Még az idei nyári olimpiai játékok is veszélybe kerültek a koronavírus-járvány miatt. Dr. Tiszeker Ágnes, a Magyar Antidopping Csoport (MACS) vezetője nem tartja kizártnak, hogy a tokiói olimpiát elhalasztják. Arról is beszélgettünk, milyen helyzetben vannak a magyar doppingellenőrök.

Sport és járvány – hogyan tovább?

– Amikor ez az interjú készül, még nem tudjuk, hogy elhalasztják-e a 2020-as tokiói olimpiát. A rendezők egy hete azt mondták, gőzerővel készülnek, most meg már azt, hogy ha halasztani kell, két évvel kellene eltolni, a téli olimpia évébe.

– A halasztás melletti érvek nem feltétlenül olyanok, hogy hányan betegednek meg, hiszen a járvány nyárra akár le is csenghet. A kérdés inkább az, hogy a sportolókat oda merjük-e engedni olyanok közé, akik még hordozhatják a vírust. A járvány ugyanis nem egyszerre söpör végig az országokon.

Másrészt az olimpia előtt nekünk rendszeresen, véletlenszerűen doppingellenőrzéseket kellene végeznünk, de ezt most nem tehetjük meg. Be sem utazhatunk a fertőzött területekre, továbbá az ellenőreimet én sem szívesen engedem olyan helyekre, ahol dúl a járvány.

Harmadrészt a kvalifikációs versenyeket is sorra elhalasztják, így több sportoló kvótát sem tud szerezni, ami feljogosíthatná az olimpiai részvételre. Azt pedig senki nem várhatja, hogy a tavalyi ranglista alapján dőljön el az, ki vehet részt a nyári játékokon és ki nem.

Egy halasztásról szóló döntés mindig komoly megfontolást igényel, hiszen azontúl, hogy mindenkit, aki készült az olimpiára, fájdalmasan érint, komoly gazdasági következményekkel jár.

– Járvány miatt még nem, háborúk miatt már maradt el olimpia.

– Ez a helyzet mindenkinek új, és ezt a legjobb tudásunk szerint kell kezelnünk. Csonka olimpiára láttunk már példákat, a moszkvait és a Los Angeles-it, de az meg abból a szempontból nem szerencsés, hogy olyankor sosem a legjobbak mérik össze tudásukat.

– Ön mint orvos halasztáspárti?

– Ez nem ennyire egyszerű eldöntendő kérdés. A világjárványt látva ésszerű döntésnek tűnik az olimpia elhalasztása. A kérdés ilyenkor az, hogy hova, milyen időpontra tolják el. Sok sportolónak ez a karrierje végét jelentheti.

Ami fájdalmas, de ha már orvosként válaszolhatok: az emberéletnél és az egészségnél nincsen fontosabb. Más nézőpontból közelítve a választ: a sportolók felkészülésére már az is jelentős hatással van, ha egy országban a járvány miatt kihirdetik a vészhelyzetet. Ahogyan történt Magyarországon is.

Ráadásul több ország is úgy döntött, hogy lezárja a határait. Ha valakik veszélyeztetettek, akkor a sportolók különösen azok, hiszen állandó mozgásban vannak, utaznak, sok versenyen megfordulnak. Ilyen helyzetben nekünk, orvosoknak az a feladatunk, hogy komoly útmutatással lássuk el őket és az edzőiket, mit, miért és hogyan tegyenek.

Egy világjárvány következtében bevezetett intézkedések ugyanis kihatnak a felkészülésre, alapvető szükségletek hiányosságaival járnak.

– Amikor egy sportolónál tiltott szer használatát keresik, akkor is ez a szempont a fontos? A sportoló egészsége? Vagy az, hogy a dopping használatával ne jusson jogosulatlan előnyhöz?

– Orvosként azt mondom, hogy a testi, lelki és mentális egészség megőrzése fontosabb annál, mint hogy valaki a pillanatnyi előnyökért mindent kockára tegyen.

A Nemzetközi Doppingellenes Ügynökség ellenőreinek pedig fontos szempontja az, hogy a tiszta körülmények között készülő sportolók védelmében megtalálja és kiszűrje a csalókat. Különben egy sportoló hogyan is lehetne egy nemzet, egy feltörekvő fiatal példaképe.

Sport és járvány – hogyan tovább?

Tiszeker Ágnes. Fotó: Kállai Márton

– Sokan mondják, hogy egyszerűbb volna rendezni egy doppingos és egy doppingmentes olimpiát, és mindenki eldöntheti, mi a fontosabb számára.

– Ez azért nem volna szerencsés, mert az ember sok mindenre képes a győzelemért. Még arra is, hogy túlhajszolja magát, s hogy tiltott szerek segítségével győzzön. Akkor is, ha azt az egészsége sínyli meg. Ugyanis minden teljesítményfokozásnak megvan az árnyoldala is: a káros hatás.

Egy doppingos olimpia csakis a csalás esélyeit egyenlítené ki, arról nem beszélve, hogy az már nem a sportról, nem a sport eszmeiségéről szólna. Ez nem volna más, mint játék az elvekkel, az emberek egészségével.

– Oroszországot – doppingolási gyakorlata miatt – legutóbb négy évre eltiltottak minden nemzetközi versenyzéstől. Ön szerint szükséges ennyire drákói szigorral fellépni a vétkezőkkel szemben?

– Ez az ítélet még nem jogerős, bár a vádak súlyosak: Szocsiban, a téli olimpián kiderült, hogy Oroszországban rendszerszintű lehet a tiltott szerek használata; doppingminták tűntek el nyomtalanul, mások mintáit adták le vizsgálatra. Ez ellen muszáj fellépni valahogyan.

A kollektív büntetésben azonban nem hiszek. Biztos vagyok abban, hogy nagyon sok az olyan orosz sportoló, aki becsületesen készül és tisztán versenyzik, és aki büszkén vonulhatna nemzeti lobogója alatt.

– Miközben a nemes eszmények mellett ma már a sport komoly üzlet. Az aranyérmek nem csupán babérkoszorúval, hanem jelentős pénznyereményekkel, szponzori szerződésekkel járnak. Ez azért jelentős ösztönzőerőt jelent egy olyan világban, ahol a gyorsabban, magasabbra, erősebben szlogen a hívószó.

– Sajnos ez így van. Ez a tiltott szerek használatában is jól mérhető. Minél több pénz áll egy sportág mögött, annál gyakoribb és sokszínűbb a próbálkozások módozata is. Ezt úgy hívjuk, hogy a sportág doppingérzékeny.

Az már más kérdés, hogy mennyire doppingfertőzött. Az ugyanis nem törvényszerű, hogy minden sportoló jogosulatlan előnyhöz próbál jutni. De az olyan sportágaknál, amelyeknél a karrier ideje viszonylag rövid, vagyis néhány év alatt kell annyit keresni, hogy az biztosítsa a nyugdíjas éveket is, a próbálkozások száma gyakoribb.

Ez komoly kihívás elé állít minden doppingellenőrt, különösen úgy, hogy a csalók módszerei finomodnak, és egyszer csak azt követően válik tiltott szerré, ha bebizonyosodik róla az, hogy dopping.

– Hol húzódik a határ az engedélyezett teljesítményfokozási módszer és a dopping között?

– Egy tiltott szer alapvetően három szempont alapján minősül doppingnak: teljesítményfokozó és egészségkárosító hatása miatt, és mert ellenkezik a sport szellemiségével. Ha ebből a háromból két feltétel teljesül, a szer már tiltólistára kerül.

Az engedélyezett módszert pedig úgy hívják, hogy megfelelően felépített edzés, kellő pihenés, helyes táplálkozás. De vannak másféle teljesítményfokozók, mint például egy testhez simuló úszódressz vagy egy adott lábra tervezett cipő.

Ám ha az a dressz olyan, hogy attól az úszó szinte csúszik a vízben, vagy a cipő talprésze lényegében rugóként működik, az már felvetheti a jogosulatlan előny kérdését. És vannak furfangos, éppen ezért tiltott technikai teljesítményfokozók is, mint pél­dául a biciklire szerelt kütyük, amik akkor is hajtják a kereket, amikor a sportoló nem is pedálozik.

– Vagyis olyan ez, mint hogy valami protézis, vagyis pótol valamit, vagy ortézis, azaz segít valamit a működésében.

– Szemléletes hasonlat. Ezért is szükséges és kötelességünk szankcionálni azt, aki nem megengedett módon jut előnyhöz.

Sport és járvány – hogyan tovább?

Tiszeker Ágnes: A világjárványt látva ésszerű döntésnek tűnik az olimpia elhalasztása.

– A sportolók félnek öntől?

– Nem hinném. Maga szerint félelmetes vagyok?

– Dehogyis, ám nem is ebben az összefüggésben kérdezem. Kérnek öntől szívességet, előnyt?

– Ilyenre még nem volt példa. Nagyon ritkán, többnyire név nélkül kapok olyan kérdéseket, amelyekből érezni lehet, hogy valamilyen érdek húzódik mögöttük, de az ilyenekre soha nem válaszolok.

Aki viszont azzal keres meg, mert tisztán és tisztességesen akar rajthoz állni, és kérdése a táplálkozásra, a felkészülésre vonatkozik, annak szívesen válaszolok.

– Csak azért kérdezem, mert a német ARD csatorna korrupcióval vádolja Aján Tamást, a Nemzetközi Súlyemelő Szövetség elnökét és ennek kapcsán a magyar doppingellenőröket; szerintük súlyemelőket juttattak jogosulatlan előnyhöz.

– A német televíziós műsor vádjai hamisak, a társaságot be is pereltük, helyreigazítást kértünk. Olyan moldáv esetről számolnak be, amikor magyar ellenőrök még csak a térségben sem jártak, s még a moldáv orvos is, akit megszólaltattak, azt mondja, nem is arról beszélt, amit a műsor sugall.

Nyugodt lélekkel várjuk a vizsgálat eredményét. Ami azonban tény, és amit mi, ellenőrök is pontosan tudunk, hiszen többtucatnyi esetben értünk tetten súlyemelőket tiltott szer használatán: a súlyemelés mára olyannyira doppingfertőzötté vált, hogy nagyon közel került ahhoz, hogy kikerüljön az olimpiai mozgalom programjából.

Hozzászólások

Kövess minket a legfrissebb sportos trendekért és inspirációkért a Facebookon is.