangélikus egyházhoz vagy más felekezethez.

Erdélyben különösen a Székelyföld bővelkedik középkori művészeti emlékekben. Az 1332–37. évi pápai tizedjegyzék szám szerint 152 plébániát, templomot vett lajstromba; e falvak többsége a mai napig megőrizte középkori templomát. Igaz, nem eredeti formájában, legtöbbjükön minden korszak változtatott valamit, rajta hagyta a keze nyomát. Sajnos az évszázadok során a felekezeti viták sok helyen erőszakosan zajlottak, többek között kihordták a templomi oltárokat, képeket, és elégették őket, a freskókon a szentek szemeit kikaparták. Azt viszont örömmel mondhatjuk, hogy szinte évről évre rejtett kincsek, köztük elsősorban a XIV–XV. században festett gótikus falképek kerülnek elő.

A falképek első feltárója, megörökítője e vidéken Huszka János volt, többek között Székelyderzsen 1887-ben, Bögözön pedig 1898-ban ő bontotta ki a falfestményeket a mészréteg alól. Több falkép csak a XX. század derekán, a felújítások során került elő.

Udvarhelyszéken összesen nyolc Szent László-legenda képsorozatot tartanak számon. Homoród szent mártonban és Erdőfülén a jelenet a templom átépítése következtében elpusztult, Oklándon még mészréteg alatt található, Székelydályán egy része feltárásra vár, míg Bögözön, Székelyderzsen, Bibarcfalván és Homoród karácsony falván feltárva ma is látható. A lovagkirály gyakori ábrázolása arra utal, hogy a katonai, határvédelmi feladatokat ellátó székelyek életében a harcos, hitvédő, tiszta erkölcsű László király példát és iránymutatást adott.

Székelyföldön a szülők ma még 98 százalékban megkeresztelik a gyermekeiket. A hit tartja meg a helyi magyar közösségeket is. Az Anyaszék egyházi emlékei: az állandóság jelképei. Egy küzdelmes, bátor nép művészetének mementói.

NÉMETH ANDRÁS PÉTER FELVÉTELE

Ezek is érdekelhetnek